Mit gondoltok a Sola Scripturáról, valóban nem helyes hogy a Katolikus Egyház a Biblián kívüli szent hagyományokat is bibliai szintű parancsolatnak, dogmának tekinti?

Eleve az nem helyes, hogy egy többezer éves, full önkényesen összeállított szöveggyűjteményt megkérdőjelezhetetlen igazságnak tekintünk.

Én hiszek Jézus tanításaiban és úgy gondolom, hogy az ő gondolatai mentén érdemes élni az életünket. De ha így gondolom, akkor semmi közöm az idegen népek teljeskörű lemészárlásának felszólításához.

"(Máté 15:6, 7) . . .érvénytelenné tettétek az Isten szavát a hagyományotok miatt. 7 . . .

(Márk 7:13) 13 Ezzel érvénytelenné teszitek Isten szavát a hagyományotok által, melyet továbbadtatok. És sok effélét tesztek.”

(Máté 15:8, 9) . . .. 9 Hiába imádnak engem, mert a tanításaikat emberek parancsolataira alapozzák.«”

(Márk 7:8) 8 Elhagyjátok Isten parancsolatát, és emberek hagyományához ragaszkodtok.”

A Sola Scriptura egy téveszme, aminek az lett az eredménye, hogy a kereszténység darabokra szakadt (és ezzel előttem hiteltelenné vált).

A korai Egyházban nem volt Sola Scriptura, mivel még egzakt keresztény Biblia sem volt. Csak használtak egy rakás írást. Az Újszövetség alapján még azokat is, amiket ma apokrifeknek nevezünk.

Az első keresztény (újszövetségi) kánont egy eretnek tanító, Markion rakra össze NEM az Egyház!!!

ERRE volt reakció, az, hogy akkor az Egyház is összerak magának egy Bibliát.

Mivel a kanonizáció évszázadokig tartott, ezért aligha létezhetett Sola Scriptura, hiszen még azt sem tudták pontosan mi a Biblia:

A Péter apokalipszis kanonikus volt, aztán kikerült onnan. A 2Péter nem volt kanonikus, aztán kanonikus lett.

XD

Egyébként a Sola Scriptura valamolyen formája éppen az ókori eretnekeknél volt meg, akik ellen már Tertullianus is írt.

Ő úgy vélte, hogy az eretnekeket nem szabad az Írásokhoz való vitához engedni. És milyen igaza volt, hiszen ma is képes minden keresztény felekezet kimutatni a maga tanítását a Bibliából. Na, akkor melyik feleketetnek van igaza?

Tertullianus érvelés érvelésének a lényege az, hogy azt kell megnézni, kik rendelkeznek apostoli jogfolytonossággal. Jézus ugyanis átadta a tanítását az apostoloknak, az apostolok pedig gyülekezeteket alapítottak, akik élére püspököket állítottak. A helyes tanítás,tehát azoknál a felekezeteknél van, akik rendelkeznek apostoli jogfolytonossággal, mert ők kapták meg az apostoli tanítást.

Még valami: egyesek Lutherre hivatkozhatnak a Sola Scriptura miatt, ő azonban aligha érthette ezt úgy, mint egy mai neoprotestáns:

"Először bizonyságot teszek arról, hogy egyáltalán semmit nem kívánok mondani vagy védelmezni, kivéve mindenekelőtt azt, ami a szent iratokban van, amit azok megerősítenek; és ami az egyházatyák írásaiból megismerhető, amit a római egyház is elfogadott és megőrzött az egyházi törvényekben és a pápai határozatokban."

Forrás: [link]

4

A Bibliából megtudhatjuk, hogy Isten olyan embereket is felhasználhat a céljaira, akik nem tartoznak az imádói közé.

Ezért, még a népének ellenségeiből is felhasználhat bármire bárkit a népe érdekében, ahogy történtek ilyenek a Bibliai időkben.

Ehhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nem minden püspök, vagy vallásvezető volt ellenséges a Bibliával szemben.

Bár a hitehagyás folyamatban volt, és az az időszak is, mikor Isten nem választott "földi képviseletet", még is akadtak -ha kevesen is,- akik szívűgyüknek tekintették az Írásokat, és azok tartalmát.

Ezért személy szerint, nem kiabálok senkire semmit, bár eléggé rossz volt az, amit tettek némelyek.

#6

Csak szólok, hogy "ugyanazok" az emberek fogadták el a Biblia kánonját, akik a Szentháromságot pár évtizeddel korábban.

Az pedig elég fura, hogy Isten szavát szerinted olyanokra bízza, akik szerinted ellenségei.

8.

Nem írtam, hogy ellenségeire bizta, félre értetted. Azt mondtam, hogy bárkit bármire felhasználhat, hogy a saját célját elérje.

Erre hoztam példaként, hogy még ellenséges embereket is felahsznált.

Ugyanakkor azt is oda írtam, hogy némelyikük őszinte szívüek voltak.

Ábrahám vagy Ráháb aki prostituáltként élt sem volt Isten választottja mindig. De felhasználta a céljaira őket.