Mennyire helyes az antropomorf istenkép?

#9

Nem. A számítások szerint a korai Univerzumban volt egy kis egyenetlenség, ami nélkül nem lett volna a világ ilyen, mint amilyennek most. Enélkül nem is létezhetnénk mi sem. Az Univerzumban tehát a tökéletlenségen alapszik.

De ha megnézzük a világot jobban, ott is lehet látni, hogy nem tökéletes. Egy tökéletes világban a kőzetlemezek nem csúszkálnának úgy, hogy földrengést okozva emberek tömegeinek okoznák a halálát. Egy tökéletes világban mérsékelt övezetben feküdnének a kontinensek, és nem lenne nehezebb az élet az egyenlítő környékén, ahol nagy forróság van. Stb.

#Titus Pullo

Ha abból a teologiai nézetből indulunk ki, hogy Isten jót akar az embernek, és boldogságra teremtette, akkor sem a lemeztektonikának, sem az éghajlati övek változatosságának nincs helye az Univerzumban, mert ezek megnehezítik az emberi életét. Legalábbis bizonyos helyeken. Pl. Japán, Szahara környéke.

10-es: Az, hogy az univerzum tökéletes, vagy tökéletlen, pusztán emberi nézőpont. Ahogy az is, hogy szépe-e, vagy csúnya, kicsi-e, vagy nagy, stb. Ezek szubjektív értelmezések, valójában az univerzum se nem tökéletes, se nem tökéletlen, se nem szép, se nem csúnya, se nem kicsi, se nem nagy. Csupán mi látjuk ílyennek.

Isten antropomorf értelmezése ugyanez. Ha valaki azt mondja, az Isten féltékeny, vagy bosszúálló, vagy kegyetlen, stb. , az nem objektív tény, hanem a megfigyelő élménye Istennel kapcsolatban. Hogy Isten milyen, nem tudjuk. Csak azt tudjuk, hogy nekünk milyen őt megtapasztalni.

Az antropomorfizálásnak az a lényege, hogy emberi tulajdonságokkal ruházunk fel nem emberi dolgokat.

Az, hogy az univerzum kicsi, nagy, stb. nem tartozik bele ezekbe. Ellentétben azzal, hogy Istent és egyéb isteneket, emberi alakban ábrázolnak rendszeresen és emberi tulajdonságokkal ruháznak fel.