Etikus volt e Isten részéről az embert megalkotni, olyan lényeket akik többségében bűnt fognak elkövetni és ezáltal örök szenvedés vár rájuk vagy Isten nem tudta előre hogy ez lesz, azaz nem mindentudó?

Mi az hogy etikus? Ez a szó nem stimmel Isten és az ember közötti viszonyra. Ezt a szót emberek közötti viszonyra, viselkedésre találták ki. Még lehet mondani állatokkal való bánásmódra is. De Istennel való viszonyunkban (már aki hisz benne) nincs értelmezve.

Lehet azt mondani, hogy ez szavakon való lavagolás, tviszont az a helyzet, hogy a rossz szóhasználat a probléma lényegét hordozza. Mondhatja azt valaki, hogy szerető, mindenható Isten ilyet vagy olyat nem tesz, dehát ezek a jelzők nincsenek is egzakt módon definiálva. A Biblia 1-2 ezer oldalon igyekszik leírni ezeket a dolgokat

19/21-es

Nem veszem sértésnek, amit írsz. Sőt, lehet nem gondolnád meg, de én ugyanúgy leforgattam az agyamban ezeket is, amiket te írsz. Használod az eszed, próbálod végiggondolni a dolgokat. Nincs ezzel semmi, de semmi baj.

Nekem is nagyon nehéz volt megérteni eleinte azt, hogy különbség van a szabad akarat és a tökéletesség között. Nem ugyanaz a kettő. Azaz, ha valaki tökéles, az nem azt jelenti, hogy automatikusan csak a jót tudja tenni. Ha ez így lenne, akkor az ember eleve csak azt tudta volna tenni automatikusan, amit Isten kér. De Isten nem olyannak akarta látni az embert mint egy robotot, hogy beprogramozom, hogy ha azt mondom neki, hogy ezt ne tedd, akkor azt nem fogja megtenni. De ha azt mondom neki, hogy ezt tedd, akkor azt fogja tenni.

Ugyanúgy ha nekem van egy gyermekem, én minek örülnék jobban? Annak ha a gyermekem eleve csak azt tudná tenni, amit én mondok neki, illetve csak jól tudna viselkedni, vagy annak örülnék jobban, ha azért fogadja meg a szavamat és azért igyekszik jól viselkedni, mert szeret engem, és nem kényszerből teszi?

Az első emberpár Isten gyermekei voltak itt a földön. Isten olyan volt nekik, mint egy szerető apa. A Biblia nem határozza meg, de biztos vagyok benne, hogy nemy egy-két évet, hanem hosszú időt töltöttek el Istennel beszélgetve az Édenben, míg meg nem jelent az Ördög a színpadon.

Ha az első emberpár engedelmeskedett volna Istennek, azzal kimuttatták volna, hogy tisztelik, és szeretik Istent. Nem kényszerből fogadják meg a tanácsait.

Az Ördögög így kudarcot vallott volna, és lehetett volna vele végezni. De az Ördög íly módon teret nyert, mert így, hogy sikerült elfordítania Istentől sz első emberpárt, az is ott volt, hogy akkor minden embert Isten ellen tud fordítani. De a bibliai történelem folyamán kiderült, hogy bizony-bizony nem így lett, mert sok ember szerette és most is szereti Istent.

Ráadásul a mai ember is tökéletlen. Mi hajlunk a rosszra, nehéz a jót tegyük, uralkodni is nehéz magunkon. Még sem állunk sokan az Ördög oldalán. Azért tartják meg Isten szavát sokan, mert szeretik Istent. Pedig mi is kivagyunk téve az Ördög kísértésének nap mint nap.

Ha a mai ember kitud állni Isten mellett nem kényszerből, hanem szeretetből, pedig idézőbe, a „telekre be van engedve az idegen”, akkor az első emberek, akik tökéletesek voltak, méginkább meg tudták volna tenni ezt.

De mégegyszer, nagyon is értem, hogy mit mondasz. Sőt azt is tudom, hogy fel tudsz még hozni számos példát az enyémmel szemben. Én magam is körbeutaztam ugyanúgy a lehetséges eseteket, mint te. Elgondolkodtam ugyanúgy azon, hogy hát eleve nem kellett volna az Ördögnek megengedni, hogy rászedje az embert. De amiket fent írtam, az alapján már máshogyan látom a helyzetet.

Csak a kérdezőnek szerettem volna leírni én hogyan látom a dolgokat, a te nézőpontodat pedig tiszteletben tartom.

"...különbség van a szabad akarat és a tökéletesség között...."

Nem is írtam sehol, hogy tökéletesnek kellett volna lenniük. Nem tökéletesség kell pusztán egy kicsit több ész és tudás és egyből nem hoztak volna rossz döntést. Meg van a szabad akarat és mégsem hoznak rossz döntést. Sőt így sokkal inkább megvan a szabad akarat mert a döntéseiket a megfelelő tudás birtokában és azok megfelelő mérlegelésével hozták volna meg.

"Ugyanúgy ha nekem van egy gyermekem, én minek örülnék jobban? Annak ha a gyermekem eleve ..."

Itt megint arról beszélsz, hogy nem volt más lehetősége de én ilyenről nem írtam.

"Ha az első emberpár engedelmeskedett volna Istennek, azzal kimuttatták volna, hogy tisztelik, és szeretik Istent. Nem kényszerből fogadják meg a tanácsait."

De hiszen engedelmeskedtek neki. Mint írtad hosszú időn keresztül nem ettek a fáról.

A szeretnek pedig nem feltétele az, hogy mindig szót kell fogadni a másiknak. A gyerek is csinál rosszat sokszor ettől még szereti és tiszteli a szüleit ahogyan a szülők is szeretik a gyereküket ettől még.

A másik oldalról pedig a szeretteinket nem szoktuk tesztelni, hogy szeretnek-e és tisztelnek-e.

"Az Ördögög így kudarcot vallott volna, és lehetett volna vele végezni."

Megint csak nincs benne semmi szeretett. Miért kéne végezni az ördöggel? Ő is a teremtménye pont ugyan úgy ahogyan Ádám és Éva.

Ha gyereked rosszat csinál akkor nem kell megölni.

"mert így, hogy sikerült elfordítania Istentől sz első emberpárt, "

Őőőő... Nem.

Nézzük akkor ezt is a szokásos példával.

1. eset

Gyereked nem fogad szót ezért kitagadod. Itt a gyerek hibázott TE pedig elfordultál ezért tőle.

2. eset

Gyereked nem fogad szót ezért megoldjátok a problémát és boldog család maradtok. Itt a gyerek hibázott a szülő pedig nem fordult el tőle ezért.

A gyerekek hibáznak de a szülő aki kitagadta az volt aki eltávolodott tőlük.

"Ha a mai ember kitud állni Isten mellett nem kényszerből, hanem szeretetből, pedig idézőbe, a „telekre be van engedve az idegen”, akkor az első emberek, akik tökéletesek voltak, méginkább meg tudták volna tenni ezt."

Az ember is rendszeresen hibázik, elbukik.

Az pedig még egy jó kérdés, hogy miért kellett "beengedni a telekre" és miért vannak hajlamaink a rosszra amik eltorzítják a szabad döntéseink meghozatalát.

Mint ahogyan a drogosok is sokszor jól akarnak dönteni de túl nagy a vágy amit a függőség okoz. A függőség pedig akár még tőlük függetlenül is kialakulhat.

"Csak a kérdezőnek szerettem volna leírni én hogyan látom a dolgokat, a te nézőpontodat pedig tiszteletben tartom."

Köszönöm. Én pusztán a véleményemet írtam le. Ha bármi problémát okozz akkor nyugodtan hagyhatod figyelmen kívül és akkor maximum lóg a levegőben.

Amint mondtam, semmi gond azzal, amit írsz. Mert én értem, hogy te mit mondasz. Lehet nem. úgy tűnik, de valamilyen szinten meg is értem, hogy miért mondod. Nekem eleinte ugyanezek végigfutottak az agyamon. Szóval nincs bajom azzal, amiket írtál. Sőt, nem vagy az első, aki ezeket nekem. ugyanígy elmondja.

Csak beszélgettünk egyet, ennyi. De veled legalább korrekten lehet beszélgetni „vitatkozni”.

Bizony, NEM!

HA LÉTEZIK, akarata - állítólag - nem mérhető emberi elmével.

A tapasztalatok alapján bátran kimondhatjuk:

Se ETIKÁJA, se ESZTÉTIKÁJA NINCS! - emberi mércével legalább is.

Aki pedig hisz a jóságában, - hát úgy kell neki...