Szerintetek milyen dogmában, hittételben, tanban tévéd a római katolikus egyház?

Szia.

Ezeket nem tévedések, hanem inkább keveredésnek nevezném más vallások tanításával, szokásaival.

Pedig Jézus pont ezért ítélte el az akkori vallásvezetőket, mert Isten szavának bizonyos részeit a hagyományaikkal cserélték fel, illetve nagyobb jelentőséget tulajdonítottak ezeknek. Így Isten szava "erőtlen" lett számukra.

(Máté 15:9) 9 Hiába imádnak engem, mert a tanításaikat emberek parancsolataira alapozzák.«. . .

(Márk 7:7, 8) . . .« 8 Elhagyjátok Isten parancsolatát, és emberek hagyományához ragaszkodtok.”

Persze vannak, amiket hagyományként bevezettek, és nem tartozik az eredeti Istennek járó tiszta imádat bemutatásába.

Az első keresztények pl a gyülekezetben nem használtak füstölő szereket, szentelt vizet, szobrokat, stb. Az összejövetelek abból a célból történtek, hogy a Biblia akkor már létező részeit vizsgálják meg közösen, és értelmet vigyenek bele. Ezáltal tanulják meg elmagyarázni az embereknek, hogy miért Jézus a messiás, milyen bizonyítékok vannak erre vonatkozóan, az írások alapján. Illetve arra tanították a nyájat, hogy ültessék át a gyakorlatba a keresztény élethez szükséges magatartás formákat, az élet minden területén. Aki helytelenséget követett el, azt kizárták a gyülekezetből, hogy ne "fertőzze" meg a gyülekezet tisztaságát, Isten személyét, ami miatt a szellemét megvonta volna Isten a gyülekezettől.

Nem kezdtek zarándoklatokba, nem vonultak kolostorokba, hanem együtt éltek más emberek között, akikkel megosztották az Bibliai ismereteiket Jézus parancsa alapján. Isten szava ez alapján terjedt az emberek között, és gyarapodtak számban, minden nemzetből.

Nem vettek fel olyan szokásokat, amik nem az írások szerint vannak, csak azért, hogy embereknek tetszenek, ezért volt, hogy "ellenségnek" tartották őket.

(1Tesszalonika 2:4) . . .ezért úgy beszélünk, hogy nem embereknek járunk a kedvében, hanem Istennek, aki megvizsgálja a szívünket.

4

Szia

"aki hívő, az meg elfogadja a tanítást."

Nos Jézus szavai, tanítása alapján, illetve Isten szava alapján ez nem így van. Hinni, vagy keresztény életet élni nem ugyan az.

A hitnek nem fanatikus, hanem meggyőződésen alapszik, nem kell mindent elhinni, hanem meg kell győződni arról, hogy igaz, vagy sem.

(Példabeszédek 14:15) 15 A tapasztalatlan hisz minden szónak, de az eszes meggondolja lépteit.

(Efézus 5:10, 11) 10 Állandóan győződjetek meg arról, hogy mit tart elfogadhatónak az Úr, 11 és ne tegyetek többé olyan dolgokat, amelyek gyümölcstelenek és a sötétséghez tartoznak, hanem inkább leplezzétek le ezeket.

(Róma 12:2) 2 És ne formáljon többé titeket ez a világrendszer, hanem változzatok meg azáltal, hogy megújítjátok a gondolkodásmódotokat. Így meg lesztek győződve arról, mi Isten jó, elfogadható és tökéletes akarata.

"Talán abban, hogy a papok nem nősülhetnek."

Az nem dogma...

"Az első keresztények pl a gyülekezetben nem használtak füstölő szereket, szentelt vizet, szobrokat, stb."

Ezek sem dogmák....

"Nem kezdtek zarándoklatokba, nem vonultak kolostorokba, hanem együtt éltek más emberek között"

Nos, ezek sem dogmák... sem a szerzetesség nem az, ahogy az sem, hogy kötelező mindenkinek közösségben élni. Jézus a saját maga életében a közösségben való életre és az elvonulásra is példát adott.

Úgy látom, általában a társadalomnak fogalma sincs, hogy mik a dogmák.

Szerintem a következőkben téved:

1 a megtestesülés célja nem az volt, hogy megbékítsen egy haragvó Istent, Isten sosem haragszik a teremtményeire

2 Sose felejtsük el, hogy minél tovább marad fenn egy vallás, annál több hatás éri az idők alatt, minél tovább él az egyház, annál nagyobb az esélye, hogy a kezdeti tanításokból egyre kevesebbet őriz meg teljes mértékben. Ezt mindig elfelejtik kihangsúlyozni. Ez csak egy gondolat...

3 Jézus nem szenvedett halált a bűneinkért, a hitnek nem képezheti részét az, hogy Jézus a bűneinkért halt meg, ez téves

4 A tanítások szerint az ember eredendően bűnös, ami nem igaz, a bűn nem más, mint az Istennel szemben elkövetett szándékos tett, tehát az, amikor haragból, féltékenységből, gyűlöletből teszel dolgokat, és másoknak vagy magadnak szándékosan fájdalmat, kárt okozol. A bűn távolabb visz Istentől, ha eredendően bűnös vagy, akkor hogy kerülhetsz közel Istenhez?

5 Istenre mindig úgy kell gondolni, mint Apára vagy Anyára, nem királyra, vagy más távolabbi személyre, a lelkek testvérisége pedig azok között jön létre, akik így gondolkodnak. Az ember lelke és szelleme Istentől való, tehát ő szülő, és minden lélek itt a földön testvér. Így mi mindannyian egy nagy családot alkotunk. Ez az egyik alapgondolat, amit tanítani kell. De ezt így sehol sem mondják ki.