Mózes nem tudta eldönteni hogy hívják az Isten? Elohim vagy Jahve (ok JHVE). Mi erről az Isten hívők véleménye? Erre mégsem mondhatják hogy Sátáni manipuláció mint a dinoszaurusz csontok. ;)

Nemcsak Mózes nem tudta eldönteni, hanem senkisem a világon, mivel nincs neve olyan értelemben, mint bárki másnak. Neki nem adott nevet senki a születésekor, mivel nem is volt születése és nem is volt előtte senki, csak Ő volt mindig. Ezért maximum magát nevezheti el egy magára jellemző kifejezéssel. De "családnevet" nem örökölt, tehát neve nincs.

Ettől függetlenül az emberek adhatnak neki neveket azért, hogy meg tudják szólítani, beszélni tudjanak róla. De pontosan a hébereknél is tabu volt kimondani és leírni még ezt a "ráragasztott" nevet is.

Nem véletlen, hogy amikor Mózes kérdezte a nevét, akkor Isten is csak egy körülírással felelt, ami persze minden betűjében igaz is, hiszen nem akart hülyeséget, hazugságot mondani neki. Ezért azt mondta, hogy "Én vagyok, aki mindig is volt és mindig is lesz, aki mindig ugyanaz, nem változik soha, az első és az utolsó." Ezt jelenti a JHVH. Nem úgy kell érteni a "Vagyok, aki vagyok"-ot, mintha mai pongyola megfogalmazás lenne, "Az vagyok, aki vagyok, mi közöd hozzá?!"

Mózesnek ebben a kérdésében is megmutatkozott az ember bűnös, bálványimádó és varázslásokra hajlamos volta, mivel akkoriban (és most is) létezett a "névvarázslás". Aki tudta egy istenség nevét, az tudta csak segítségül hívni, annak engedelmeskedett a szellem. Lásd a Jehova tanúit. Annyira büszkék rá, hogy ők tudják mi az Isten "igazi" neve. Ezért is kérdezte Mózes, tőle, hogy mi a neve. De Isten elnézte ezt is neki, mivel tudta, hogy csak tudatlanságból teszi.

HAYAH HUW HAWAH

YAH HUW WAH

YAHUWAH

HAYAH - létezni, történni, valamivé válni - tehát a múlt

HUW - létige, van, aki van - a jelen

HAWAH - lélegezni, élni, lenni, valamivé válni - a jövő

[link]

[link]

Ha ez igaz, az több, mint meggyőző bizonyíték, hogy a mózesi könyveket felsőbb értelem diktálta.

Hát, nem vagyok tudós rabbi, a héber nyelv professzora, de én úgy tudom, hogy az Elohim szó is nagyjából azt jelenti, hogy Isten. Az El, amiből származik, azt is jelenti, hogy erős, az első. Azelőtt többes számban is használták, mint istenek. Szóval ez sem igazán név.

Persze felmerül a kérdés, hogy mit is jelent a név, mit nevezünk névnek.

Szia!

Nos amit bemásoltál - lásd Bibliakritika - egyszerűen nem igaz. Ez egy olyan elmélet, amire a modern régészeti feltárások rég rácáfoltak.

Mózes II. könyve 6. fejezet 3. versében ezt olvassuk:

"Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg mint mindenható Isten ("Él Sáddái"), de az én Jehova (lefordítva: Örökkévaló) nevemen nem voltam előttük ismeretes.

Az "Elóhim", a Bibliában az Isten-fogalmat általánosságban fejezi ki, mint a mindenségnek eredetetét és forrását, "Elóhim" ráadásul többesszámban van.

Az. I.Móz. 2:4-ben együtt szerepel az Örökkévaló és az Isten: "JHVH Elóhim". Itt Héberben "Ádonáj"-nak olvassák a négybetűs Isten-nevet, de ez nem felel meg az eredeti kiejtésnek. Ezt az Isten-nevet tetragrammának nevezik: ez görög szó és azt jelenti: négy betű. A négybetűs Isten-nevet csak a főpap ejtette ki betű szerint, az engesztelő nap istentisztelete közben a szentélyben, ennek hallatára az egész nép arcraborult és mondta: "Áldott legyen az Ő Neve, akinek dicsőséges királysága örökkön örökké fennáll." Ez az Isten-név összefügg a héber "haja" létezés igéjével. A JHVH tehát annak az örök létezését fejezi ki, aki minden létnek az okozója. Tehát ez a fordítás: "Örökkévaló" meglehetősen megközelíti a héber szó értelmét. A másik általánosan használt Isten-név "Elóhim". Míg a JHVH akkor használatos, amikor az Istenségnek az emberekhez vagy a nemzetekhez fűződő szoros kapcsolatáról van szó, "Elóhim" rendesen a világegyetem teremtőjére és erkölcsi kormányzójára vonatkozik. A rabbinikus hagyomány világosan megkülönbözteti a két kifejezést: a JHVH kifejezés hangsúlyozza Isten jóságát, irgalmasságát és leereszkedését az emberiséghez, míg az "Elóhim" bíráskodását és uralkodását jelzi. A Midrás szerint "így szólott a Szent, áldott legyen Ő: ha én a világot csak irgalmassággal teremtem, elterjed a bűn, ha pedig csak igazsággal, miképpen állhatna a világ fenn? Mindkettővel fogom megteremteni" (Ber. Rabba). A Genezis első fejezetében, amely a világegyetem egészét tárgyalja, Elóhim van, de a második fejezetben, ahol az ember története kezdődik, mindkét Isten-név előfordul. Ekkor mindjárt szükség volt az Isteni irgalom megnyilvánulására.

Üdv. Péter

Szia!

Akkor örülök, hogy legalább a másik felében újat mondtam... ;-)

A Bibliakritika célja nem más, mint hogy megfeleljen az un. "tudományos világképnek", ami egy hívő ember részéről eleve képtelenség, mivel a tudományos világkép alaptézise az Isten tagadása. Logikus módon ha nincs Isten, akkor nincs előre kinyilatkoztatás sem. A Biblia jelentős része prófécia, vagyis Isten kijelenti a jövőt. Ergó, ez csak úgy lehetséges, ha utólag írták le a próféciákat.

Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy például Dániel próféta könyve - amit az ie. 2. századra datáltak - olyan információkat tartalmaz, amelyeket csak egy ie. 6. században élt ember tudhatott. Ha érdekel a téma (ebből írtam a szakdolgozatomat) ajánlom figyelmedbe:

[link]

Üdv. Péter