A többi isten miért nem tett valamit?

13:08-asnak: Azt hiszem tudom hogy mire gondolsz amikor erről az Isten-érzésről beszélsz. Én templomban is szoktam érezni, mostanában már minden egyes alkalommal amikor oda megyek. De régen nem ilyen voltam, néha akkor is éreztem ezt de csak nagyon ritkán.

A belső imáról vagy szemlélődésről hallottál már? Az alapján amit leírtál lehet hogy tetszene neked. Ez igaziból nem hasonlít a többi imára, akár úgy is lehet végezni hogy az ember semmilyen vallásos szöveget nem mond.

Még annyi jutott eszembe hogy amit leírsz az azért se rossz mert Jézus is mindig a szabadba ment imádkozni. Azt hiszem a Bibliában nincs is olyan rész ahol arról lenne szó hogy a templomban imádkozott volna.

Az hogy tele van a világ emberek által kitalált hamis istenekkel, azt bizonyítja, hogy nincs Igazi?! Ez igen.

Tehát akkor a sok hamis dollár is azt bizonyítja, hogy nincs is eredeti. Jaj de jó, akkor ha elkapnak semmi jogalapjuk, hogy bekasztlizzanak.

Egyébként Jézus nem kiáltotta ki magát Istennek..., bocsi! Isten egyik imádója volt, aki ezzel is példát hagyott nekünk.

Azért mert nincs több Isten, csak egy! Egy igaz élő Isten!

Ezek szerint Te magad is így látod kedves kérdező, hiszen meg is válaszoltad, hogy a 'többi' nem tett semmit.

Krisztus pedig nem "Isten egyik imádója volt", hanem Isten egyszülött fia! Abban viszont igazad van kedves válaszoló, hogy imádta az Atyát, Atyját, és példát mutatott az embereknek!

Miből gondolod, hogy a többi istenség nem létezik, csak és kizárólag egyedül a tiéd?

Semmiből nem gondolod, egyszerűen csak egy fanatikus vagy.

Nem vagyok fanatikus, csak egy Isten hívő! Miért hol van a "többi istenség"? Mit tettek amiről nekem is tudnom kellene?

Egy igazság van, és én azt megtaláltam!

Neked is sok sikert hozzá!

Tehát "imádta az Atyát", de nem Isten egyik imádója volt - gratula! Vagyis lejött a földre a Mindenható Isten váltsághalált halni (igaz hogy Ő halhatatlan) és a példa kedvéért önmagát imádta itt nekünk kicsit sem képmutató módon, igaz? Így képzeled?!

Lehet, hogy ezért tart itt az a bizonyos magát kereszténységnek hirdető mítoszgyár?!

13:08 vagyok. Abban hiszek, hogy Jézus VOLT. Élt, egy tehetséges, jó beszélőkével megáldott EMBER volt (és semmi több), majd meghalt. Halála után ilyen meg olyan csodákat tulajdonítottak neki, majd a fiúk megbánva atyáik bűnét (miszerint megölték Jézust) egyre inkább az egekig magasztalták őt. Az Újszövetség nagy része több évtizeddel, némely része évszázaddal később íródott, mint Jézus halála. Aztán ugye Constantinus is 300 évvel később rakta össze a Bibliát, mi lehet benne és mi nem. Arról nem is beszélve, hogy a középkorban és újkorban az egyházi vezetők aztán mindenhogy éltek, de keresztényi módon nem. De ez ma is jellemző. Akiket ismerek, és elvakult, ám mégis hamis hívők, azok rengeteget pletykálkodnak, rosszindulatúskodnak, a másik dolgával foglalkoznak, csak a rosszat látják és jegyzik meg. Míg akiket ismerek, és nem hívők, sokkal inkább keresztényi életet élnek, nem csak a rosszat látják, szívesebben segítik az embertársaikat, stb. Természetesen kivétel mindenhol van, de a többségre sajnos ez a jellemzőbb...

Az meg a másik, hogy míg az ókori tudósok nagy része tisztában volt pl. azzal, hogy a Föld a Nap körül forog, hogy a higiénia valami alapszinten fontos, hogy a tudás fontos, addig a középkorban ez teljesen elveszett, rettentő buta és Istenfélő (nem hívő, hanem félő - nem ugyanaz a kettő) emberek jártak keltek a világban, köszönhetően az inkvizíciónak.

De ezek már más témák... Mindenkinek, akár keresztény, akár hindu, akár muszlim, vagy bármilyen más hívő, azt tudom ajánlani, hogy fogadja el mások hitét. Lehet róla beszélgetni, vitatkozni, eszmét cserélni, én is ezt teszem. De sosem bántó szándékkal. Elfogadom, ha valaki hisz, azon túl, hogy megérteni nem tudom, elfogadom. Ti is fogadjátok el, hogy mások másban hisznek. Nem csak a tiétek lehet az egyetlen, igazi...

Némileg ijesztőnek tartom, némileg csodálom azokat, akik feltétel nélkül hisznek Isten létezésében, és abban, hogy jót tesz velük, segíti őket. Ijesztő, mert ez a fajta már-már fanatizmus jellegű hit nem természetes számomra. És csodálatra méltó, mert képesek hinni valamiben, amire nincs egyetemes bizonyíték, és valljuk be, több szól amellett, hogy nem létezik. Mindenki számára másképp létezik Isten, mindenki másképp éli meg a vallásosságát, ebben teljesen biztos vagyok. És továbbra is azt mondom, hogy nem a templomban érezzük Istent, egy komor, egy órás misén, hanem a természetben, az emberekben, a világ szép dolgaiban találhatjuk meg. Ne menjünk el ezek mellett vakon. Amennyiben Isten valóban létezik, és olyan mindenható, ahogyan tanítják, akkor nem hiszem, hogy többre értékelné azt, aki vakon, fejlehajtva ment végig az úton, míg a templomba ért, mint azt, aki miközben arra tartott, megcsodálta a természet, az élet, a gondolati szabadság szépségét, és emiatt esetleg be sem ért a templomba. Azt hiszem, a második verzió sokkal inkább neki tetsző, mint az első. Nem a templomban találjuk meg a lelki békét. VAn, aki képes rá, és ott találja meg, szerintem ők is jobban érzik magukat a természetben, egy filmet nézve, egy szép hangot, zenét hallgatva...

Én nem tudok túllépni azon a korlátomon, hogy feltétel nélkül higgyek valami olyanban, ami jelen tudásom és gondolataim, érzéseim szerint valószínűleg nem létezik. Egyszerűen ez egy olyan gát, olyan korlát bennem, amit nem vagyok képes ép ésszel átlépni.

De száz szónak is egy a vége: fogadjuk már el egymást, ne mocskolódjunk...