Sokan mondják, enyém az igaz vallás, és hivatkoznak erre -arra, hogy a másik miért nem jó, a Bibliából honnan tudhatom meg, hogy mi az igazság a vallásokkal kapcsolatban?

Nos, ha betudod bizonyítani nekem, hogy részigazságok nem létezhetnek akkor hiszek neked.

Ha betudod nekem bizonyítani, hogy a matematikában csak egyfajta módon lehet minden feladatot megoldani akkor hiszek neked!

Ha betudod nekem bizonyítani, hogy nem létezhet relatív és abszolut igazság, akkor hiszek neked.

Hogy a többiek is ezt csinálják? Nem. Az igazi, értelmes, csodálatos keresztények sem mint Teréz anya, vagy VI. Pál, vagy Thomas Merton, Desmonde Tutu, Luther King. Ők tisztelik mások hitét.

Számos más vallásút is említhettem volna.

Kezdjük a végével: senki sem mondta, hogy az igazi (Krisztus-követő) keresztények nem tisztelik mások hitét, de mint mindenki más, ők sem mindenkivel értenek egyet! Nagy különbség van aközött, ahogy te itt előítéletből be akarod állítani a dolgokat és ahogy azok valójában vannak.

Az isteni igazság nem relatív, hanem egyetemes, minden emberre egyformán érvényes.

A különböző feladatokat többféleképpen el lehet végezni, de hozzá kell fogni valahogy. No ebben is sok az eltérés hívő és hívő, vallás és vallás között. A többség csak szájjal tiszteli Istent, a cselekedetei pedig gyakran rosszak - még ha jónak is van hivatalosan beállítva és az egyén jónak is hiszi őket.

Ebből fakadóan a "részigazságok" léteznek különböző egyházakban, de a legtöbb emberi hamisítvány, tele hamis filozófiákkal, melyek nemhogy Istenhez vagy az igazsághoz vinnének közel, hanem még el is távolítanak tőlük. Ténylegesen inkább üzletek, mint a céljának megfelelő szervezetek.

Ha meggyőznek arról, hogy annak a pohárnak a vize, melyet inni adnak, nagyrészt tiszta víz és csak egy kicsi hányada méreg, meginnád???

"Ténylegesen inkább üzletek, mint a céljának megfelelő szervezetek."

pl. a Jehova Tanúira gondolsz?

Hat egy Isten van nem?!?!?!?!

minden ember maskep eli meg a hitet....es mashol talaja meg lelki bekejet....Altalaab olyen kozoseget valasztunk ahol jol erezzuk magunkat

""Ténylegesen inkább üzletek, mint a céljának megfelelő szervezetek."

pl. a Jehova Tanúira gondolsz?"

Nem éppen! Ők a vallásból nem csinálnak üzletet. Szörnyű, mikor a vallási köntösbe bujtatott, államilag támogatott gigabizniszeket nem veszitek észre, ellenben olyanokat állítotok bűnbaknak, akik még csak meg sem közelítik ezt az életmódot.

Egyébként a kérdezőnek röviden válaszolnék:

A Biblia Istentől ihletett voltáról ésszerűen meg lehet győződni. Látni lehet, hogy a Biblia a tanításaiban nagyon is egyedülálló könyv! Benne nincsenek meg azok a világszerte elterjedt vallási mítoszok, melyekre szinte minden fő és ezekhez szorosan kötődő, kisebb csoport épül.

Ilyen a szó szerinti pokol tűz, mint örökké tartó "kínzóhely" vagy "állapot", vagy az ehhez szorosan kapcsolódó lélek halhatatlanság tana, mely lehetővé, sőt "szükségessé" teszi az "örökké tartó kínoztatást". Így rakódik a hamis tanokra a borzalom és kegyetlenség, melyet ebben az esetben a szeretet Istenének kellene tulajdonítani.

És ilyen hamis tan, a homályosságával és titokzatosságával az embereket Istentől eltávolító háromságisten pogány mítosza, mely szintén sok vallásban megtalálható kisebb-nagyobb eltérésekkel.

Ezek csak főbb területek, melyeket a bibliától bizony el kell választanunk. De viszont ezzel komolyan meg is szűrjük a vallási csoportokat, hiszen akik mindezen hittételektől szabadok, azok már nem sok felekezetből állnak.

Egy valódi kereszténynek, vagyis Krisztus követőnek alapvetően toleránsnak kell lennie. Tehát nyilván nem nevezhető kereszténynek az olyan ember, aki intoleráns, mások hitét elítélő szellemben él, főleg ha ez még a tetteiben is megnyilvánul.

De hamis tolerancia az olyan álláspont, ami valamiféle vallási svédasztalnak látja a világ gyakran egymásnak ellentmondó hitrendszereit.

Ha így nézzük és ragaszkodunk Krisztushoz, akkor meg kell látnunk, hogy Ő nem tanított buddhizmust, holott egész biztos tudott róla, hiszen nem annyi ismerete és tapasztalata volt, mint egy egyszerű embernek. Persze, vannak hasonlóságok, de alapvetően más filozófia.

(pl. a lélek halhatatlanság tagadása is egy hasonlóság, amit persze a legtöbb magát kereszténynek valló nem gondolna hasonlóságnak, mert az ún. "kereszténység" már igen korán átvette ezt a nem Bibliai tant a görög filozófusoktól. De a buddhizmus a hinduizmustól eltérően tagadja a halhatatlan lélek létezését. Ennek ellenére ma a Távol-Keleten sok buddhista hisz a halhatatlan lélek vándorlásában, csak hogy még kuszább legyen a kép.)

Ennek ellenére türelmesnek KELL lennie egy kereszténynek a buddhizmushoz is. De a türelem nem jelenti azt, hogy össze kell őket szerkeszteni egymással.

Apám sokszor mondta nekem, hogy kétféle keresztényember létezik : vallásos és keresztény.

A vallásos ember: az hivalkodik a vallásával, és mindenkinek az orra elő dörgöli, hogy csak ő fog üdvözölni, mert a vallása minden előírását betartja.

Ilyenek voltak a keresztesek, a konkvisztádorok.

A keresztény ember, nem a szavaival bizonyítja hűségét a hitéhet és istenéhez, hanem tettekkel is.

Bármilyen sorscsapásért áldja az istenét. Én ez édesapámnál láttam. Mikor megtudta, hogy rákos, akkor ott helyben megköszönte istenének, hogy kapott egy újabb megpróbáltatást.

Keresztény emberekről olvashatsz a Kodolányi könyveiből. Én két könyvet olvastam. Az egyikben egy tót szerzetes szerepelt, aki a régi pogány magyarok közt tett bizonyságot hitéletéről. A másik regény főszereplője Julianus barát és két társa, akik elindultak keletre, hogy megkeressék a magyarok eleit, de útközben mindenük elfogyott, kimentek a rabszolgapiacra, hogy hátha egyet megvesznek közülük, és mindhárman azért imádkoztak, hogy bár feláldozhassák magukat a másik kettőért.

Az édesapám mindig azt mondta, hogy a Mennyországban nem csak evangéliumi kersztények lesznek, hanem lesznek katolikusok, reformátusok sőt, még ortodoxok is.

Emlékszel Jób példájára? Ő is azt hitte, hogy Isten (Jehova) bünteti őt a legkülönfélébb sorscsapásokkal és még nagyon súlyos betegséggel is, holott nem így volt.

Ez ma sem így van! Isten nem kísért senkit rossz dolgokkal, a rossz sajnos jön magától is, mióta az ember fellázadt Istene ellen, no meg a legfőbb okozója a rossznak Sátán, akiről Jób ott még nem tudott, mégis kitartott Jehova mellett és mondott egy olyan bölcsességet, hogy "ha a jót elvettük Istentől, akkor a rosszat miért ne vennénk el".

De ez emberi, szűk látókörű gondolkozás volt, nem vett figyelembe egy ismeretlen körülményt.

Sajnos ma is sokan vannak, akik kereszténynek hiszik magukat és tudomást sem vesznek Sátán megtévesztő munkájáról! Azt hiszik, hogy mindegy hova tartoznak, miben hisznek, ennek alapján mit cselekednek, elég ha Őszinték a hitükben és kész. Pedig nagy félrevezetés ez. Mikor a fronton egymással harcoló, magukat "keresztény" katonáknak tartó szerencsétlenek azt hiszik (mindenki a maga oldalán), hogy így majd "üdvözül".

Hát gondolkozzunk már emberek! Hol van ez Krisztus szellemétől?