Szerintetek az embereket, hogy lehet bekábítani a hitgyülivel?

Kedves kérdező, bocsánat, ha félreértettelek, nem "oltani" vagy rosszindulatot, agressziót sugározni céloztam a válaszommal, remélem, összességében látszik. Hanem a saját logikáddal akartam megmutatni a saját gondolatmeneted gyengéit, azt, hogy miért tűnik számomra tarthatatlannak az, hogy szerinted minden hitgyülis "be van hülyítve": mert ennyi erővel mindenki be van hülyítve valami által, csak valami más által. Mindenki hisz valaminek vagy valakinek, de nyilvánvalóan csak valamely kisebbségnek lehet igaza, mivel nagyon ellentmondanak egymásnak. Szerinted a hitgyüliseknek nincs igaza, tehát a tévedő többséghez tartoznak, oké. De ettől még nem feltétlenül marhák, hipnotizáltak, kábultak, hülyék, mivel ha esetleg mégis igazuk van, akkor hoppá. Csak ezt akartam mondani.

Egyébként a "ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel" ebben a formában nem szerepel Jézus beszédei között, de akár lehetne is, mert az elv ahhoz hasonló, amiket ő mondott.

Viszont ha maradunk ennél, a kenyér a Bibliában Jézust jelképezi, aki ezt mondta: "Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké." Ha én - jelképes értelemben - kenyérrel dobom vissza azt, aki kővel dobált, az azt jelenti, hogy Jézust hirdetem annak is, aki rosszat mondott rólam vagy megsértett. A válaszom vége felé megdobtalak ezzel a kenyérrel! :) És még egyszer mondom: ne azzal törődj, mit csinál a hitgyüli (bár szerintem a tevékenysége döntő részben pozitív, jó, hasznos, de sajnos sok rosszindulatú ferdítést és hazugságot is hozzátesznek a vele kapcsolatos kritikákhoz), hanem azzal, hogy vajon igaz-e a kereszténységben az, hogy Jézus feltámadt a halálból, vagy nem. Igaz-e, hogy aki ezt a kenyeret eszi, örökké fog élni, vagy nem.

Mert minden keresztény alapvetően ebben hisz, nem csak a hitgyülisek. Mi annyira örülünk ennek, hogy néha az emberek számára szokatlan módon mutatjuk ki ezt az örömünket Istennek, de ettől még nem vagyunk hipnózis alatt.

Erről meg:

"beszél egy ember (pásztor), a többi meg bámulja, bólogat, meg ámenezik. a hitgyüliseknek nincs önálló véleményük, amit a pásztor mond nekik az szent, azt mondják vissza a többi embernek (mi ez ha nem hipnózis), ez aztán a megvilágosodás..."

Több fontos különbség is van a két dolog között. Egyrészt, a hipnózisban az embernek nincs szabad akarata, hanem nagyon nagy mértékben ki van szolgáltatva a hipnotizőrnek, és úgy engedelmeskedik neki, hogy nem tudja, mit csinál. (Bár a hipnotizőr nem tudja akármire rávenni, pl. olyan csak filmekben van, hogy valakit hipnózisban rávegyenek arra, hogy gyilkoljon.)

A hitgyüliben az emberek, ha úgy cselekszenek, ahogy az igehirdető mondja, vagy abban hisznek, amiről ő beszél, azt szabad akaratukból teszik, vagy nem teszik. Én például tudom, hogy szabad akaratomból mit és hogyan cselekszem, és hogy a keresztény hitet és életszabályokat saját magam választottam és senki nem erőltette rám. Hirdették nekem, de nem voltam kényszer alatt. Sőt voltak is olyan helyzetek, időszakok az életemben, amikor ezeket szabad akaratomból megszegtem, és szándékosan visszautasítottam, hogy úgy cselekedjek és úgy gondolkodjak. Viszont amikor ezekkel kapcsolatban megváltoztattam a gondolkodásomat, azt nem azért tettem, mert leszidtak, vagy mert kényszerítettek volna bármilyen formában, lelki terrorral stb. Egyszerűen úgy döntöttem, hogy a gondolkodásomat és a tetteimet hozzáigazítom a Bibliához.

Én egy élő bizonyítéka vagyok annak, hogy a hitgyüliseknek is van saját véleménye. Lehet, hogy vannak köztünk olyanok, akiknek nincs, ezt én nem tudom megítélni. Ha van, akkor is szabad akaratukból mondtak le róla, nem elvették tőlük; bár megjegyezném, hogy egyáltalán nem tartanám egészségesnek, ha így lenne: az önálló gondolkodását szerintem mindenkinek kötelessége megőrizni. Nekem pl. van néhány pont, amiben nem értek egyet minden prédikátor igehirdetésével, vagy tanításaival, vagy bibliaértelmezésével, és viszont elfogadom, ha valaki nem ért egyet az enyémmel. Eddig nem rúgtak ki érte a gyülekezetből. :)

Amit meg a pásztor mond nekünk, az addig szent (legalábbis nekem biztosan, a magam nevében tudok nyilatkozni...), amíg nincs ellentétben az Isten Igéjével, a Bibliával, amiről hisszük, hogy Isten kinyilatkoztatott beszéde. Ez az egyetlen abszolút tekintély, amelyet elfogadunk, de ez nem valamiféle speciális "hitgyülis kábulat", hanem a protestantizmus egyik fő alapelve, a "sola Scriptura" (csak az Írás).

Mivel én és sok más hitgyülis testvérem elfogadjuk, hogy Németh Sándort, illetve a többi szolgálót Isten hívta el és kente fel a szolgálatra (mint ahogy ezt a korabeli pásztorokról és tanítókról hitték a korai keresztény egyházban), ezért alapvető magatartásunk természetesen az, hogy elfogadjuk a tanításaikat, a bibliaértelmezésüket. Ha nem így lenne, hanem mindenféle kérdésben állandóan különvéleményeket fogalmaznánk meg, akkor minek hallgatnánk őket?! De amíg a Bibliából és a Bibliával összhangban prédikálnak, addig nincs okunk arra, hogy kétségbe vonjuk az állításaikat, és nyugodtan mondhatunk rá ősi szokás szerint Áment (ami azt jelenti: úgy van!), mint ahogy ez a Bibliában is szerepel, és egyértelmű, hogy a korai keresztények is "ámeneztek", ha egyetértettek Isten prédikált Igéjével. Sőt, a Biblia szerint a Mennyben is nagyban folyik a bólogatás és az ámenezés! :)

Egyszóval, én tényleg sajnálom, ha több a rossz tapasztalatod a hitgyülivel kapcsolatban, mint a jó. Nem tartom tökéletesnek a gyülekezetet, sem a vezetőit, és nem követek egy embert sem vakon. Nekem is van néhány rossz tapasztalatom a gyülekezetbe járó néhány személlyel kapcsolatban, mert hát ilyenek vagyunk mi emberek: minden jóba beleviszünk valami hibát.

De meg vagyok róla győződve, hogy a Hit Gyülekezete mint felekezet alapvetően helyesen képviseli a kereszténységet, jónéhány más magyarországi és nemzetközi keresztény felekezettel együtt, és hiszem, hogy valóságosan lehet Jézus Krisztussal találkozni a gyülekezetben, mert Ő azt mondta: "ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük".

Ahol pedig Jézus, a Pásztor van, ott nagyon jó lenni, és az nem marhák, hanem a Pásztorukat követő juhok gyülekezete.

Én már személyesen találkoztam Vele és ismerem Őt, és hát történetesen ez a Hit Gyülekezete istentiszteletén történt évekkel ezelőtt. És tudom, hogy nem az ott lévő emberek, pásztorok, tanítók változtatták meg az életemet és a gondolkodásomat (mert erre nem is lettek volna képesek emberi erővel), hanem maga Jézus, aki él, mert feltámadt a halálból. Ha Ő nem érintett volna meg, talán már nem is élnék, mint néhány gyerekkori barátom. Most viszont nemcsak élek, hanem boldog is vagyok, és nem egy gyülekezeti tömeghipnózis tesz boldoggá, hanem az a Jézus, aki akkor is mindig bennem maradna és boldoggá tenne, ha soha többé be nem tenném a lábam a Hit Gyülekezetébe.

De mivel jó dolog a hozzám hasonló okból boldog emberekkel együtt lenni, ezért igyekszem rendszeresen járni velük együtt a HGy istentiszteleteire! :)

"Én inkább azt kérdezném, az embereket hogy lehet bekábítani a cigarettával, futball meccsekkel, valóság show műsorokkal,számítógépes játékokkal"

Azt még megértem, hogy a valóságshow, meg a cigaretta káros, de mi bajod van a futballmeccsekkel? Ha leszámítjuk a hulligánokat, a futball egyébként egy nagyon egészséges és látványos sport, magam is kedvelem, és szeretem nézni is, és szeretek futballozni is. Nem értem, evvel mi bajod van. A számítógépes játékok valóban nem a legjobbak, hiszen például egyfolytában csak ül az ember, és az nem tesz jót neki. De az újgenerációs konzolok már ezt a hibát is kiküszöbölték, lásd a mozgásérzékelős Nintendo Wii-t vagy Kinectet, aminek készül a PC változata is.

Bocsánat, nagyon off!

"Egyébként a "ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel" ebben a formában nem szerepel Jézus beszédei között, de akár lehetne is, mert az elv ahhoz hasonló, amiket ő mondott.

Viszont ha maradunk ennél, a kenyér a Bibliában Jézust jelképezi, aki ezt mondta: "Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké." Ha én - jelképes értelemben - kenyérrel dobom vissza azt, aki kővel dobált, az azt jelenti, hogy Jézust hirdetem annak is, aki rosszat mondott rólam vagy megsértett"

A kő is Krisztus jelképe, olvasd csak el Dániel könyvét, mely kő zúzza szét a szobrot? Vagy talán nem ő a szegletkő, melyet az építők megvetettek?

Persze tudom, hogy mire gondoltál a példáddal kapcsolatban.