Tudomány emberei között valóban többségében lehetnek az ateisták valamint az agnosztikusok, ha igen, akkor miért?

"Nem, ugyanis én semmiféle állítást nem tettem"

Te azzal kapcsolatban tettél állítást, hogy a tudomány dogmákban hisz. Csak ugye bizonyítani nem sikerült...

"ezt az állítást a tudósok teszik"

Es teszik ezt pontosan az alapján, hogy az adott állítást minden létező megfigyelés alátámasztja, plusz semmi nem bizonyítja az ellenkezőjét.

Ha egyszer te vagy, aki az állítást teszed, például hogy a tudat nem áll meg a koponyánál, akkor tiéd a bizonyítás terhe.

"Es teszik ezt pontosan az alapján, hogy az adott állítást minden létező megfigyelés alátámasztja, plusz semmi nem bizonyítja az ellenkezőjét."

Légyszíves add meg annak a tudományos kutatásnak a hivatkozását, ahol tételesen igazolásra kerül az a konkrét állítás, hogy minden jelenség tisztán anyagi okok eredményeképp megmagyarázható. Ha van ilyen, elfogadom, hogy nem dogma. Ha nincs, akkor viszont az állítás nem tesz eleget a tudományos módszertannak, ezért az, hogy a tudósok általános érvényűnek gondolnak egy tudományosan teljesen igazolatlan állítást, pontosan ugyanolyan dogma, mint amit Isten létével kapcsolatban szoktak hangoztatni. Ez ilyen pofonegyszerű.

Nincs dogma.

Mint jól írtad: NEM a tudomány mond ilyet (tehát nem dogma), hanem esetleg egyes tudósok - tehát ez egyéni vélemény.

Az pedig, hogy egyes tudósok hogyan kezelnek másokat, a felfedezéseknek maximum a sebességét befolyásolja, az eredményeket nem.

A tudomány így működik, szemben például a vallásokkal.

Nem egyedi álláspont, hanem általánosan elfogadott. Ezért de facto dogma. Pontosan úgy működik, mint bármely dogma.

Csakhogy sz általatok is hivatkozott szócikket idézzem:

"dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése."

A lényeg a "...vagy más szerveződés (...) megkérdőjelezhetetlen (...) meggyőződése". A szerveződés itt a tudományos szakma, ami a tudósok szerveződése, és ezen tudósok megkérdőjelezhetetlem meggyőződése ez alapján eleget tesz a dogma definíciójának.

"Légyszíves add meg annak a tudományos kutatásnak a hivatkozását, ahol tételesen igazolásra kerül az a konkrét állítás, hogy minden jelenség tisztán anyagi okok eredményeképp megmagyarázható. Ha van ilyen, elfogadom, hogy nem dogma. Ha nincs, akkor viszont az állítás nem tesz eleget a tudományos módszertannak, ezért az, hogy a tudósok általános érvényűnek gondolnak egy tudományosan teljesen igazolatlan állítást, pontosan ugyanolyan dogma, mint amit Isten létével kapcsolatban szoktak hangoztatni. Ez ilyen pofonegyszerű."

Még mindig fordítva gondolkozol. Ha te tudod bizonyítani, hogy nem így van, akkor a bizonyításod része lesz az új tudományos álláspontnak. Pont azért, mert ez nem egy dogma. Ha nem létezik ilyen bizonyítás, akkor pedig pontosan azért kezelik úgy, mintha nem létezne, mert nem létezik. Dogma az lenne, ha létezne ilyen bizonyítás, csak épp nem fognadnák el, szimplán azon az alapon hogy szembemegy az elfogadott dogmával. De ha egyszer nem létezik bizonyítás, amit le lehetne tagadni, hogy igazolódjon hogy egy dogmáról van szó, addig elég ostobaság dogmának nevezni valamit, amiről semmi nem bizonyítja, hogy az.

"A lényeg a "...vagy más szerveződés (...) megkérdőjelezhetetlen (...) meggyőződése". A szerveződés itt a tudományos szakma, ami a tudósok szerveződése, és ezen tudósok megkérdőjelezhetetlem meggyőződése ez alapján eleget tesz a dogma definíciójának."

Pont azért nem tesz eleget neki, mert semmi megkérdőjelezhetetlen nincs benne. Kérdöjelezd meg, bizonyítsd hogy nem úgy van, ennyi az egész!

"Pont azért nem tesz eleget neki, mert semmi megkérdőjelezhetetlen nincs benne. Kérdöjelezd meg, bizonyítsd hogy nem úgy van, ennyi az egész!"

Hát pont ez az, hogy nem kérdőjelezheted meg, mert akkor a tudományos közösség stigmatizál, rosszabb esetben cancel culture-hoz folyamodik, mint áltudományokat terjesztő. Pedig a megkérdőjelezés önmagában nem megy szembe semmilyen tudományos eredménnyel.

(egyébként bizonyos áltudományos elképzelések valóban megkérdőjelezik, de ettől meg nem lesz automatikusan áltudományos az, aki így tesz.)

Nézd, Titus Pullo... vannak annyira erős tények, amit tényleg igen megfontoltan lehet csak megkérdőjelezni.

Örökmozgó nincs - kész, pont. Hozz egyet, addig nem is foglalkozunk vele.

Hidegfúzió nincs. Képzeld: megvizsgálták. Mármint a híres kísérlet után IS. Tehát nincs elnyomva, csak 10 évig nem volt rá pénz.

Arra jutottak, hogy normál körülmények között nincs. Müonnal mehetne, ha az 10-szer addig élne.

A többi dolgot is azért nem vizsgálják, mert roppant kicsi az esélye, hogy bármelyik is valós.

De hozzál SZILÁRD bizonyítékot, és akkor mehet a további vizsgálat.

Ja, és képzeld: vannak parapszichológiai kutatások is. Mármint TUDOMÁNYOS kutatások, amit hiányoltál.

Magánpénzből, mert állami forrás erre nincs.

De attól még kutatás, mert megfelel a tudományos módszereknek.

"Hát pont ez az, hogy nem kérdőjelezheted meg"

Dehogynem. Csak ugye tudományos berkekben, magától értetődő módon a megkérdőjelezésnek komolyabb alap kell, mint hogy neked nem tetszenek az eddigi eredmények. Ha egy kutatás során olyan eredményeket kapsz, amik kétségbe vonják az addigi ismereteket, akkor kíváncsian várják az új fejleményeket. Ha csak úgy nekiállsz ellenkezni az eddigi ismeretekkel, csak mert simán nem tetszik az aktuális álláspont, akkor körbe fognak röhögni. Nem azért, mert dogmákról lenne szó, hanem mert ez így csak megalapozatlan beleokoskodás valamibe.

"Nézd, Titus Pullo... vannak annyira erős tények, amit tényleg igen megfontoltan lehet csak megkérdőjelezni."

A tudományos közgonfolkodás dogmái nem ténydk, hanem előfeltevések. Semmi közük a tixományos ismeretekhez. Az, hogy mondjuk a tudat az anyag egy epifenoménje, mindenféle tudományos módszertani igazolást nélkülöz. Ezek nem tények, hanem tényként kezelt, tudományosan igazolatlan előfeltevések. Amikre más esetben egy ateista azonnal rámondja, hogy dogma.

÷÷÷÷÷÷

"Ha egy kutatás során olyan eredményeket kapsz, amik kétségbe vonják az addigi ismereteket, akkor kíváncsian várják az új fejleményeket. Ha csak úgy nekiállsz ellenkezni az eddigi ismeretekkel, csak mert simán nem tetszik az aktuális álláspont, akkor körbe fognak röhögni. Nem azért, mert dogmákról lenne szó, hanem mert ez így csak megalapozatlan beleokoskodás valamibe."

Egyrészt,mint mondtam, a tudományos közgondolkodás dogmái nem ismeretek, hanem előfeltevések. Értelemszerűen például lehetetlen tudományosan igazolni, hogy a természeti törvények az egész univerzumban pont úgy működnek, mint a Földön. Ez egy falszifikálhatatlan állítás.

Másrészt, én elhiszem, hogy nagyon szép és vonzó az a gondolat, hogy a tudomány elefántcsonttornyában nincs helye elfogultságnak, csak tiszta észnek és kristálytiszta, objektív nagy igazságoknak. Nos, ez bizony nagyon nincs így. A tudósok is emberek, tele vannak elfogultságokkal, torzításokkal, önzéssel, kicsinyességgel, korrupcióval, kirekesztéssel, becsvággyal, féltékenységgel, lustasággal, pontosan ugyanannyira, mint bármely emberi közeg a világon. Semmivel nem jobb minőségű emberek ők, mint a vállalati dolgozók, a gyári melósok, a jogászok, az erőszakszervezetek, vagy a politikai aktorok. Ugyanúgy jellemezheti őket az ideológiai megszállottság, meg annak ellentéte, az elvtelen pragmatizmus is. Őket is le lehet fizetni azért, hogy hazudjanak, vagy hogy nézzenek másfelé. Naiv dolog azt gondolni, hogy a kollektív előítéleteik nem hatnak torzítólag az általuk közösen megfogalmazott állításokra.

Ez nem azt jelenti, hogy a tudományt egészében diszfunkcionálisnak tartanám, ahogyan azt sem gondolom, hogy az igazságszolgáltatás rossz lenne csak azért, mert van benne korrupció és elfogultság. De ezt igenis tudatosan kell szemlélni minden esetben. Azt gondolni, hogy a tudomány megkérdőjelezhetetlen tekintély a világ működésének igazságai kérdésében éppoly botorság, mint azt gondolni, hogy a politikusokat csak a nép jóléte érdekli, a papokat csak az emberek lelki üdve, a rendőröket meg csak a biztonság.