Igaz, hogy a tudományok meg fogják dönteni teljesen a kereszténységet, az iszlámot, a zsidó vallást, a hinduizmust, a buddhizmust stb.?

"A tudományos módszertant a tudományban kell alkalmazni és nem azon kérdésekben, amit valószínűleg soha nem ismerünk meg tudományos eszközökkel. A hívő tudós is elválasztja a kettőt."

Az elég baj.

Bizonyíték nélkül semmit nem szabad elfogadni.

Nem az ókorban élünk...

#34 (03:50) - kiegészítés:

A Wikipédia írja: "Az oximoron (a görög ὀξύς oxusz „figyelmes, elmés” és μωρός mórosz „tompa, buta, ostoba” szavakból) retorikai-stilisztikai gondolatalakzat, amely egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalmakat foglal szoros gondolati egységbe. Általában jelzős szerkezetben jelenik meg mint ellentét a jelző és a jelzett szó között, de gyakorta ellentétes fogalmak összekapcsolásaként is. Köznyelvi példák: élő halott, rettentő jó, halk sikoly, békehaderő, objektív vélemény, eredeti másolat"

- és mindehhez még tegyük hozzá: HÍVŐ TUDÓS

A tudomány és a társadalom fejlődése drasztikusan letudja csökkenteni az igényt a vallásokra aminek lehet az a következménye, hogy bizonyos vallások követői ha nem is végleg de időszakosan eltűnnek.

A tudósok pedig emberek. Nem egy laborban készülnek és nem tudósként születnek. Van múltjuk, vannak érzéseik, stb.

A lényeg, hogy amikor tudósok akkor annak módszereit alkalmazzák és a tényekkel foglalkozzanak a munkájukat ne befolyásolja a személyes nézeteik. Ez persze nem minden esetben sikerül és ennek meg is vannak az eredményei.

Az pedig, hogy a magán életben a tudós közben hívő is rengeteg mindenből eredhet. Lehet ez pusztán annak maradványa, hogy vallásosnak nevelték. Lehet, hogy élete során érte valami ami miatt a vallásra támaszkodik pár dologban. Ezenfelül pedig még temérdek lehetőség van.

"Sok kérdésben nem is lehet"

Valóban, de a felsoroltak között olyan is van, amit a tudomány meg tudna oldani.

Csak nagyon drágán, így nem éri meg. Például a művészeti, erkölcsi kérdéseket.

A tudomány szerint IGEN VALÓSZÍNŰ, hogy nincs (külső) lélek, mivel tiltja az energiamegmaradás.

Ha mégis létezik, akkor valami nagyon furmányos, nyakatekert megoldással, hogy idáig nem fedezte fel a tudomány a működését.

"Mi az igazság?"

Igazság mint fogalom? Igazság az űrlényekről? Igazság a laposföldről? Igazság az egészséges táplálkozásról?

Pontosan milyen igazságra vagy kíváncsi?

"Mi a szép?"

Erről nincs egy egyezményes objektív vélemény és az embereken kívül az idővel is változik.

DE annak miért ne lenne képes a tudomány, hogy megállapítsa, hogy milyen folyamatok mentén dől el az, hogy valaki szerint mi a szép és ezt mi befolyásolja és így egy objektív képletet állítson fel a szépről?

Ennél objektív választ nem lehetne adni arra a kérdésre, hogy mi a szép.

"Mi a jó? Mi a helyes? Mi a helytelen?"

Azt meglehet állapítani, hogy milyen cselekedetek, nézetek segítik hozzá a társadalmat ahhoz, hogy működőképes legyen és a tagjai a legboldogabban éljenek. Ez alapján fel lehet állítani egy erkölcsi rendszert amiből meglehet tudni, hogy mi a jó, helyes, helytelen Objektívan.

A tudomány teljesen objektívan megmondja, hogy semmi szükség nincs jelen ismereteink alapján lélekre vagy isten(ek) létezésére.

Azonban sokan követnek egy vallást például valamilyen probléma miatt. Például mert segít feloldani nekik egy stresszes helyzetet vagy mert egy rossz élethelyzetben "segített" nekik és sok hasonló esetben.

Egy megfelelő társadalomban azonban az emberek ilyennek nélkül is képesek kezelni a stresszt és nem kell a valláshoz, ezotériához, szektákhoz fordulniuk segítségért. Képesek rá, hogy megoldják a gondjukat mert ezt még gyerekként megtanulták.

Ez természetesen egy le egyszerűsített példa volt pusztán a vallásosság egyik okára kitérve ahol a fejlődés jelentős csökkenést okozhatna a hívők körében.

A probléma, hogy nem efelé haladunk.

#35, ma 04:54

"egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalmak" tegyük hozzá: HÍVŐ TUDÓS

Az ősrobbanás („The Big Bang”) elméletét Georges Lemaître (1894–1966) belga pap, a Leuveni Katolikus Egyetem fizika és csillagászat tanára dolgozta ki először 1931-ben.

Mégegyszer: belga pap. Talán nem volt hívõ? - [link]

(Az elméletet a Vatican örömmel üdvözölte, mondván: a tudomány beizonyította a teremtést. A tudós ez ellen tiltakozott, mondván, "egy tudományos elméletet bármikor megcáfplhatnak és akkor az a teremtés cáfolata?")

Egyébként, mint ismeretes, nem Lemaître volt az egyetlen hívõ természettudós.