Mi értelme az agnosztikus ateizmusnak, ha tudják, hogy sosem lesz tudomány és vagy empirikus bizonyíték Isten létezésére?

"Az azonban már csak egy vallásos tanítás, hogy hit által kell őt megtalálni."

És? Attól hogy valamit vallásosnak címkéznek még nem jelenti azt hogy automatikusan fake.

Persze aki annyi ateista propagandával tömte tele saját fejét mint te, ez már csak magától értetődő.

"A valóságban ugyanis elképzelhető, hogy Istent egyáltalán nem érdekli, hogy az emberek milyen vallásos hitet találtak ki róla."

A valóságban bármi elképzelhető, hogy mit gondol a létező isten, még az ember is többdimenziósan gondolkodik, nem hogy egy isten.

"A vallásos embereket nem Isten létezése érdekli, hanem a saját istenképük létezése. A saját, emberarcú-emberszerű istenük létezéséhez pedig lehet az erős ateizmus szemszögéből is viszonyulni, mert ezek az istenek nem léteznek."

Vagy létezik egy istenség, ami képes olyanra formálni magát, amiről tudja, hogy az emberek vallásában létezik. Így ezért van aki halála után Allah képében látja őt, van aki Jézus és van aki Krisnával találkozhat.

"Az viszont nem zárható ki, hogy valamilyen, vallásoktól független istenség esetleg létezik. Mivel azonban nincs rá bizonyíték, és szükség sem rá, ezért életünk abban a tudatban, hogy nincs semmilyen Isten. Ez az agnosztikus ateizmus - szerintem."

Hát élni élhetsz abban a tudatban is hogy a tejútrendszeren túl nincsen semmi, csak az nem tükrözi a valóságot.

Egyes filozófusok szerint létezhet végtelen számú lehetséges világ, az Alverdes-Werttheorie filozófia szerint 18 féle közönséges világ létezhet.

Az Alverdes-Werttheorie egy viszonylag kevésbé ismert filozófiai elmélet, melyet az osztrák filozófus, Max Alverdes fejlesztett ki. Ennek az elméletnek az alapja, hogy léteznek bizonyos alapvető értékek, jellemzők és törvényszerűségek, amelyek meghatározzák a világunkat. Az Alverdes-Werttheorie szerint az alapvető értékekből és törvényszerűségekből kiindulva létezhet 18 különböző “közönséges világ”, amelyek mindegyike eltér egymástól bizonyos szempontok szerint.

Ezek a “közönséges világok” különböző módon alakulhatnak az alapvető értékek és törvényszerűségek kombinációja alapján. Az egyes világok különböző lehetőségek, események és jelenségek adaptálásával jelennek meg. Azért nevezik közönséges világoknak őket, mert elméletük szerint ezek a világok a miénkhez hasonló módon működnek, de kisebb vagy nagyobb mértékben eltérhetnek egymástól.

Az Alverdes-Werttheorie tehát egy olyan filozófiai elmélet, amely azt sugallja, hogy nem csak egyetlen univerzum létezik, hanem több különböző közönséges világ is a potenciálisan létező lehetőségek közül.

És itt még csak a lehetségesen létező közönséges világoknál tartunk.

Ahogyan azt már mondtam, könnyen lehet, hogy végtelen sok világ létezik és azt feltételezni, hogy egyikben sem létezik semmilyen istenség sem, egyenértékű azzal a kijelentéssel, hogy egy ekkor univerzumban csak a földön alakulhatott ki élet.

Persze aki akarja megteheti, hogy abban hisz, hogy nincs semmiféle istenség mert hát nincs rá szükség, csak arra sincs szükség, hogy más bolygókon feltételezzük azt, hogy kialakult bármilyen élet.

A tudomány meg rendkívül korlátozott, arra világnézetet alapozni nem tanácsos.

Mintha egy laborban élném az életem, és ami nincs meg itt bent arról nem is hiszem el azt, hogy létezik.

"Miért lényeges ez itt? Sok más filozófus szerint pedig sok minden más lehetséges és nem lehetséges. Attól még nem lesz igaz."

Szóval te azt gondolod, hogy csak ez az egy világ létezik amiben mi élünk.

Már lentebb kifejtettem, hogy miért lényeges, ha több világ létezik.

"A tudomány meg rendkívül korlátozott, arra világnézetet alapozni nem tanácsos."

Ez érdekes. Nem pont te írtad a következőket:

"Hát élni élhetsz abban a tudatban is hogy a tejútrendszeren túl nincsen semmi, csak az nem tükrözi a valóságot."

Nem látom át ezt most mire akartad kifuttatni.

"Nem konkrétan vallásosnak címkéznek, ha nem ez konkrétan vallásos tanítás is."

Jó, igaz.

"A vallásokat meg hamisnak tartom, mivel egyikük sem került kapcsolatba Istennel, csak elképzelték, hogy milyen lehet."

Ez azért már nem biztos, hogy igaz. Mi van ha egy valós megtörtént eseményből fabrikálnak vallásos tanítást?

"Ezért van annyi vallás, mert mindenki máshogy képzeli el az istenséget."

Nem azért van annyi vallás.

Azért mert van egy alapvető vallási és spirituális szükséglete az embernek.

Valamint ha a bibliát vesszük alapul, akkor láthatjuk, hogy kapcsolatban voltunk az eredeti istennel, csak idővel elhidegültek tőle bizonyos népcsoportok és ezt az isten szükségletet pótolni kellett valamivel, ezért kitalálták a saját istenüket, vagy isteneiket hiánypótlónak.

"Istennek (ha létezik egyáltalán) semmi köze a vallásokhoz. A vallásokat emberek találták ki, semmi isteni nincs bennük."

Persze ez is lehetséges.

Azért az nagyon meglepne, ha a világ mindenség csak ennyiből állna. Ez az egy univerzum, és ez az egy létsík, ez az egy világ amiben most mi létezünk.

Az egész ateista világszemlélet lényege, minél minimálisabbra szorítani, zsugorítani a világ mindenséget, hogy abba minél kevesebb minden férhessen bele, így Isten vagy istenségek vagy természetfeletti, spirituális dolgok már ne férhessenek bele.

"Ez inkább a vallásra igaz. A vallás az, ami korlátolt, hiszen a dogmáin kívül SEMMIT nem fogad magába, még a felvetés szintjén sem."

Dehogynem! Csak hát az ilyenekből szokott lenni az egyház szakadás.

"A tudomány minden előtt megnyitja az utat, mindent fel lehet vetni, viszont tényként csak akkor fogja kezelni, ha a tudományos módszernek megfelelően igazolva van."

Kevered a tudományt a filozófiával. A tudományban amit nem lehet mikroszkóp alá dugni és megvizsgálni, azzal nem fog foglalkozni.

"Azért látod a tudományt korlátoltnak, mert nem fogadja be vallásos nézeteket. Befogadná, ha lenne rá bizonyíték. Viszont mivel nincs, így nem fogadja be."

Nem. Azért látom korlátoltnak, mert csak a kézzelfogható dolgokat lehet vizsgálni vele, ellenben a filozófiával mindent lehet.

1. Metafizika: Az olyan alapvető kérdések, mint a valóság természete, az üresség, az idő és a tér végtelensége, a létezés és a nem-létezés, a létezésen túli dimenziók stb. Az ilyen metafizikai kérdések tudományosan nem bizonyíthatók vagy elméletileg nem vizsgálhatók, de a filozófia nagyban hozzájárulhat ezek megértéséhez.

2. Etika: Az erkölcsi kérdések, az emberi jóság, a helyes és rossz cselekedetek, az erkölcsi érzékek, az igazságosság, az erények és a szenvedélyek, az erkölcsi felelősség stb. Az etikai kérdések nagyon bonyolultak és szubjektívek lehetnek, nem mindig lehet racionális módszerekkel megfelelően megközelíteni, de a filozófia nagyszerű eszköz ezen kérdések megvitatására és elmélyülésre.

3. Episztemológia: Az ismeretelméleti kérdések, mint az igazság, a tudás, a hit és a racionális gondolkodás természete és korlátai. Az episztemológia különböző szempontokból vizsgálja az ismeretek eredetét, megalapozását és érvényességét, amelyek fontosak lehetnek a tudományos megközelítésen túl is.

Ha önmagában csak a tudományra és a tudományos eredményekre koncentrál az ember, akkor ezeket mind figyelmen kívül hagyhatja.

Ezért mondtam, hogy nem tanácsos a tudományra világnézetet alapozni.