Miért háborodnak fel a hívők azon, ha azt mondom, hogy a Bibliát emberek írták?

mindig kaptam egy csomó olyan választ, hogy "Nem, mert ezt Isten írta"

mehehe- hát miért nem minket kérdezel??

Istennek nincs papírja,tolla,keze, nem ír, nnna.

de ellenberger:

A teljes Írás Istentől ihletett (2Tim3,16)

Az ihlet az isteni. Aki az Evangéliumokat nem tartja ihletett írásoknak, ahhoz nem kívánok szólni, mert az reménytelen.

Az ihlet: Isten ajándéka. Ezt tudja minden ihletetten dolgozó, művész, alkotó, de mindenkinek vannak ihletett pillnatai. Az a Teremtőtől jön, kegyelemből.

Bach minden műve végén megköszönte Istennek, hogy olyan ihletetten komponálhatott.

Soli Deo Gloria. Egyedül Istené a dicsőség.

Nem a hívők háborodnak fel rajta, hanem a vallásosok. Én is hívő vagyok, de Istenben hiszek, nem a Bibliában.

Ők meg.. valójában nem tehetnek róla, ezt tanították nekik. Ne bántsd őket emiatt. Rájönnek majd, ha itt lesz az ideje. Vagy lehet, hogy mi tévedünk és akkor majd mi jövünk rá, ha itt az idő :) Nem tudhatjuk.

Bár emberek írták a Bibliát, az nem emberi bölcsesség gyűjteménye, hiszen Isten ihlette.

Mintegy 40 személyről van szó, akik 1600 éves időszak alatt éltek. Hátterük különbözött, hiszen volt köztük pásztor, katona, halász, szolga, orvos, pap és király.

Egyetlen más könyvet sem próbáltak meg olyan hévvel elpusztítani, mint a Bibliát. Mégis a mai napig fennmaradt, és legalább részben, több mint 2000 nyelven kapható. Isten beavatkozásának a megnyilvánulása egyrészt az, hogy mint könyv még mindig létezik, másrészt az, hogy szövege sértetlen maradt. A Biblia valóban csoda!

A világ legelterjettebb könyvéről beszélünk!

Szia!

Én nem háborodom fel rajta, ugyanis félig igazad van. :-) A Bibliát valóban emberek írták le. Viszont meggyőződésem szerint azokat az embereket Isten ihlette.

Hogy ezt elfogadod-e vagy sem, az egy más kérdés :-)

Nyilván erről úgy tudsz megbizonyosodni ha akarod, akkor megvizsgálod a könyvet ^^

Azért a vallás és a tudomány nem olyan jól fér meg egymás mellett. Sőt, egyáltalán nem, nagyon is kizárják egymást. A vallás lényege a hit bizonyos kinyilatkoztatásban, annak kétségbe vonása nélkül. Nem "elemzése nélkül"-t mondtam, az mást jelent. A tudomány lényege, hogy semmit nem fogadsz el, amíg bizonyítva nem látod. Nem állítod az ellenkezőjét, csak az állítás megfelelő alátámasztását várod.

Ami jól megfér egymás mellett, az egy konkrét ember tudományos tevékenysége és vallásossága (lásd Einstein, mint közismert példa).

Ebből következik az eredeti kérdésre adandó válasz is. A hívőt vallása nem engedi, hogy kétségbe vonja a kinyilatkoztatást. Ettől hívő. A kinyilatkoztatás számára a biblia, ezért a kijelentésedet csak úgy tudja értelmezni, hogy kétségbe vonod a hitét. Ha még általánosan értve sértő módon is teszed, ne csodálkozz.

De értelmes és nem bigott hívővel el lehet beszélgetni arról, hogy a Biblia egyes részeit hogyan kell értelmezni. És még abban is meg tudhattok egyezni, hogy annak régi korokban volt eredeti jelentése, ma már csak átvitt értelemben érvényes. Pl. a "6 nap alatt teremtette a világot" azt jelenti, hogy egyrészt teremtette (ebből nem enged), másrészt a teremtést téma szerint korszakokra (napokra) lehet osztani, így értendő a 6 nap.

Tisztelt előző válaszoló!

Egy "értelmes" hívőnek -mint ahogyan te fogalmazod-Isten tud elegendő bizonyítékot adni a hite erősítésére még a tudomány szakterületéről is. Mert volt idő, amikor a Dániel könyve 5. fejezetében lévő Belsazár királyt, kitaláltnak hitték, vagy éppenséggel a Szentírás szöveghűségét vonták kétségbe, mondván nem megbízható.

Manapság azonban már ott tartunk, hogy a tudomány hitelesen igazolta mind a régensként Babiloni birodalomban uralkodó Belsazárt, mind pedig azt, hogy a Biblia szövege megbízható, például a Holt-tengeri tekercsek miatt. De kitejednek a bizonyítékok más területekre is. Továbbá egy értelmes hívő nem a kornak megfelelően, a maga bölcsességéből kifolyóan fogja értelmezni a Szentírást, azért, mert a Biblia megmondja azt, hogy hol kell jelképesen, illetve szó szerint értelmezni.

A 6 napos teremtéssel kapcsolatban pedig:

A Biblia szerint Isten a szavával teremtett. Ugyanez az erő, miszerint Isten képes valamit elérni a szavával megmutatkozik Jézus Krisztus életében, amikor a szavával gyógyította meg a Kapernaumi százados szolgáját. Ebből kifolyólag, ha valaki elveti azt, hogy Isten a puszta szavával képes teremteni vagy gyógyítani, magának Istennek a hatalmát kérdőjelezi meg. Ezek után, pedig az megkérdőjelezhető, hogy az illető mennyire hívő.

Jogos ezután Hóseás próféta kérdése:

"Kicsoda a bölcs, hogy értse ezeket? Kicsoda az értelmes, hogy eszébe vegye ezeket?!" (Hós 14,10)

Kedves kérdező!

Én csupán helyesbítettem az előttem lévő válaszolót, hogy az a feltételezés hogy a tudomány és a vallás nagyon is kizárja egymást nem helyénvaló.

Tény, hogy van olyan dolog, amiben a tudomány és a Biblia nem ért egyet, különbözik az álláspontjuk, de az is tény, hogy vannak a Bibliának olyan állításai amiket a tudomány is alátámaszt hiteles bizonyítékokkal.

Azzal egyébként én is egyetértek veled, hogy a Biblia egy része történelem. :-) Elég ha csak a Királyos és Krónikák könyveire gondolunk ^^

Kedves 19:29!

Azt hiszem, tökéletesen félreértettél. Én olyant soha nem állítottam, hogy isten bárkinek bármilyen bizonyítékot tudna adni. Mindössze azt mondtam, hogy két értelmes ember, hívő és nem hívő, képesek értelmesen eszmét cserélni akár a Biblia egyes fejezeteiről, és meg tudnak egyezni. Én a két oldal megegyezésének lehetőségét említettem, és tagadom a kibékíthetetlen ellentétet.

Úgy általában pedig: felhívnám a figyelmet, hogy komolynak és elkötelezettnek számító bibliakutatók eléggé egyértelműen és egybehangzóan leszögezik, hogy a biblia kijelentéseit többnyire nem szó szerint, hanem átvitt értelemben kell érteni.

Kedves kérdező!

Azért kell előszedni, mert itt szokott az ellentét kicsúcsosodni. Döntően a félreértésekből. Hogy a te lelkedben a kettő megfér egymás mellett, nem vonom kétségbe, feltehetően nem veted össze a két szempontból az úgynevezett kényes kérdéseket. Vagy már túl vagy rajta.

A tökéletes félreértésre álljon itt az utánad következő viszonválasz. Kiigazítanak, hogy a "feltételezésem" a tudomány és a vallás egymást kizárásáról nem helyénvaló.

1. nem feltételeztem, hanem állítottam, mégpedig határozottan. ez nem ugyanaz.

2. úgy véli a válaszoló, hogy a kizárást törli az a tény, hogy a tudomány alátámasztja a biblia néhány állítását. egészen másról van szó. A kizárás azt jelenti, hagy a két álláspont egymást kizáró eszköztárral dolgozik. A vallás, mint én és mindenki más is fogalmazta (bár nem azonos szavakkal írta le), egy kinyilatkoztatást (és most mindegy, hogy ez alatt valaki isten szavának, a bibliának, szentírásnak, evangélisták könyvének, vagy másnak nevezi) feltétel nélkül - megismétlem - feltétel nélkül elfogad. A tudomány, mint írtam, és más is megerősíthet, feltétel nélkül semmit - még egyszer - semmit nem fogad el. Kizárólag bizonyítás után, és akkor is csak a következő, jobb bizonyításig. Mondok egy geometriai hasonlatot. A tudomány szerint a 19. századig az volt a megdönthetetlen álláspont, hogy a párhuzamos egyenesek sohasem találkoznak. Aztán jött egy Bolyai nevű magyar, aki bebizonyította, hogy ez nem igaz, a párhuzamosok megfelelő körülmények között találkozhatnak. Amíg nem értették meg, nem hittek neki az akkori legnagyobb koponyák se. Mára már az ezzel foglakozók közül senki sem kérdőjelezi meg. Na ilyen gondolatmenet a vallásban nem fordulhat elő, ezért zárják ki egymást.

De hangsúlyozom, ez nem azt jelenti, hogy egy tudós és egy mélyen vallásos ember ne tudjanak sok vallási tárgyú kérdésben megegyezni. Ez az utóbbi intelligencia dolga.