A skizofrénia összeköthető a hittel?

Komolyan hívő emberről legfeljebb azt tudom elképzelni - ha már az érzelmi reakcióknál tartunk -, hogy szentírás-tanulmányozás közben vagy más hasonló helyzetben a meghatottságtól könnyekre fakad. Ez oké. De a nevetőgörcs, ugrálás, stb...? Ezeknek szerintem nincs köze a hithez, vagy a Szentlélekhez. Ha a Szentlélek eltölt valakit, az nem ugrándozni stb. kezd, hanem békét, megnyugvást, belső melegséget érez.

A szélsőséges reakciók nem az Úrtól jönnek, ezek legfeljebb túlzásba vitt érzelmi megnyilvánulások.

Csakhogy a skizofréniának és az elmebajnak nem a vizionálás az egyetlen tünete. Vagyis attól még, hogy valaki hallucinációszerű élményt él át, még egyáltalán nem biztos, hogy skizofrén. A skizofrénia ennél sokkal kiterjedtebb tünetegyüttessel jár, ami alapján felismerhető a kóros elmeállapot.

Ezt egyébként például az egyház is vizsgálja, amikor valakinek valahol jelenése támad, hogy az illető nem elmebeteg-e (orvosi vizsgálattal).

Valaki felhozta Jean d'Arc esetét. Például ott eléggé meghatározható, hogy nem skizofréniás tünetekről volt szó. Egy skizofréniás beteg ugyanis nem igazán lett volna képes arra, amit Jean d'Arc véghezvitt.

[link]

Ezek közül egy, vagy némi ráhagyással kettő ismerhető fel Johanna esetében. Ha feltételezzük, hogy voltak más tünetei is, minden bizonnyal katasztrofális hatással lettek volna a katonai morálra (a fene akar a fölöslegesen meghalni egy őrült miatt). De hogy vezetésre teljesen alkalmatlan lett volna, az biztos.