Isten miért teremtette ennyire hatalmasra a világegyetemet, s abban pedig ilyen kicsinek a Földet, Naprendszerünk?

"Ennek a magyarázatnak akkor van értelme, ha Istent te is szakállas bácsiként képzeled el. De Isten maga az Élet maga a Létezés. Ezért nem kell "teremtetni." "

Akkor van értelme, ha Isten _létezik_. Mert _bárminél_, ami _létezik_, felmerül a kérdés, hogy mégis miért és honnan és mióta. És ha Istenre rá lehet mondani, hogy "mert csak és volt mindig is", akkor ugyanígy a mindenségre is.

Viszont ez a megközelítésed bár eléggé jóindulatúnak tűnik, mégis attól tartok, nagyon sok hívő is beléd kötne. Elvégre egy ilyen Isten eleve nem követhette és követtethette el a Biblia borzalmait, és így semmi köze sem lehet egyetlen mai valláshoz sem. Ami _nekem_ nem baj, de sok hívőnek annál inkább. :)

"Isten nem anyagi létező, tehát nem "jött létre", az anyag jön létre."

Lásd feljebb, édesmindegy, milyen létező, a lényeg maga a "létező".

"A hívők abban hisznek, hogy Isten (azaz maga az Élet, az Első Ok stb.) örök, és ő hozta létre a létező világot."

Nos, lásd feljebb. :) Ha ő lehet első és örök, akkor teljesen felesleges egyáltalán őt feltételezni, mert ennyi erővel az is lehetett első és örök, amiből létrejött a világ.

Tehát még mindig ott tartunk, hogy egy mondjuk 10-es hihetetlenségű dolgot (világ keletkezése) egy 1.000.000.000-os hihetetlenségű dologgal (Isten) próbálnak magyarázni. A világ nem jöhetett létre magától ill. létezhetett örök idők óta, de az annál sokkal komplikáltabb, összetettebb, stb.-bb Isten igen...?

Logikus.

Nagyon furák vagytok ti, hívők. :D

"Mert _bárminél_, ami _létezik_, felmerül a kérdés, hogy mégis miért és honnan és mióta."

Ha jól emlékszem, Hawking szerint az idő az ősrobbanással jött létre (de javíts ki ha tévedek, lehet, hogy nem ő mondta ezt).

tehát ami az ősrobbanás előtt létezett (mivel a semmi nem robban fel) arra nem igazán illik az a kérdés hogy "mióta".

Egyébként nem vagyunk azért annyira furcsák, sokunk azért hisz Istenben, mert megtapasztalta az életében.

Isten mint maga az Élet és Létezés nem zár ki egyfajta személyességet, hiszen HA Isten alkotta a mindenséget, akkor abban a mindenségben a személyesség is benne van nem csak a személytelenség.

Tudod Kérdező valóban félelmetes az univerzum nagysága és a benne meglévő gigantikus létformák-- különösen ha arra gondolunk, hogy bármikor a fejünkre pottyanhatnak!

De Isteni Teremtőknek semmi közük az univerzum spontán keletkezéséhez-- se a csillagokéhoz se a galaxisokhoz se pedig Földünkhöz vagy épp Napunkhoz, naprendszerünkhöz.

A Földünknek annyi köze van az univerzumhoz, hogy annak erői által keletkezett. Istenünknek pedig annyi köze van a Napunkhoz és az univerzumhoz, hogy e kettőnek energiáig keltették életre Földünket és keletkezett benne a két teremtő ERŐ amely Földünk két fantasztikumban illő két isteni Lélek energiája-- Amelynek a Földöl való kilépésükkor aktusukkal életet alkottak, átlépve az univerzumi törvényeket is.

Az élet megalkotása spontán, játékosan, majd tanulón ment végbe. Az univerzumi törvényeket túllépve és meghaladva, a földi Természet törvénye által alkotott élet,csak a Föld isteni Teremtő ERŐI által (!) egy következő lépcső foka a fejlődésnek, a természet csodálatos alkotásai között.

Az élet valóban miniatűrnek számít a végtelenségben az ember is, még valahol, mi az Ember a TUDAT+test együtt fejlődés tekintetében, mindenek felett állunk!