Isten miért engedte, hogy Hitler és Sztálin utasításaira emberek millióit gyilkolták halomra?

A világ úgy igazságos, hogy a tetteknek következményei vannak. Persze ezt másképp élik meg az emberek, akik éppen a következmények miatt szenvednek. De miért Istent kell hibáztatni, amiért hagyja? Miért nem azt hibáztatják az emberek, aki valójában felelős érte.

Isten hagyta, hogy Hitler hatalomra kerüljön, pedig közbeléphetett volna. Na és az emberek nem léphettek volna közbe? Talán nem az emberek adták neki a hatalmat? A második világháborút és a rengeteg ember halálát könnyű a diktátorok nyakába varrni, pedig nem egyedül csinálták. Hitler sosem csinált titkot a szándékaiból, mégsem történt sokáig semmi, hogy megakadályozzák. Még a Nyugat sem tett semmit egészen addig, míg nem kezdték el a seggüket félteni, mivel már az ajtón kopogtatott a német hadsereg. Felőlük akár végigcsinálhatták volna az Endlösungot is, amíg a saját portájukon csinálják.

Isten nem fog minden hülyeséget rendbe szedni, hogy az embereknek ne kelljen törődniük a következményekkel.

A 17:21-es említett egy népszerű, de nagyon félremagyarázott véleményt. Isten nem a tudást "féltette" az embertől, hanem azt a jogot, amivel az ember Isten - vagyis a teremtője - helyébe akar lépni. Ezt a lázadással el is érte, de nagy szörnyűség lett az eredménye.

Tehát az erkölcsi irányelvek meghatározására egyedül Istennek lenne joga, hiszen Ő az, aki megalkotott bennünket és Ő tudja, hogy mi a jó nekünk és mitől kell óvakodnunk. A "jó és rossz" tudásának a fája ezt szemléltette. Ezt az előjogot ragadta el a lázadó ember (Sátán lázítására) Istentől.

Mi lett az eredmény? Ez az elcseszett világ!

"A példád emberi és nem isteni, ezért nem jó hasonlat.

Ha Isten mindenható(!) akkor a Sátánnak nem kellene ennyi időt hagyni. Isten megteheti, hogy elpusztítja a Sátánt és földi idő szerint "másodpercek alatt átprogramozza a fejünkben lévő tudást", de nem teszi. Engem ez a nem akarok közbeszólni magatartás zavar."

A példám nem emberi, a bibliából olvasható ki. Az előző válaszomban arról is írtam, hogy mért hagyott Isten ennyi időt. Pl. ha már korábban lépett volna, te sem tudnád feltenni a kérdésedet.

Isten nem programoz! Ahogy írtam, szabad akarattal teremtett minket és ez szent neki. Meg aztán te is sikoltoznál, ha nem engedne szabadon dönteni!

A szabad akarat nem duma. Az Isten - aki szerintem létezik - úgy döntött, hogy a teremtményei hadd döntsenek a sorsukról a maguk életén belül. Hogy merre fordulnak a sarkon és hogy hova tanulnak tovább... Azért döntött így, mert szerette a teremtményeit, és nem akarta megszabni nekik, hogy mit hogyan tegyenek (a parancsok nem ide tartoznak, azok inkább olyanok, mint a használati útmutató a tévénél, hogy pl. ne karcolgasd a képernyőt, és ne vágd el a zsinórt, megszabják, hogy mire nem való az a holmi).

Ezzel vállalta a kockázatot, hogy az ember rosszul is dönthet, árthat másoknak. De ha nem így tett volna, akkor a világ csak Isten bábszínháza lenne.

Képzeld, hoy a családod csak azt tenné, amit te akarsz. A feleséged/barátnőd csak akkor ölel meg, amikor te akarod, a fiad/testvéred csak akkor beszélget veled és segít, ha te akarod. Úgy éreznéd, hogy szeretnek? Szerintem nem. Mert nem maguktól tennék, hanem mert te így parancsolnád.

"A 17:21-es említett egy népszerű, de nagyon félremagyarázott véleményt. Isten nem a tudást "féltette" az embertől, hanem azt a jogot, amivel az ember Isten - vagyis a teremtője - helyébe akar lépni. Ezt a lázadással el is érte, de nagy szörnyűség lett az eredménye. "

Mégis hol akart helyébe lépni Ádám és Éva? Attól, hogy a tudást megszerezték, még nem lettek Istenek. Egyszerűen arról van szó, hogy a főnök megmondta, hogy nem kaphatják meg a tudást, nekik mégis kellett. Ezért büntetett. Mint egy diktátor, aki sötétségben akarja tartani a népet, ez ellen Lucifer teljesen jogosan lázadott fel. Egyébként meg nem félremagyarázás, mert a Bibliát mint művet ezer féleképpen lehet értelmezni, és teszik is, ezért van annyi keresztény szekta. Ez nem egy fizika könyv, ahol határozottan le vannak írva a törvények.

"Tehát az erkölcsi irányelvek meghatározására egyedül Istennek lenne joga, hiszen Ő az, aki megalkotott bennünket és Ő tudja, hogy mi a jó nekünk és mitől kell óvakodnunk."

Ez szintén igaz egy diktárorra is. Ne magad döntsd el mi a jó neked, majd a vezér megmondja.

"A "jó és rossz" tudásának a fája ezt szemléltette. Ezt az előjogot ragadta el a lázadó ember (Sátán lázítására) Istentől.

Mi lett az eredmény? Ez az elcseszett világ! "

Szerintem meg az ember tökéletlen, így tökéletes világa sosem lesz. Népszerű dolog egy tökéletes ősállapotról beszélni, de ha ez annyira az lett volna, akkor Éva nem hisz Lucifernek. Amúgy meg a világ nem annyira elcseszett, mint amennyire képzeled, csak meg kell látni benne a jót és élvezni(ez nem egyenlő a hedonizmussal).

A többi amire reagáltál, azokat nem én írtam, szóval azokra nem reagálok.

ma 19:43:

Pedig a Biblia szerint csak duma. Az Ószövetségben Isten sokszor még a Földön elintézte a renitenseket, de az elv maradt, ha a másik utat választod, akkor kárhozatra jutsz(lehet ezt csűrni-csavarni értelmezés, szekta szerint, de mindegy, hogy pokol vagy végleges halál jut a bűnösnek). Amúgy addig oké, hogy legyünk jók embertársainkkal szemben, de emellett ez az Isten azt várja el, hogy mindennél jobban, szeretteinknél is jobban szeressük, és higgyünk a létezésében, akkor is ha csak egy feltételezés, hogy létezhet, illetve ha létezik, egy feltételezés, hogy a Biblia éppen az ő tanítása. Az elsőt egy kemény diktátor is elvárja, Sztálin elvtársat szeresd jobban az anyádnál is, a második pedig logikátlan elvárás, hiszen nem tudhatod, hogy melyik vallásnak van igaza(feltehetőleg az ateizmust is beleértve egyiknek sincs).

"És ha szabad akaratomból nem akarok felelni? Megtehetem? Nem."

Ezt logikailag helytelen érvnek tartom, mivel ha nem vagyunk egy mindenek felett álló hatalmi központ, akik nem függnek senkitől és semmitől, hanem valójában függünk külső és belső törvényektől és felsőbb hatalom is befolyásolhat bennünket, akkor igenis el kell fogadnunk, hogy az egyébként SZABAD akarattal elkövetett minden tettünknek valamilyen következménye van, amivel el kell számolnunk.

Az ok-okozat törvénye amúgy is egy általánosan elfogadott tétel.

"Mégis hol akart helyébe lépni Ádám és Éva? Attól, hogy a tudást megszerezték, még nem lettek Istenek."

Nem szó szerint Isten helyébe lépésről beszéltem, hanem annak a jognak a törvénytelen elbitorlásáról, amellyel csakis Ő rendelkezhet.

Semmi köze ennek egy emberi diktátor önző érdekekből fakadó, önkényes törvényeihez. Isten már a szabad akarat ajándékával is messze másként viselkedik, mint a diktátorok, hiszen azok pont ezt nem engedik meg neked!

Szerencsére sokan a mai fiatal generációból nem is igazán értik, mit jelent egy kemény diktatúrába élni. Az, amit Isten adott a szabad akarattal, a legteljesebb mértékben hasonlít rá azzal, hogy a "saját képére teremtett minket".

Ti szerintem nem látjátok még át a szabad akarat lényegét maga jelentőségében.

Kedves kérdező, kicsit meg vagy te keveredve.

A szabad akarat azt jelenti, hogy választhatsz jó és rossz között. Nem azt, hogy itt arcoskodsz, hogy majd te nem felelsz a tetteidért. Ha te nem akarsz felelni a tetteidért, nem vagy jobb Sztálinnál meg Hitlernél. Tudom, hogy te nem öltél meg senkit, de a hozzáállásod ugyan az. Ők is azt hitték, bármit megtehetnek. És az emberek gonoszsága és butasága miatt meg is tehettek.

Péter nagyon korrekt választ adott neked. Az örökkévalóság szemszögéből tökmindegy, hány évet élsz itt a földön, ötöt vagy ötvenet. Viszont ha elég időt töltesz itt ahhoz, hogy tapasztalatot szerezz az életről, nem árt ha fejleszted a lelkedet és az intelligenciádat, mert te már számonkérhető vagy.