Mi a véleményetek erről a szövegről?

Valamit félreértesz. A tudomány a világot akarja megismerni és leírni, nem pedig az embert boldogabbá vagy erkölcsösebbé tenni. Olyasmi ez, mintha számon akarnád kérni a vaskohászaton, hogy nem lett tőle puhább a kenyér belseje és ropogósabb a héja.

Szóval nemhogy kapufa az egész írás, de még a kapu irányát sem sikerült eltalálni.

Olyan apróságokról nem is beszélve, hogy elégedetlenkedni meg számon kérni azt, hogy a tudománynak nincs még válasza mindenre, teljes kreténség. Igen, sok minden megismerése rendkívül sok időt és munkát igényel, generációk sokaságának kemény és folyamatos erőfeszítése kell, hogy megismerjünk bizonyos dolgokat. Van, amit már sikerült, van amit még nem. De ha legyintünk, hogy á, ha még nincs itt készen az asztalon a tudás, akkor hülyeség is az egész, akkor soha nem is fogunk elérni a megismerésig. Szerencsére vannak, akik tolják az emberiség világról alkotott tudása gyarapodásának szekerét, akkor is, ha tudják, hogy egy-egy konkrét válasz elérését már nem élik meg, de az eljövendő generációk az ő eredményeiket használhatják fel.

"A tudomány a világot IS jobbá akarta tenni, de mára már inkább csak a bajt okozza. (Globális felmelegedés, Szeméthegyek az Ócenákoban stb.stb.)"

A tudomány az ami például leírta a nukleáris folyamatokat. Az, hogy ebből az embert atom vagy hidrogén bombát készít vagy pedig erőműveket ami majd megkönnyíti rengeteg embernek az életét az már az ember. Ennek nincs köze a tudományhoz.

Nézd úgy. A tudomány a szike, de nem a szikén múlik, hogy azzal megműtenek és megmentenek egy életet vagy leszúrnak és meggyilkolnak-e valakit.

"Már miért? Akkor mire kapják azt a horribilis nagyságú állami támogatást/fizetést?"

Az orvosokat is meglehet fizetni attól még nem fognak tudni csettintéssel gyógyítani. Pénz kell, hogy elvégezzék a munkájukat de ez nem egy olyan terület ahol könnyen lehetne haladni. De ha nem tetszik akkor tanulj fizikát, stb. és változtass rajta.

"Hogy évszázadokig eltoljanak egy megválaszolandó kérdést?"

Temérdek kérdés van és attól még, hogy bizonyos kérdésekre nem kaptak még választ nem jelenti, hogy nem haladnak.

"Mintha egy vállalkozó akivel saját házat szeretnél építtetni, de a munkásai még egész életük során nem tudják befejezni azt, hanem majd csak az unokáik. De közben azért a fizetést ugyanúgy felveszik, a nulla teljesítményért."

Ha te egy akkora házat akarsz építtetni aminek a megépítése több időt vesz igénybe mint a dolgozók élet tartama az nem a dolgozók hibája hanem csak túl nagy a munka. Ettől függetlenül a teljesítményük NEM lesz nulla. Ha az lenne akkor nem csinálnának semmit.

Amit te itt csinálsz az lényegében olyan mintha egy általános iskolást kérnél számon, hogy miért nincs még 8 diplomája és legalább 2 doktorija.

@4:

"Ez így nem igaz"

De, igaz. Mint ahogy az is, hogy ezek szerint neked halvány lila gőzöd nincs arról, miről is szól a tudomány. Ennek megfelelően lehet komolyan venni az írásodat róla.

"Már miért? Akkor mire kapják azt a horribilis nagyságú állami támogatást/fizetést?"

A kutatók rendkívül alulfizetettek, és a kutatások jelentős része nem államilag támogatott. Egy kutató - mondjuk úgy, tudós - a fizetése többszörösét tudná hazavinni mérnökként, informatikusként, bárhogy, amire ugyanúgy képes lenne, ha kutatóként meg tudja állni a helyét. Csak épp a pénz helyett azt választotta, hogy az emberiség tudását gyarapítja.

A hisztid többi részére az ötös már válaszolt. Mindenesetre a tudomány és az ő képviselői aktívan dolgoznak azon, hogy az ember megismerhesse a körülöttünk lévő világot, te meg mindössze elégedetlenkedsz és olyasmikről írogatsz, amiről semmiféle fogalmad nincs. Komolytalan az egész.

> A ma fényűzése a holnap szükséglete.

Találó, bár ez félig igaz. A boldogság nem annyira az állapotunktól függ, sokkal inkább az állapotunk változásától. Pl. ha valakinek minimálbérről emelik meg 50%-kal a fizetését, az nagyon boldog lesz. Akinek reálértékben változatlan marad a fizetése az érzelmileg is semlegesen viszonyul ehhez. Akinek viszont 50%-kal csökkentik a fizetését az boldogtalannak fogja érezni magát, noha lehet, hogy még így is ugyanannyi munkával többet keres, mint az a nagyon boldog ember, akinek épp most emelték a minimálbérről a fizetését. Vagy aki váratlanul kap mondjuk egy karórát ajándékba az örül neki, aki meg elveszíti az bánkódik miatta. Aki meg nem kapott, és nem is vesztett el órát, az semleges lesz, amúgy függetlenül attól, hogy van-e egyáltalán karórája vagy sem.

Pont ezért a tudomány vívmányai (mint ahogy sok más dolog a világban) nem fognak boldogabbá tenni. Nem ez a cél és nem is alkalmas rá. A boldogságot célul tűzni ki szerintem hiba, mert a boldogság olyan érzelem, amit nem lehet folyamatosan fenntartani.

~ ~ ~

Egyetértek abban, hogy a tudomány célja nem az, hogy boldoggá tegye az embert. A tudomány célja a világ jelenségei közötti valódi összefüggések feltárása, a világ megismerése. Az más tészta, hogy amúgy a tudomány eredményeit nyilván felhasználjuk arra, hogy javítsunk az életkörülményeinken. Ennek természetesen(?) vannak negatív mellékhatásai is persze, de mindenki, aki felhasználja a tudomány eredményeit valamiféle gyakorlati alkalmazásban, annak a szeme előtt ez lebeg.

Régen meghalt 10 gyerekből 6–8, mielőtt felnőtté vált volna, most meg talán 1. Ennek ellenére ma a legfejlettebb országokban inkább csökken a népesség. Az azért mégiscsak jobb, ha 2 gyerekért nem 10 terhességet kell kihordani, hanem csak 2-t. Vagy ma kétszer hosszabb életet él meg átlagosan az ember, mint régen. Hogy nem boldog ettől? Hát ez sajnálatos, de ettől még objektíven kétszer hosszabb az élete. Egy mai középosztálybeli összességében kényelmesebben él, mint egy középkori nemes. Hogy nem boldog tőle? Persze, mert jóval magasabb minőséghez méri a saját helyzetét. De ettől még objektíven mégis kényelmesebb az élete, mint egy középkori nemesnek.

Akkor hiábavaló volt mindez? Hát ha a boldogságot hajszolod, akkor igen. Ha más szempontból nézzük, akkor nem, nem volt hiábavaló.

~ ~ ~

> A mai világ bölcs kezelés helyett visszaél a Földdel, és felborítja a természet és az ember harmóniáját.

Az már az ókori, középkori vallásos ember is felborította. Sőt már az őskori ember is. Ma inkább a probléma rendszerszinten az, hogy a természet kárára, a természeti erőforrásokat nem megújuló módon tudunk jelenleg csak energiát, erőforrásokat, nyersanyagokat kinyerni. Ez egy helyzet, egy probléma, amit meg kell oldani. És valóban a tudományban szerzett ismereteink miatt vagyunk, voltunk képesek egyáltalán ezt a problémát előidézni.

De figyelem, ezt a problémát az ateisták ugyanúgy gerjesztik, mint a teisták. Azért egy átlagos vallásos ember ugyanúgy megveszi a tévét, használja az internetet, elmegy a horvát tengerpartra nyaralni az autójával, mint az ateista. Nem tudom mennyire van összefüggés a vallásosság és a környezettudatosság között, de sejtésem szerint nem nagy a korreláció ezen két aspektus között. Sőt pl. a kereszténység teremtéstörténetének azért van egy olyan tanítása is, hogy a világ, a természet értünk van, nekünk és miattunk teremtett, nem a részei vagyunk a természetnek, hanem az gazdái, uralkodói, használói.

~ ~ ~

> Ám a tudósoknak nem sikerült az emberek erkölcsi színvonalán javítaniuk.

Ez érdekes kérdés. Egyrészt ez nem a tudomány feladata. Az erkölcs nem összefüggés a világ jelenségei között, hanem döntés, hogy a jelenségeket milyen irányba tereljük tudatosan. Az erkölcsi színvonal növelése inkább a társadalom, a politika, a kultúra, meg nem elvitatandó, a vallás, tágabban értelmezve az ideológiák feladata.

Másrészt nem tudom mennyivel volt jobb mondjuk a középkor átlagos erkölcsi szintje. Akkor is voltak lopások, rablások, gyilkosságok szép számmal. Ezek száma arányaiban szerintem inkább csökkent, bár nyilván más az emberek tudása is a világról, más a kultúra, más az életszínvonal. Nem gondolom azt, hogy az ember, az egyén a vallástól lesz erkölcsösebb. Pistikére gyerekkorában vagy rászólnak, hogy ne lopja el az almát vagy nem. Vagy Istennel fogják riogatni, ha ilyet tesz, vagy a rendőrrel, aki elviszi a dutyiba, Pistikének mindkettő pont ugyanolyan misztikus felsőbb hatalom. Később megszokásból nem fog lopni, majd jó eséllyel belátja ennek a helytelenségét. De belátja sok hívő is, meg sok ateista is.

Tovább megyek, szerintem a hívőnek sem a Biblia megismerésétől lesz erkölcse, sőt majdhogynem inkább annak ellenére. Szerintem egy hívőnek is csak megfordul a fejében mondjuk Jób könyvét olvasva, hogy Isten talán itt az ő gyarló emberi mércéjével mérve nem volt teljesen fair. Hogy aztán ezt a hívő feloldja magában, és elfogadja ezt a tanítást, miszerint Isten szándékait ember nem tudja megérteni az más kérdés, de az, hogy felmerülnek egy hívőben is a Bibliát olvasgatva erkölcsi kétségek, értékelések, az azért jelzi, hogy mire az ember a Biblia megismeréséig jut, addigra már van egy nagyon erős és cizellált erkölcsi értékrendje, amin a vallás csak igazítani tud esetleg valamennyit. De ugyanilyen hatások az ateistákat is érik. Egy ateista is megismerheti mondjuk a humanizmus eszményét, ami igazít az erkölcsi rendjén valamennyit, és egy csipetnyit esetleg jobb emberré válik.

Én nem gondolom azt, hogy az írott történelem évezredei alatt az ember drasztikusan változott volna. Ugyanúgy tud kooperálni is versengeni is másokkal, és ugyanúgy képes a békességre is, meg a konfrontálódásra is. A vallás tanít persze, de nem csak a vallás képes erre.

~ ~ ~

> A tudomány nem lehet mindennek az alfája és omegája.

Nem kiáltotta ki magát annak. Nem csereszavatos sem a vallással, sem a művészettel, sem a filozófiával, sem a politikával, sem a kultúrával. A vallás ugye nem csak Istenről tanít, a vallási tanításokon keresztül megfogalmazódnak társadalmi, filozófiai, kulturális tanítások is, erősen szól a pszichéről is. A tudomány fejlődése abban áll, hogy minden általa felölelt tudás objektíven igazolható. Ezzel persze feláldoz olyan igazságokat, amik objektíven nem igazolhatóak, de ettől még igazságok, hogy kizárja azt, ami objektíven nem cáfolható, de hamis, fals, talmi. Eleve a természettudományok az érzékszervekkel közvetlenül, vagy közvetett módon megismerhető világgal foglalkoznak. Nem mondják azt, hogy nincs a világnak mondjuk metafizikai vagy elvont, absztrakt vetülete, csak azt, hogy arról objektív igazságokat nem tud igazolni. Ettől még foglalkozhatnak vele más műfajok.

~ ~ ~

> Számos kérdésre csak a vallás adhat választ, nem a tudomány.

És ad is. Bizonyos kérdésekre hasonló választ, amit a kultúránk – tudomány ide vagy oda – az ateisták kultúrája is magáénak vall, mint ideát. Az emberölés úgy alapvetően a legtöbb vallásban is, meg az ateisták között is elítélendő. Már kérdésekben meg a száz vallás száz különböző, egymással össze nem egyeztethető választ ad, és egyik sem tudja igazolni a válasza helyességét úgy, hogy az egy más vallású, viszonylag racionálisan gondolkodó ember számára kényszerítő erejű belátássá váljon.

Az írás hangvétele számon kéri a tudománytól ezeket a válaszokat, holott a tudomány nem illetékes a felsorolt kérdésekben (kb. annyira nem, mint amennyire a fafaragás szakmája nem illetékes a fémek olvadáspontjával elszámolni, az egy másik szakmának a feladata). A vallás ezekre ad választ, csak nem tudja senki igazolni, hogy a válasz helyes, és nem tud senki olyan objektív kritériumot adni, ami alapján eldönthető lehetne, hogy melyik kérdésben melyik vallás válasza a helyes. Akkor most tulajdonképpen adnak egyáltalán választ a vallások? Vagy csak felvetnek lehetőségeket, amikről aztán elgondolkodhatsz, hogy számodra ezek szimpatikusak-e vagy sem. Remek, csak ez már nem a válaszok helyességéről, az igazságról mond el bármit is, hanem a vágyainkról, az addig kialakult világképünkről.

Az a véleményem, hogy aki azt a sok baromságot összehordta, az félig idióta.

Ha te ezt akceptálod, akkor könnyű dolgod van, ne használj semmit, amit a gonosz tudománynak köszönhetünk, boríts magasra medvebőrt, lakj barlangban, ha enni akarsz, bóklássz a mezőkön, vagy az erdőkben, hátha van valami ehető.

Ha szomjas vagy, igyál a patakból, vagy vidd haza két vödröt egy rúdra akasztva, meg mi a francnak használsz elektromos eszközöket, ha utálod?

Mégis, ki kényszerít erre?

Legyél boldog helyette!