Miért gondolják sokan úgy, hogy a világ bizonyos aspektusainak, mint a természetfeletti vagy Isten léte, az ateista elképzelés egy jó modell?

"Nem, ők nem a jelenséget magyarázták, hanem jelentést társítottak hozzá"

És ez miben változtat szerinted a korábban elhangzottakból? A lényeg ugyanaz, a hiányos ismeretek pótlasára született a vallási magyarázatok nagy része.

Jelezném hogy a tudomány nem tud választ adni a miértre se, mert valaminek a mechanikáját magyarázza:

"Amikor X történik akkor Y történik". Ez nem válasz a MIÉRT kérdésre. Alapvető.

Ugyanitt jelezném, hogy a természettudomány definíció szerint képtelen végleges választ adni, mivel a tudományos módszer nem erre épül fel. Ehhez ismerni kéne a tudomány filozófiáját, amit rég maga mögött hagyott a legtöbb "pop-tudós", akikre az ateista érvelések támaszkodnak. A mai napig is rengeteg teista tudós van.

A tudományos módszer egy folyamat, ami nem csak hogy nem TUD, de nem is SZABAD végleges válaszokat adjon, mivel a materiális tudomány egy végtelen finomításról szóló folyamat. Ennek a folyamatnak sosem lesz vége (ha valaki úgy gondolja hogy igen, az szcientista), ezért végleges válasz sem adható.

“[Modern scientific] theories can necessarily never be more than hypothetical, since their starting-point is wholly empirical, for facts in themselves are always susceptible of diverse explanations and so never have been and never will be able to guarantee the truth of any theory.”

“The founding of a science more or less on the notion of repetition brings in its train yet another delusion of a quantitative kind, the delusion that consists in thinking that the accumulation of a large number of facts can be of use by itself as ‘proof' of a theory; nevertheless, even a little reflection will make it evident that facts of the same kind are always indefinite in multitude, so that they can never all be taken into account, quite apart from the consideration that the same facts usually fit several different theories equally well. It will be said that the establishment of a greater number of facts does at least give more ‘probability' to a theory; but to say so is to admit that no certitude can be arrived at in that way, and that therefore the conclusions promulgated have nothing ‘exact' about them; it is also an admission of the wholly ‘empirical' character of modern science, although, by a strange irony, its partisans are pleased to accuse of ‘empiricism' the knowledge of the ancients, whereas exactly the opposite is the truth: for this ancient knowledge, of the true nature of which they have no idea whatever, started from principles and not from experimental observations, so that it can truly be said that profane science is built up exactly the opposite way round to traditional science.”

― René Guénon, The Reign of Quantity and the Signs of the Times

Sok mindenben igazad van, de az alapkérdést szerintem nem látod helyesen.

"a tudomány nem tud választ adni a miértre..."

Fel kel ismerni, hogy kétféle "MIÉRT"-ről van szó, és ez okozza a félreértést.

Miért esik le az az alma a fáról a földre?

=

a fizikai jelenség tudományos magyarázatának keresése. A megfigyelések összegzéséből levont következtetés szerint a történés oka a gravitáció, és a megfogalmazott "törvény" alkalmas a hasonló történések "megjóslására", azaz bizonyítást nyert.

Miért él az ember?

=

Itt a "miért" egy célra vonatkozik, ami viszont feltételez egy magasabb rendű akaratot, mely azonban nélkülöz minden tény alapot. Nincs arra vonatkozó megfigyelés, hogy a jelenségeknek lenne valamilyen mögöttes célja, így ennek feltételezése nem is lehet tudományos vizsgálat tárgya, ilyen értelmű "miért" nem válaszolható meg tudományosan.

>"Miért esik le az az alma a fáról a földre?

>a fizikai jelenség tudományos magyarázatának keresése."

Az még mindig az, hogy HOGYAN esik le az alma a fáról. Ha a történés OKA a gravitáció lenne, az összes alma a világon leesne ugyanabban a pillanatban, mivel mindre hat a gravitáció folyamatosan. Tehát a gravitáció vagy bármilyen más faktor ami a HOGYAN-t magyarázza, nem válasz a MIÉRT-re, mivel nem az alap ok.

Amit az alma esésével kapcsolatos természettudományi mérések, stb. vizsgál, az csupán annyi, hogy mi történik mikor az alma leesik a fáról. Tehát ahogy írtam: "ha X történik akkor Y történik".

A HOGYAN és a MIÉRT összetévesztése egy alapvető nyelvészeti tévedés lenne, ami nem egészen ide tartozik, de az ateisták folyamatosan elvétik az ilyen alapvetéseket.

"Az még mindig az, hogy HOGYAN esik le az alma a fáról."

Nem, nem igazán. A hogyan esik le az alma a fáról kérdés válasza pl hogy milyen ívben, milyen sebességgel, stb. A miért esik le az alma a fáról kérdésre a válasz, hogy mi az, ami kiváltja ezt a leesést.

„A hogyan esik le az alma a fáról kérdés válasza pl hogy milyen ívben, milyen sebességgel, stb. A miért esik le az alma a fáról kérdésre a válasz, hogy mi az, ami kiváltja ezt a leesést.”

Ez sajnos nem így van, a tudomány tényleg csak hogyanokra adja a választ. Konkrétan az említett almás esetben is az vetődött fel, hogy ha az alma leesik, akkor a Hold hogyan marad fenn. A Newton-egyenlet is azt írja le, hogy adott erő esetében hogyan mozog egy test, de ugyanezt el lehet mondani a Maxwell-egyenletek meg a Schrödinger-egyenlet esetében is. A kvantummechanikánál kifejezetten látványos a különbség, hiszen a miértre éppen, hogy többféle válasza van a tudósoknak (koppenhágai értelmezés, sokvilág értelmezés, hordozóhullám értelmezés, rejtettparaméteres értelmezés), miközben ugyanazt az egyenletet használják, vagyis tényleg a tudomány csak azt tudta megmondani, hogy hogyan lehet megjósolni a folyamatokat, hogyan lehet kiszámolni, de hogy mi a túró történik mondjuk két részecske ütközésénél, arra nincs konkrét válasz, csak egyenlet, ami jó közelítést ad a folyamat eredményére. A newtoni mechanikának is többféle értelmezése létezett, tehát különféleképp lehet értelmezni azt, hogy mi az erő, mi a tér, és mi az idő.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„Nyilván nem azt kellett magyarázni, hogy mi az a tenger, hanem hogy miért viselkedik úgy, ahogy. Miért lesz hirtelen vihar néha bármi előrejelzés nélkül, mitől van az apály és a dagály. Ezeket magyarázták istenekkel. Mindig azt, amit akkoriban még nem értettek, értelemszerűen.”

De miért olyan kézenfekvő, hogy a magyarázat egy isten, egy tudatos aktor? Az, hogy a villám mondjuk egy lezuhanó tüzes kő, vagy hogy a földrengést a föld alatti vizek hullámzása okozza, semmivel sem kevésbé kézenfekvő annál, minthogy azt valaki személy idézi elő. Mégis ezen felvetésekig a filozófia megjelenéséig várni kellett.

A dolgok léte önmagában nem igényel magyarázatot. Az, hogy van villám, meg van szél, az emberek számára ugyanolyan kézenfekvő volt, minthogy vannak fák, meg rókák. Mivel nem egyéb dolgok másodjelenségeként értelmezték ezeket, hanem önálló entitásként, identitásként, nem volt igény arra, hogy megmagyarázzák, mi is pontosan a villám, meg a szél, mivel pontosan ugyanolyan dolgok voltak számukra, mint a kövek, meg a fák, csak legfeljebb nem olyan könnyen lehatárolhatóak. Ezért volt például a szeleknek saját neveik. Mindig, amikor északi szél fúj, akkor az ugyanaz a szél, hiszen azonosak a dolgok, ami alapján azonosítani tudja azt az ember. Ha egy hét múlva megint északi szél fúj, akkor az pont ugyanaz a szél, mint ami egy hete fújt, nem egy másik dolog.

Az, hogy ezeknek istent, tudatos aktort tulajdonítottak, az a dolgok azonosításából, a kategória létrejöttéből következik. Mivel minden kategória eredete a tudat, ez pont az, amiről a tudomány nem tud számot adni, és épp ennek a naiv megfogalmazása a dolgok szellemi komponense. A tudomány nem tud számot adni arról, hogy miért vannak kategóriáink, mint hegy, vagy fa, vagy részecske, vagy város, vagy szél, vagy villám, mivel nincs a felépítő komponensek szintjén semmiféle olyan létező, ami az egészet egybefogná egyetlen kategóriába. Nincs az asztal alkotóelemei között egyetlen olyan komponens sem, ami az asztal "asztalságát" hordozza, tehát az, hogy az asztalt ekként azonosítsuk, nem az alkotóelemeiből következik. Ez a tudatból következik.

Az ősi civilizációk ezt a szellemet nem egyfajta platóni elvont entitásként értelmezték, hanem egyszerűen a dolgok lényegi részeként. A farkasszellem az, ami a farkasokat azzá teszi, ami. A folyószellem az, ami a folyót azzá teszi, ami. Ez például a hindu vallásokban máig jelen van, de a politeista és pogány antik civilizációkban is jelen volt, a rómaiak családi szellemei például, a lekopogás babonája (a rómaiak a fában lakó szellemet szólították így), a görögök mítoszai nimfákról és erünniszekről, a kelták tündérei és koboldjai, ezek nem valami istenektől különálló kategória, hanem tök ugyanaz, csak más léptékkel. Van egy szelleme a fának, van egy az erdőnek, van egy a világ összes erdejének, és az elsőt hívhatjuk driádnak vagy tündérnek, az utolsót meg erdők istenének, a különbség közöttük pusztán a hatáskörük, nem a természetük.

Hogy a különböző természeti és pszichológiai jelenségeket már ezek viszonyain keresztül értelmezték, már a következménye ennek a felfogásnak, és nem az oka annak.

Az Istennel, istenekkel való magyarázás a tudatlanság csimborasszója.

Istennek nincs definíciója, senki nem tudja milyen, vagy mit miért tesz és azt sem, hogy miképpen.

Az például semmilyen információt nem jelent, hogy a világot 'Isten teremtette'. Tisztázatlan benne Isten lénye és a 'teremtés' szónak sincs semmilyen jelentése, ebből senki nem tud semmit leszűrni, hogyan keletkezett a világ, nincs semmi, amin el lehetne indulni.

Azt sem bizonyította eddig senki, hogy létezik, vagy egyáltalán létezhet valami a 'természet felett' és addig felesleges is ilyent, ilyeneket feltételezni, mert sokkal értelmesebb olyan természetes dologra gondolni, aminek a magyarázata egyenlőre ismeretlen, mivel mindezidáig csak természetes dolgokkal találkoztunk, így olyanok biztosan vannak, de természetfeletti dologról még nem bizonyosodott be, hogy az létezik és valóban természetfeletti is.

Ez ennyire egyszerű.

"ezért ilyen dolgok egyszerűen nem léteznek."

Ezt hívják szalmabáb érvelésnek.

Ugyanis a tudomány NEM azt mondja, hogy ezek nem léteznek - hanem azt, hogy semmiből nem következik a létezésük.

Vagyis nem tagadja!

Így pont azt a hibát küszöbölik ki, amit említesz: tehát, ha valami módon MÉGIS előkerülnek bizonyítékok erre, a tudomány gond nélkül foglalkozni fog velük, és fel fogja fedezni.

DE csak akkor, addig nem!

"pl. a földönkívüli élet nem létezik, mert nem tapasztalom"

Pont ezért a tudomány ilyet SOHA nem mond!