Isten ki mellé áll a meccseken?

Hogy viselkedik? Csak úgy rúgja a bőrt!

De hát mit is tehetne, mikor mindkét oldalon megáldják a futballcipőket, és szentelt vizet hintenek a labdára... Most aztán kinek kedvezzen?

Szerintem az ilyesmi "nem tartozik ránk", hanem az Isten kikutathatatlan mélységeihez tartozik. (Róma 11:33) Mivel az akaratát konkrét eseményekkel kapcsolatban csak ritkán nyilvánítja ki (s főleg nem előre!), ezért mi sem tudjuk megmondani, hogy Isten miért engedi, hogy az egyik csapat nyerjen, miért azt segíti, miért nem a másikat, stb. stb.

Azért egy-két dolgot tisztázzunk:

1 - Isten nevét van, aki jogosult, és van, aki nem jogosult használni. Nem mindenki Istené, aki annak mondja magát, és nem mindenkinek a könyörgése jut el hozzá, aki állítólag hozzá imádkozik - vannak ugyanis, akik képmutatásból imádkoznak (pl. Máté 23:14). Isten a szíveket vizsgálja, nem a látszatot.

Az imameghallgatás főszabályként az Istennel való szövetségi viszonyhoz van kötve (bizonyára van azért kivétel, láttunk már olyat - de ezeknek is a célja, hogy az illető Istent "megtalálja" és Vele szövetségre lépjen). A szövetségi viszony alapja a vér (az Újszövetségben Jézus vére) által szerzett engesztelés - aki ezzel nem rendelkezik, annak előbb ezt kell rendeznie, mielőtt Istenhez járulna, hogy arra kérje: segítsen a meccsen.

2 - A szövetségi viszony tehát alapfeltétel; a szövetségi viszonyban is pedig Isten azt az imát teljesíti, ami az Ő akarata szerint való (1Ján 5:14). Ha pl. én azért imádkozom, hogy megnyerjem a lottót, de Isten látja, hogy a hirtelen jött gazdagsággal tönkretenném magam, akkor soha nem fogja megadni a kérésemet.

Ugyanez elképzelhető egy meccs vonatkozásában is, lehet, hogy az van Isten tervében, hogy nyerjek, de lehet az is, hogy pont azt akarja, hogy azon a bizonyos meccsen azt a bizonyos vereséget elszenvedjem, hogy ezáltal tanuljak meg valamit, megerősödjek stb. Isten általunk nem mindig átlátható és megérthető úton-módon vezeti az életünket, már ha hagyjuk.

Tehát ahhoz, hogy tudjuk, Isten "ki mellé áll a meccseken", tudnunk kéne, hogy azzal az eseménnyel és a benne résztvevő emberekkel mi az Ő terve. Mivel ezt nyilván nem tudjuk, ezért sem előre nem jelenthetjük ki, Isten kinek fog segíteni, sem a meccs végén nem jelenthetjük ki, hogy most azért így lett, mert Isten a győztest jobban kedvelte, mint azt, aki végül a vesztes lett.

Ezért én egy más nézőpontot szeretnék megvilágítani. Igaz, hogy nem vagyok sportoló, de tudom, hogy van olyan, amikor az ember érzi Isten támogatását egy megmérettetésben. De ez nem úgy valósul meg, hogy Isten mesterségesen módosítja a labda útját, eltakarja a kapus szemét stb., "Isten nem csaló", ha pedig csodát tesz, annak mindig nagyon alapos és fontos indoka van. Hanem mondjuk ha van egy olyan focista, aki hittel Őbenne bízik, annak még több lelkierőt ad, ami minden sportágban sokat számít a teljesítmény szempontjából, így lehet, hogy kiemelkedően fog teljesíteni a többiekhez képest.

De azt is fontos megérteni, hogy az egésznek az alapja az, hogy Isten mindenkinek segít a sporteseményeken (meg az egész életben, az egész világon). Pál apostol azt írja: "őbenne élünk, mozgunk és vagyunk". Nincs olyan, hogy valaki Őnélküle megmozduljon, Őnélküle gólt rúgjon, Őnélküle örüljön, Őnélküle fusson - nincs olyan, hogy valaki Őnélküle levegőt vegyen. Csak olyanok vannak, akik ezt felismerik, és hálát adnak érte, meg olyanok, akik nem.

Így a végén mindig az emberek azok, akik a meccsen nyújtott teljesítményükkel az eredményeket elérik, és minden mozdulat Isten ajándéka, és az Ő életének bennünk lévő lehelete által lehetséges. Isten egy hívőnek megerősítheti a kitartását, a lelkierejét, a hitét, ami mind nagyon fontos ahhoz, hogy eredményeket érjen el - de a végén ő éri el az eredményt, és akkor nyer, ha jobbnak bizonyul a meccsen, mint az ellenfél.

Húúúú, köszönjük a kimerítő értekezést!

Hát MOSTMÁR végképp nem tudom a választ. :-D

Amikor ilyen sporteseménye vannak, akkor Isten büszkén mosolyog ránk, hogy milyen leleményes az ember, hogy önmaga szórakoztatására mit ki nem talál. Gondolom én...

Biztos, hogy nem folyik bele ilyesmibe, tehát nem fog ott láthatatlan szellemként a pályán ugrándozni, és meglökni az épp labdát vivő focistát.

Az, hogy az emberek mindig így mondják: Isten majd megsegít, pusztán szokás. Mind bízik benne, hogy az ő csapatuk nyer.

Szerintem bármitől függetlenül az olaszok mellé, mert ők a kedvenceim. :D

Na, jó, ez csak humor akart lenni; de már a részletes és helyes választ úgyis megkaptad a 4. válaszolótól...

Úgyhogy én még "rosszalkodom" egy kicsit, van egy jó viccem (keresztény honlapon olvastam először):

Mózes, Jézus és egy szakállas öregember golfozik.

Mózes elüti a labdát, az beleesik a tóba. Mózes odamegy, kettéválasztja a vizet; majd ismét elüti a labdát, és az a lyuktól pár centire megáll.

Ezután Jézus üti el a labdát, az ráesik a tóra. Jézus a vízen járva odamegy a labdához, ismét elüti, és az is a lyuktól néhány centire áll meg.

Jön a szakállas öregember, elüti a labdát, de az teljesen más irányba száll, mint amerre a lyuk van. A labda először ráesik a klubház tetejére, onnan begurul az esőcsatornába, majd abból kiérve a sövény alatt begurul a tóba egy tavirózsa levelére.

Odaugrik egy béka, bekapja a labdát, de abban a pillanatban lecsap rá egy sas. A béka repülés közben kiejti a labdát a szájából, és az pont belesik a lyukba.

Mózes erre odaszól Jézusnak:

- Mondtam már, hogy utálok apáddal golfozni?

:)))