Tudomány emberei között valóban többségében lehetnek az ateisták valamint az agnosztikusok, ha igen, akkor miért?

Egy 1916-ban végzett felmérés szerint, amelyet amerikai természettudósok körében végeztek, a 42%-uk válaszolta azt, hogy hisz Istenben. 1997-ben megismételték a felmérést, ekkor a 39%-uk válaszolta ugyanezt.

Egy 2010-es felmérés szerint, amelyet a legjobb amerikai egyetemeken dolgozó természettudósok és társadalomtudósok körében végeztek, a tudósok 34%-a válaszolta, hogy ateista, 30%-uk válaszolta, hogy agnosztikus, 8%-uk válaszolta, hogy hisz valamilyen felsőbb erőben, de ezt nem tekinti Istennek (bizonyos vallások követői is ide tartoznak), az 5%-uk válaszolta, hogy néha hisz Istenben, 14%-uk kisebb kétségekkel, de hisz Istenben, 9%-uk pedig azt válaszolta, hogy semmilyen kétsége nincs afelől, hogy Isten létezik, összesen tehát a megkérdezett tudósok 36%-a hisz valamilyen felsőbb hatalomban.

Elaine Howard Ecklund amerikai szociológus, a Rice Egyetem professzora, akinek az előző felmérést is köszönhetjük, egy előadásán 2017-ben a St. Andrews-i Egyetemen közölte egy 2016-ban végzett újabb felmérés adatait, amelyen során több mint 9400 fizikust és biológust kérdeztek meg 8 külömböző országban. A megkérdezett tudósok körében az ateisták aránya magasabb volt Franciaországban (51%) és az Egyesült királysban (40%) mint az Egyesült Államokban (35%). Ellenben Hong Kongban a megkérdezett tudósoknak csupán a 26%-a vallotta, hogy ateista, Olaszországban a 20%-uk, Taiwanon és Indiában egyaránt 11%, míg Törökországban mindössze a 6%-uk. Az is érdekes, hogy Hong Kongban és Taiwanon a tudósok között magasabb a vallásosak aránya, mint a teljes lakosságban.

Azok alapján, amit én a természettudományi karon tapasztaltam, igaz, amennyiben a tudomány alatt a természettudományt értjük. Ennek én két okát látom:

1) eleve a tudományos közbeszéd hallgatólagosan feltételez bizonyos filozófia dogmákat, például fizikai redukcionizmust (azaz hogy minden tapasztalható jelenség tisztán fizikai okokra visszavezethető). Így eleve van egy kiválasztási elfogultság, tehát az ateista nézet és a természettudományos érdeklődés korrelál. Ez meg van fejelve a másik oldali kiválasztási elfogultsággal, hogy hívő körökben a természettudományos ismeretek fogadják szkepszissel, így onnan meg a csoportnyomás miatt egy negatív korreláció alakul ki a természettudományos érdeklődéssel. Ez amúgy viszonylag kortárs jelenség, a huszadik század elején még ez nem így volt egyik oldalon sem.

2) a természettudományos gondolkodás materialista dogmáinak nyílt megkérdőjelezése éppúgy megbélyegzést von maga után a természettudományos életben, mint a vallásos dogmák megkérdőjelezése a hívő körökben. Bár a természettudósok vannak annyira kulturáltak, hogy nem indítanak nyílt lincselést és kirekesztést az illető ellen, egy hívő természettudósnak így is jól felfogott érdeke, hogy a nézeteit ne hangoztassa a tudományos közéletben, ha számára fontos a szakmai előmenetel.

Egyébként alapvetően nem szükségszerű, hogy valaki elfogadja a tudományos gondolkodásban meghúzódó materialista dogmákat ahhoz, hogy eredményes tudományos munkát folytasson, mivel a tudományos módszertan ELVILEG független az azt művelő ideológiai hátterétől. Történeti okai vannak, hogy úgy alakult, hogy a tudományos közéletben annyira prominensek lettek egyes egyáltalán nem tudományos, tisztán ideológiai ill. filozófiai megfontolások, hogy legalábbis nevetséges dolognak tartják azok megkérdőjelezését. Egyébként a tudományos élet többek között ezeknek is köszönhetően csúszik rá egyre jobban a diszfunkcionális működésre. Ma már nincsenek olyan nagy tudományos gondolati iskolák, mint a XIX. század végén és a XX. század elején, a természettudomány intézménye alól kezd kicsúszni a talaj, és ugyanúgy kezd elidegenedni az eredetileg kitűzött céljaitól, ahogy az megtörtént annyi egyházzal és politikai mozgalommal is.

"Erősen kamunak tűnik ez utolsó válaszoló..."

Most attól, hogy neked nem tetszik amit írtam, vagy hogy a te világképeddel nem fér össze, az még nem azt jelenti, hogy az nem igaz.

"a természettudományos gondolkodás materialista dogmáinak nyílt megkérdőjelezése éppúgy megbélyegzést von maga után a természettudományos életben, mint a vallásos dogmák megkérdőjelezése a hívő körökben."

A tudományban nincsenek dogmák, régen a hőre is azt hitték az egy folyadék a tárgyakban amíg be nem bizonyosodott hogy csak az atomok mozgása, a bizonyíték a tudás alapja, ha valaki betudja bizonyítani megismételhető ellenőrizhető kísérletekkel, hogy léteznek istenek varázslás angyalok tündérek meg miegymás az onnantól tény lenne.

De ha én azt állítom nektek hogy a világot egy Zilfrixuxix nevű varázsló teremtette szórakozás céljából akkor ezt megcáfolni se bizonyítani se tudjátok, pedig elég abszurd állítás. Na így vagyunk mi is a vallásokkal ezotériával.