Hogy történhetett az meg, hogy Noé úgy lerészegedett, hogy végül eszméletlenül, meztelenül feküdt a sátrában?

Ennek az információnak több tanulsága is van.

A Biblia több esetet is említ, amikor részegségről volt szó, és ilyenkor mindig valami fontos dologra akar rávilágítani. Ezért ír arról, hogy az özönvíz után Noé szőlőt ültetett, majd „ivott a borból”, és „lerészegedett”. A Szentírás minderről azért számol be, hogy lássuk, miért átkozta meg Noé Kánaánt.

A Biblia azért számol be erről az esetről, hogy háttér-információval szolgáljon az ezzel összefüggő eseményekhez, ezek ugyanis jelentősen befolyásolták a világ történelmének alakulását. Az özönvíz előtt Noé nem ’ivott’ együtt az akkori gonosz emberekkel, akik ilyenkor kétségkívül fékevesztett dorbézolásban élték ki magukat. Emiatt az érzékelőképességük eltompult, és nyilvánvaló, hogy részben ezért vették semmibe Isten figyelmeztetését.

Egy másik tanulság, hogy a régen élt Istenhez hűséges emberek is tökéletlenek voltak, és követtek el hibákat. Azonban soha nem Istent vádolták a saját hibáikért, mint napjainkban teszik némelyek, hanem alázatosan elismerték ha rosszat tettek.

Ezért a Bibliában olvasható emberek őszinték voltak, és nem titkolták el a nehézségeiket, sőt tanulságul, tapasztalatszerzésből írták le a jövő nemzedékének.

Ebből is láthatjuk, hogy a Biblia nem elfogult, és bízhatunk Isten igazságos ítéleteiben.

Az Istentől jövő fegyelmezés pedig tanító jellegű, és nem félelmet keltő.

Aki életében először iszik, az nem feltétlen tudja a határokat, hogy mennyi az a mennyiség, ami még nem üt nagyon be.

Van egy kollégám itt külföldön, aki muzulmán országból jött és mikor először kóstolt bort, bizony igen bátran ivott, rosszul is lett (nem, ő nem muzulmán, a más vallása miatt kellett menekülnie, de azelőtt még sosem ivott).