Hogyan lett kiszámolva az 1914 Királyság felállítása, Jézus részéről?

Itt megtalálod Jehova Tanúi hivatalos álláspontját:

[link]

Az egyik kiadványukban is nagyon foglalkoztak vele, egy cikksorozatban, megnézem neten rajta van-e, de most csak ezt tudom ajánlani.

Amit a kiadvány ír ezzel kapcsolatban:

A Jelenések 12:6, 14-ből kiderül, hogy három és fél idő egyenlő ’ezerkétszázhatvan nappal’. Akkor a „hét idő” kétszer annyi ideig, vagyis 2520 napig tart. A nem zsidó nemzetek azonban nem hagytak fel Isten uralmának ’tiprásával’ mindössze 2520 nappal Jeruzsálem eleste után. Nyilvánvaló hát, hogy ez a prófécia sokkal hosszabb időt ölel fel. A 4Mózes 14:34 és az Ezékiel 4:6 alapján – melyek rámutatnak, hogy ’egy-egy napért egy-egy évet’ kell számolni – a „hét idő” 2520 évet jelent.

Na látod, ezt nem tudom.

Szerintem ezt úgy magyarázhatják csak meg, hogy vannak napok, amit a rendes 24 órás értelemben kell érteni, és "napok", amit hosszabb terjedelemben. Erről volt is egy hasonlatuk, ahogy a "napok" szót nagyobb időszakra értelmezzük, de már elfelejtettem.

De a Biblia szerinti teremtési napok is szerintük nagyobb terjedelmű időszakokra vonatkoznak. Állításuk szerint amit mi "nap"-nak fordítottunk, az eredeti szövegben egy olyan szó, ami hosszabb terjedelmű, nagyobb időszakra vonatkozik, vagyis az a jelentése.

Persze más (vallású) azt mondja, hogy a Bibliában leírt "nap" szó az eredeti szövegben egy 24 órás napra vonatkozik. Szóval ellenvélemény az van.

Nos ezt tényleg érdekes felvetés.

Biztos erre is lenne magyarázat. Például ez:

Hat időcikluson át tartott a teremtés, egy napig pedig az isten megpihent.

Ezt úgy vetítette az emberekre át, hogy megalkotta a hét napos "heteket" ahol a napok már 24 órát jelentenek.

Nem tudom, mi a hivatalos álláspontjuk, de van egy olyan érzésem, hogy ilyesmi.

Szóval szerintem valahol a nap, napot jelent nekik, máshol évet, valahol pedig nagyobb időciklust. Pl. több millió évet.

Kedves mindenkinek.

*** si 279. o. 8. bek. II. tanulmány — Az idő és a Szent Iratok ***

8 Nap. A „nap” szó a Bibliában különböző értelemben szerepel, mint ahogy napjainkban is több jelentése ismert. A Föld azáltal, hogy egy teljes fordulatot tesz a saját tengelye körül, meghatároz egy 24 órás napot. Ebben az értelemben a nap nappalból és éjszakából, s összesen 24 órából áll (Ján 20:19). Magát a nappali időszakot, általában 12 órát, szintén napnak nevezzük. „És Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte el” (1Móz 1:5). Az „éjszakának” nevezett időszak tehát ugyanannyi, megközelítőleg 12 óra sötétség (2Móz 10:13). A „nap” szó egy másik jelentése a kiemelkedő személyekkel kapcsolatos időszakokra utal. Ésaiás például „Uzziás, Jótám, Aház és Ezékiás napjaiban” látta a látomását (És 1:1). A Biblia mint prófétai napokat említi Noé és Lót napjait (Luk 17:26–30). A „nap” szó rugalmas vagy képletes használatának további példája Péter kijelentése, miszerint egy nap Jehovánál annyi, mint 1000 esztendő (2Pét 3:8). A Genezis beszámolójában a „nap” szó teremtési napot jelöl, azaz egy meglehetősen hosszú időszakot — évezredeket (1Móz 2:2, 3; 2Móz 20:11). A bibliai szövegösszefüggésből kitűnik, hogy a „nap” melyik értelmezéséről van szó.

*** si 279. o. 9. bek. II. tanulmány — Az idő és a Szent Iratok ***

9 Óra. Egyiptomban osztották fel a napot 24 órára. Napjaink órájának 60 perces felosztása a babiloni matematikából származik, amelynek jellemzője a (60-as számon alapuló) hatvanas számrendszer volt. A Héber Iratokban nem találunk utalást az órák felosztására. Ehelyett a Héber Iratok olyan kifejezéseket használ időjelzőként, mint „reggel”, „dél”, „délidő” és „estidő” (2Móz 24:11; 43:16; 5Móz 28:29; 1Kir 18:26). Az éjszakát három részre osztották, s e részeket „éjszakai őrségváltások”-nak nevezték (Zsolt 63:6 [63:7, Károli]). Ezekből kettőt a Biblia külön is megnevez, úgymint az „éjjeli őrségváltás”-t (Bír 7:19) és a „reggeli őrségváltás”-t (2Móz 14:24; 1Sám 11:11).

*** si 279. o. 10. bek. II. tanulmány — Az idő és a Szent Iratok ***

10 A Keresztény Görög Iratokban gyakran találunk az ’órával’ kapcsolatos utalást (Ján 12:23; Máté 20:2–6). Az órákat akkor napkeltétől, azaz reggel hat órától számították. A Biblia megemlíti a ’harmadik órát’, ami délelőtt kilenc órának felel meg. Hivatkozik a ’hatodik órára’ is, amikor Jézus megfeszítése pillanatában sötétség borult Jeruzsálemre. Ez a mai déli tizenkét órának felel meg. Jézusnak a kínoszlopon bekövetkezett halála a „kilencedik óra” körül történt, tehát délután három órakor (Márk 15:25; Luk 23:44; Máté 27:45, 46).

Az ezer esztendő viszont nem szorul magyarázatra, mert itt nem hivatkozik a biblia időszakokra, így az eredeti ezer év.

Ennyi időre van szükség ahhoz, hogy az emberiség elérje az Ádámi tökéletességet.

Tisztelettel:

Katy Wover