Az ember mikor teremtette az "Istent"?

Az utolsónak!

Hogy te mekkora marha vagy aki hülyének nevezi a másikat a legkisebb gondolkozás nélkül. Az ember majd akkor arat dicsőséget,akkor döngetheti a mellét féltéglával,vagy akár egésszel is ha - miként azt Isten tette - olyat alkot ami nincsen.A valamiből valamit csinálni,ezt tudja az ember. De amikor még NEM volt semmi,akkor kimondani hogy LEGYEN és LETT... ezt tudta Isten. - - - - Okos ember ezt csináld utána ha tudod.

"Hogy te mekkora marha vagy aki hülyének nevezi a másikat a legkisebb gondolkozás nélkül"

A marha az te vagy kedves turbókeresztény barátom.Azt hiszem biológiából én jóval többet tudok mint te, úgyhogy én a válaszomat úgy írtam hogy gondolkoztam is közben.Az már a te bajod hogy, a klónozás tényét nem tudod el fogadni.Ti folyton csak ilyenekkel tudtok dobálózni hogy "ez a sátán műve" meg ilyenek.Én erre az mondom hogy a klónozás teljesen normális dolog lesz a jövőben, persze ti vallásos emberek a jövőben már sehol sem lesztek .

Persze erre soha nem volt és nem is lesz semmilyen bizonyíték a világ legnagyobb mesekönyvén(a Biblián) kívül, hogy a szakállas bácsi(aki a mikulás is lehetne, de ő a gyerekeknek van, felnőtteknek Isten kell, már a hülyébbeknek) összecsapta a tenyerét, és lett valami a semmiből. Aha. Meg porból gyúrta össze az első embert, meg a férfiból lett a nő, stb.

Valami igen vallásos akkor magyarázza már meg, hogy a férfinak miért van mondjuk mellbimbója, ha ő volt először? :D :D

"én is tudom,hogy klónoznak (vagy kóroznak?) de vajon tudjátok-e,meggondoltátok-e,hogy ez hova vezet? Persze,hogy nem tudjátok csacsi gyerekek. No majd megmondom én...- lássátok kivel van dolgotok - Tetvérházasságokhoz"

Mi? te miről beszélsz? Igaz egy turbókereszténytől csak ilyen buta válaszokat lehet kapni.A klónozásnak vannak persze hátulütői, de sokkal több a haszna.Pl: van sok olyan ember aki valamilyen szervátültetésre vár, a klónozással ez a probléma megoldódna, mivel így egy adott ember szervét sokszorosítani lehetne, így a beavatkozásokra nem kéne éveket várni, sőt várni sem kéne.

Az ember klónozása: ez azért jó mert nem kéne katonaság hanem helyette a különböző országok klón hadseregeket állíthanának fel, így a háborúkban nem halnának meg emberek, helyette csak a klónok halnának meg de őket bármikor sokszorozhatnak újra.Ja és persze az se feledjük hogy mondjuk törvényeket állítunk föl, pl a civil lakosság nem klónoztathatja magát stb.Szóval mindenre van megoldás

"El ne felejtsem. amit klónoznak,az már VAN"

Tehát elismered hogy a lelket is lehet klónozni.

Te miről beszélsz, te idióta?

Ki akar itt holmi hülye Isten lenni, meg stb? A tudomány minél jobban fejlődik, annál nagyobb lesz az esély, hogy a betegségeket, sérüléseket, fogyatékosságokat minél jobban meg tudjuk gyógyítani.A drágalátos Istened talán engedi, hogy egy gyermek esetleg végtagok nélkül vagy torzan, fogyatékosan, vagy már eleve betegen szülessen.. Viszont MI EMBEREK NEM, és amint meglesz erre a megfelelő technológia, segíteni is fogunk a rászorulókon, az esetleges betegségeket vagy fogyatékosságokat a születés előtt vagy után meg fogjuk gyógyítani! Mert ez tesz minket emberré!

A klónozásnál meg ne csak arra gondolj, hogy itt majd össze-vissza klónoznak mindenkit és mindenkiből másolatok fognak járkálni az utcán... Gondolj arra, hogy pl szerveket klónoznak, vagy "tenyésztenek", laboratóriumi körülmények között "növesztenek"! Akinek szív transzplantációra vagy bármi másra lesz szüksége, annak csak hopp, kivesznek egyet a laborból és beültetik, élheti boldogan tovább az életét, nem kell évekig várólistán lennie!

Ilyen szempontok alapján ítéld meg a tudományt, ne rémképek meg filmek alapján...

Kedves utolsó!

Látom egyezik a véleményünk.Egyetértek veled.

Douglas Adams-nak van egy cikke egyébként (pontosabban egy beszéd leírása), azzal a címmel, hogy "Van-e mesterséges isten?" (magyarul kiadták "A kétség lazaca" című kötetben), amiben ő így képzeli el az isten-kép kialakulását:

"Na most, képzeljék el az ősembert, ahogy egy boldog, eszközkészítéssel telt nap végén szemügyre veszi környezetét. Körülnéz, és olyan világot lát, ami fölöttébb kedvére van: mögötte hegyek barlangokkal – a hegyek nagyszerűek, mert elbújhat a barlangokban, nem ázik, és a medve sem tudja elkapni; előtte az erdő – magokkal, bogyókkal és ízletes táplálékkal; egy patak fut a közelben, ami tele van vízzel – vizet inni jó, a vízre csónakot lehet tenni, és mindenféle dolgot lehet vele csinálni; itt van Ug testvér, aki elkapott egy mamutot – a mamutok nagyszerűek, meg lehet őket enni, hordani lehet a bundájukat, a csontjaikat eszközkészítésre lehet használni, amivel más mamutokat is el lehet kapni. Komolyan úgy gondolom, hogy ez egy nagyszerű világ, fantasztikus. De a mi ősemberünk egy pillanatra eltöpreng, és azt gondolja magában: "nos, érdekes ez a világ, amiben élek", és aztán feltesz magának egy alattomos kérdést, egy kérdést, ami teljesen értelmetlen és megtévesztő, és csak saját természete miatt merül fel, egy olyan személy természete miatt, aki ő lett az idők során, és aki azért boldogult eddig, mert épp így gondolkodott. Az eszközkészítő ősember végigtekint világán, és így szól: "És ki csinálta mindezt?". Ki csinálta ezt? – látják, hogy ez a kérdés miért megtévesztő. Az ősember így gondolkodik: "mert csak egyfajta lényről tudok, aki készít dolgokat, épp ezért akárki csinálta is mindezt, annak sokkal nagyobbnak, sokkal-sokkal hatalmasabbnak és szükségképpen láthatatlannak kell lennie, és mivel én tűnök az erősebbnek, aki mindent csinál, valószínűleg férfi az illető". Így megvan az Istenről alkotott elképzelésünk. ~ mivel amikor készítünk valamit, azt azzal a szándékkal készítjük, hogy használjuk valamire, az ősember tovább morfondírozott: "ha megcsinálta, vajon minek csinálta meg?" Na most, az igazi csapda ebben rejlik, mert az ősember tovább töpreng: "ez a világ nagyon megfelel nekem. Itt vannak azok a dolgok, amik segítenek, etetnek és vigyáznak rám; igen, a világ éppen megfelel nekem", és levonja az elkerülhetetlen következtetést, hogy akárki csinálta is ezt, az ő számára csinálta. Ez olyan, mintha elképzelnénk egy pocsolyát, amint reggel felébred, és azt gondolja: "érdekes világban élek – érdekes lyukban élek –, egész jó itt nekem, nem igaz? Valójában fantasztikusan megfelel ez nekem, biztos direkt nekem készült!" Ez annyira hatásos kép, hogy ahogy a nap emelkedik az égen és a levegő felmelegszik, és ahogy a pocsolya – fokozatosan – egyre kisebb és kisebb lesz, még mindig kétségbeesetten ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy minden rendbe fog jönni, mert ezt a világot azért találták ki, hogy ő benne legyen, azért épült, hogy ő benne legyen; így az a pillanat, amikor eltűnik, meglehetősen megdöbbenti majd. Azt hiszem, erre a képre oda kell figyelnünk."

(Egyébként ugyanebből a cikkből van az egyik kedvenc idézetem: "A tény, hogy jól megvagyunk egy erős gravitáció alján, egy gázzal borított bolygó felszínén, ami egy 90 millió mérföldre lévő nukleáris tűzgolyó körül kering, és az, hogy ezt normálisnak gondoljuk, nyilvánvalóan jelzi, milyen torz is a látásmódunk.")

"Az ember klónozása: ez azért jó mert nem kéne katonaság hanem helyette a különböző országok klón hadseregeket állíthanának fe"

Mondjuk ez is elég sci-fi xD Nem is beszélve róla hogy morálisan megkérdőjelezhető. Biztos vagyok benne, hogy nem ez az elsődleges cél a klónkísérletek mögött xD