Szerintetek melyik a pihenonap? A szombat vagy a vasarnap?

Kedves Kérdező!

Az apostolok azt a határozatot hozták, hogy a nem zsidó megtérőknek csak 4 dolgot kell az ószövetségi törvényből megtartaniuk: tartózkodni kell a bálványimádástól, a paráznaságtól, és tilos vért és fúlva holt állatot enniük (Csel 15:20,29;21:25). És az apostolok határoztak így, akik ismerték Jézus szavait, miszerint a törvényből egyetlen jóta vagy pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik. Ők értették, hogy ez mit jelent, és nem ferdítették el...

A tízparancsolat, a törvény ha figyelmesen elolvasod, nem a pogányokra vonatkozik, mert így kezdődik: "Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről...". Na mármost engem nem hozott ki Egyiptomból, tudomásom szerint az őseimet sem. Tehát a ószövetség, amit Izrael népével kötött Isten, rám nem vonatkozik!

Az Újszövetség nem ételektől való tartózkodásról, napok, ünnepek megtartásából és egyéb külsődleges dolgokból áll. Pál a következőt mondta:

"Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot egyformának tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve. Aki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel. Aki eszik, az Úrért eszik, mert hálákat ád az Istennek: és aki nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálákat ád az Istennek." (Róm 14:5-6)

Ha elolvasod a Zsidókhoz írt levél 4. részét, láthatod, hogy a szombat megtartása nem hetente egy nap ünnepléséről szól. A levél írója Izrael népéről beszél, és arról, hogy Isten az Ő nyugodalmába akarta őket bevinni. Hiába vitte be őket Józsué az ígéret földjére, nem értették meg Isten igazi szándékát, és elfordultak Tőle.

"Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének. Mert aki BEMENT az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól. IGYEKEZZÜNK TEHÁT BEMENNI abba a nyugodalomba, hogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon példájába ne essék." Zsid 4:9-11

Nem arról van itt szó, hogy szombatonként menjünk be a nyugodalomba. A szombat Isten jelenlétét jelképezi, és mi hívők bármikor bemehetünk oda, sőt nem is kell kijönnünk onnan!

Figyeld meg, mi történt szombaton a mannával. A hét többi napján ha meghagyták másnapra, akkor megromlott, így minden nap újra kellett szedniük. De szombaton nem romlott meg a pénteken félretett manna. Ugyanezt történt vele Isten jelenlétében, a Szentek Szentjében. A manna, amit a frigyládába tettek nem romlott meg! A szombat ezt jelképezi, Isten jelenlétét, ahol a SZÍVED változik meg.

Olvasd el mit gondol Isten a nyugalomról:

"Míglen kiöntetik reánk a Szellem a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik; És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön; És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké. Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban." Ésa 32:15-18

Ez az igazi nyugalom, és ez azzal kezdődik, hogy Isten kiönti ránk az Ő Szellemét...

"És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy. És megépítik fiaid a régi romokat, az emberöltők alapzatait felrakod, és neveztetel romlás építőjének, ösvények megújítójának, hogy ott lakhassanak. Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván: Akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákóbnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt!" Ésa 58:11-14

És itt még csak EGYETLEN NAPRÓL van szó, ami az Úr szent és dicsőséges napja, viszont a hívő keresztényeket az Ő ÖRÖK DICSŐSÉGÉRE hívta el (1 Pét 5:10), nem csak heti egy alkalomra. És erre hív az Úr téged is, az Ő országába és DICSŐSÉGÉBE (1 Thess 2:12)...

Nekünk a vasárnap, azért, mert szombaton meló van.

Bár amikor étteremben dolgoztam akkor a vasárnap se volt pihenőnap.

Szia!

Sajnos a keresztények többsége a vasárnapot tarja meg pihenőnapként. Ez azonban nem mindig volt így. Az első keresztények ugyanis a szombatot tartották meg.

Az istentisztelet napjának szombatrólvasárnapra való áthelyezése fokozatosan történt meg. Nincs bizonyíték arra, hogy a keresztények a második század előtt vasárnap tartották volna hetenkénti istentiszteletüket, de arra van bizonyíték, hogy a második század közepére egyes keresztények önként ünnepelték a vasárnapot istentiszteleti napként, de nem nyugalomnapként!

A római gyülekezet, amely túlnyomóan pogánykeresztényekből állt (lásd. Rm. 11:13), élen járt a vasárnapi istentisztelet bevezetésében. Rómában a birodalom fővárosában ugyanis erős zsidóellenesség alakult ki, ami az idő múlásával csak fokozódott. E zsidóellenesség ellenhatásaként a város keresztényei megpróbálták megkülönböztetni magukat a zsidóktól. Elhagytek a zsidókéval közös szokásaikból, és kezdték feladni a szombat tiszteletét, lépéseket téve a vasárnap kizárólagos megtartása felé.

A második évszázadtól az ötödikig, bár a vasárnap tekintélye nőtt, a keresztények majdnem az egész birodalomban továbbra is megünnepelték a hetedik napi szombatot. Szókratész, az ötödik századi történész ezt írta: "Az egész világon majdnem minden gyülekezet minden hét szombatján megtartja a szent misztériumokat, de Alexandria és Róma keresztényei valamilyen ősi hagyomány alapján ezekkel felhagytak" (Socrates: Ecclestical History 5/22 fejezet).

A negyedik és ötödik században sok keresztény mind szombaton mind vasárnap istentiszteletet tartott. Sozomen, e kor egy másik történésze ezt írja: "A nép Konstantinápolyban és majdnem mindenütt összejön szombaton és a hét első napján is, amely szokást soha nem gyakorolták Rómában, sem Alexandriában" (Sozomen, Ecclestical History 7/19. fejezet).

Bármilyen furcsának is tűnik, a második és harmadik század egyetlen írója a vasárnap szombat helyetti megtartására feljogosító egyetlen bibliaverset sem idézett. Ha megnézed sem Barnabás, sem Igáciusz, sem Jusztíniusz, sem Iréneusz, sem Tertulliánusz, sem Római Kelemen, sem Alexandriai Kelemen, sem Ciprián, sem Victorinusz, sem más Krisztus korabeli író nem tudott semmi ilyen utalásról sem Jézustól, sem a Biblia más részéből. Végül a negyedik században következett be a vasárnaptörvény bevezetése.

A katolikus egyház is elismeri, hogy azért tarja szombat helyett a vasárnapot, mert a katolikus egyház áttette az ünnepet szombatról vasárnapra. "A vasárnapünneplés szokása a katolikus egyház tekintélyén alapszik, nem pedig egy kifejezett bibliaszövegen. Ez az ünneplés megmarad, hogy emlékeztessen arra az anyaszentegyházra, amelyből a nem katolikus szekták kiváltak - mint az a fiú, aki elszökött otthonából, de még a zsebében hordja anyja képét, vagy egy hajfürtjét" (John O'Brien: The Faith of Millions).

Üdv. Péter

Szerintem nem üdvösség-kérdés; én a szombatra szavaznék, viszont nem azt tartom... :)

A Biblia vonatkozó részeiből is eltérő álláspontok alakultak ki.

Péter igen jól leírta a folyamatot, ahhoz nincs mit hozzátenni.

Viszont nem tudok mit kezdeni az egyik válaszból azzal, hogy azért lett vasárnap, mert Jézus aznap támadt fel. A közhiedelemben ugye a hétfő él, mivel nekünk már az a hét első napja, a hivatalos ünnep is húsvét vasárnap és húsvét hétfő. Tehát ez ellentmondásos: Ha a kat. egyház hétfői napot gondol, akkor ünnepel, mégis ugyanarra az okra hivatkozva nevezi ki a vasárnapot a szombat helyett...

Mindjárt írok még egy választ, csak hogy még jobban összezavarjam a dolgokat. :))

Pár évvel ezelőtt kölcsönkaptam egy könyvet, amiből jegyzeteket készítettem. Nem tudom, beszerezhető-e még egyáltalán. Ralph Edward Woodrow vallástörténész könyvéről van szó: Babilon misztériumvallása régen és ma.

Bemásolok egy részt a jegyzetemből; természetesen nem állítom, hogy 100 %, hogy ez a színtiszta igazság, de érdekes a szerző levezetése, érdemes elolvasni.

"18. fejezet: 3 nap és 3 éjjel

A Máté 12:40-ben megjelölt idő pontosan 3 nap és 3 éjjel, mert Isten pontos! A Galata 4:4 írja, hogy a Fiú az idő teljességének eljöttekor lett kibocsátva; amikor még nem jött el Jézus ideje, nem tudták megölni (János 7:8); János 17:1 – eljött az óra → ennyire pontosan történt minden. Így nem helyes az a számolás, hogy péntek estétől vasárnap hajnalig volt Jézus a sírban, mert épp 72 órának kellett eltelnie.

Az Ige alapos átnézése után az események sorrendje, ideje:

- Jézus keresztre feszítése szerdán történt, halála a 9. óra után, azaz délután 3-kor. A sabbat előtti nap megjelölés nem a heti szombatra, hanem nagy napra, az évi sabbatra vonatkozott. Este történt a sírba helyezés, mert a törvények szerint nem maradhatott ott a test.

- Csütörtökön a Páska sabbatja volt, ünnepnap.

- Pénteken vásárolták a nők a test megkenéséhez szükséges kenetet. A Márk 16:1 szerint ez sabbat után történt, tehát csakis a két sabbat közötti egyetlen munkanapon lehetett. A kenetet elkészítették, utána a sabbaton pihentek a parancsolat szerint (Lukács 23:56).

- Szombat, a heti rendes sabbat, az embereknek nyugovás. A feltámadás délután 3-kor kellett legyen, mivel ekkor járt le a 72 óra.

- Vasárnap, a hét első napján hajnalban vagy kora reggel (még sötét volt) fedezték fel az üres sírt.

Az eredeti szövegben levő „a felkészülés napja” helytelenül péntekként lett megadva a fordításokban, aznapra vonatkoztatva, amikor kérték Pilátust, hogy engedélyezze a temetést.

Sokan megegyeznek a fenti számolásban, kumráni tekercsek, ill. őskeresztény hagyományok szerint is az utolsó vacsora kedden volt."