Azt hogyan kell értelmezni, hogy a majmokkal közös ősünk volt? Ádám és Éva története hogyan kezdődött akkor? Itt nekem valami nagyon sántít

Azért nevezhető logikusnak, mert az ember megteremtése előtt Isten teljes mértékben előkészítette a földet (vagyis az Édent) az ember számára, tehát a "háziállatok" megteremtésének meg kellett előznie az embert.

Csakhogy a "háziállat" és a "vadállat" elkülönülés a gyakorlatban az ember és állat viszonylatában akkor még egyáltalán nem volt olyan drasztikus és sokszor tragikus, mint ma. Akkor minden vadon élő állat békés kapcsolatban volt az emberrel, az első embereknek nem volt miért félni tőlük. Az ún háziállatok sem szorultak komoly háziasításra, mivel a teremtés nem vad és veszélyes kapcsolatokat alkotott, hanem harmonikusan éltek együtt.

Tény általában hogy minden vadállat szelíddé nevelhető többé-kevésbé már ma is. A szabály alól vannak ugyan kivételek, mert természetesen nem egyformák az állatok példányai sem, de többségében ez jellemző.

Gondolom a paradicsomból való kiűzetés után az ember és az állatvilág viszonya is merőben megváltozott és azok az állatok, melyek úgymond házi állatoknak lettek teremtve, fokozatosan vadabbak lettek, és szükség volt a háziasításukra. Mint ahogyan ma is megfigyelhető, hogy ha magukra hagynak egy kolóniát, vissza vadulnak. De ezek azért nem egyenrangúak a vadon élő ragadozó állatokkal a szelídítés tekintetében.

"az egyébként teljességgel logikus házi állatok és az ember sorrendjébe bele kötni?"

Miért logikus szerinted a bibliai sorrend, ha láthatóan ellentmondásban van a valósággal? Indokold meg!

Egyéb iránt az összes többi is téves.

" 1. Kezdet. "

"Kezdetben teremté Isten az eget és a földet."

Hibás. Először a Nap alakult ki és csak azután a Föld.

" 2. Őskori sötét, nehéz gázokkal és vízzel borított föld."

Hibás. A víz csak sokkal később lett folyékony halmazállapotú, amikor a Földfelszín eléggé kihűlt.

" 3. Fény. "

Hibás. A Nap már korábban adott fényt, mielőtt a Föld valójában kialakult.

A kutatási eredmények alapján így zajlott le a folyamat:

"Kezdetben, kb. 4,6 milliárd éve a Föld izzó, olvadt állapotban volt, a gravitáció hatására ekkor alakult ki a gömbhöz hasonló formája. Ebben az állapotban különböző rétegek alakultak ki, amelyek – a planetáris differenciálódás során – sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. E folyamat során alakult ki a földbelső jelenlegi tudásunk szerinti szerkezete: legkívül van a földkéreg, ezen belül található a földköpeny, és legbelül a külső és belső magból álló földmag. Később, amikor a kéreg megszilárdult és megindultak a vulkanikus folyamatok, a kéreg lemezekre töredezett (vagy sosem állt össze egységes szilárd kéreggé), majd kialakult egy újabb, gázokból álló gömbhéj, a légkör is, valamint a felszínen egy – bolygóméreteket tekintve vékony – részleges vízborítás is kialakult. Tudományos feltételezések szerint a Földön található víz a korai időszakban becsapódó aszteroidákból származik. "

[link]

A Bibliában leírtak még közelében sincsenek ennek...

#6: "1. Kezdet. 2. Őskori sötét, nehéz gázokkal és vízzel borított föld. 3. Fény. 4. Kiterjedés, azaz atmoszféra. 5. Szárazföld nagy felületei. 6. Szárazföldi növények. 7. Nap, hold és csillagok láthatók a kiterjedés fölött, megkezdődnek az évszakok. 8. Tengeri szörnyek és repdeső teremtmények. 9. Vadon élő állatok és háziállatok, emlősök 10. Ember."

Erre ezt írod: "A tudósok elismerik e szakaszok sorrendjének helyességét."

Meglepsz... Fura tudósókat ismersz te. Nehéz elhinni, hogy ezt az infantilis jehovás állítást komolyan tudja venni bárki olyan, aki legalább már 12-13 éves. A jehovások azzal szoktak védekezni, hogy kezdetben sűrű volt az atmoszféra és átláthatatlan, és ezért nem látszódott a Nap és a Hold.

[link]

Na, most ez a tudományosan is vitatható állítás könnyen támadható a Biblia oldaláról is, ami azért szomorú, mert a hívek még a természetes logikájukat is áldozati oltárra vetik, hogy a hitük érinthetetlen maradjon. A Nap és a Hold a negyedik napon teremtődik meg (és nem igaz, hogy csak egyszerűen láthatóvá válik), ám előtte a harmadik napon már fű nő, gyűmölcsfák, és ugye jehovások szerint egy biblikus nap nem 24 óra volt, hanem egy hosszú időkön át húzódó korszak volt...

Ugye tudsz róla, hogy a fotoszintetizáló növények-, és főleg a gyümölcsök (tudod, szénhidrátok, vagyis cukrok, keményítők...) és a gyümölcsöt adó fák mennyire is életképtelenek lennének ott, ahol a Nap, a Hold, a csillagok esetében a jehovás cikk szerint -: "...a sűrű atmoszféra miatt a fényük még nyilvánvalóan nem érte el a föld felszínét". Nem mellesleg, tudtommal viszonylag nehezen élnek meg a növények egy nehéz gázokkal teli atmoszférában is, pláne, hogy még fényt se kapnak soha...

Amúgy a Biblia semmiféle nehéz légköri gázokról nem ír, és ezt a jehovás pajtás az ujjából szopta, aki még ezt is írja a Bibliáról: "Úgy vázolja a teremtést, hogy a bibliai korban élt olvasók is könnyen megérthették az események alapvető sorrendjét."

Szerintem is! Biztos, hogy az egyszerű pásztor is azt gondolta, hogy a sötétben, nehéz gázok között nevelkedtek a növények a már régóta takarásban lévő Nap, Hold és csillagok alatt. Ilyenkor az ember esze megáll és ácsorog... Hogy felnőtt emberekkel ekkora sülthülyeségeket képesek legyenek elhitetni a hittérítők... :D

No, a bolondériát félretéve, nem! Nem így képzelte a biblikus kori pásztor. Akkoriban minden környező kultúra is úgy hitte (többek között Mezopotámiában is), hogy a fény nagy részét nem a Nap adja, hanem maga az egész ragyogó ég, mert az ég mögött sejtették a Mennyország és Isten sugárzó fényét. Ez volt a földeket beragyogó kezdeti fény (persze akkoriban senki, semmilyen nehéz gázokat nem képzelt bele a dologba). A Napról, Holdról, csillagokról pedig pontosan azt gondolták, hogy tényleg azért lettek létrehozva a negyedik napon, hogy az emberek azokat időmérésre használhassák. Pl. a Jelenések könyvében az utolsó nap egyúttal örökké fog tartani, mert mindig ragyogni fog az ég a fényességtől, vagyis nem lesz szükség többé se a Nap-ra, se a Holdra...stb. (Jelenések könyve:22:5)

A Bibliában nem atmoszféra-, hanem égbolt teremtés van. Ám a tudomány szerint, ha az űrben bármi olyan keletkezik, amin meg lehet állni, annak alanyi jogon azonnal jár az égbolt, szóval azt a Fölhöz külön teremteni hülyeség lett volna. Szintén az akkori összes környező kultúra úgy gondolta, hogy kezdetben minden a káosz tengerében úszott, így a föld-anyag maga is belekeveredve abba. Az ég vizei és a vízzel elvegyülő földanyag között elválasztó nagy rés jött létre (az ég vizeiből jönnek olykor az esők), amit a megszilárdított égbolt kupolája határolt, és külön tennie kellett ahhoz Istennek, hogy a földanyag a földvíztől elválasztásra kerüljön, és így jönnek létre a szárazföldek, ám ezzel szemben a tudomány szerint a föld volt először, és azon a víz később jelent meg, sokkal később, vagyis szárazföldek mindig is voltak.

A tudomány nem gondolja azt, hogy előbb voltak a növények, mert akkor azt kellene hinnünk, hogy a növényekből alakultak ki az állatok, de nem ezt mutatják a fosszilis leletek se. Az állatok és növények közös ősből alakultak ki, ergo, nagyjából egyidőben is jöttek létre, pontosabban eleinte olyan lények voltak, amik valójában sem mai növényeknek, sem mai állatoknak nem nevezhetőek. Egyébként a mai gombák is ilyesmik, ezért nem is sorolják őket sem a növények, sem az állatok közé, hanem ők egyszerűen külön a gombák országába tartoznak.

Még tegyük hozzá, hogy a Biblia által emlegetett füvek (csak az olyan utóbbi 65 millió évben kezdték el a pályafutásukat a késő kréta időszakában), és gyümölcsös fák biztosan a növények között is a legutolsók között jelentek meg (kb. 55 millió évvel ezelőtt) jóval már az alaposan kifejlett mindenféle növények és állatok után, szóval ebben sem tud egyetérteni a Bibliával a tudomány, semennyire se.

Kedves @6!

A kedvelt jehovás oldalaidról ezt mindenképpen érdemes külön venni...

[link]

Idézve: "Robert Jastrow asztrofizikus ezt írja: "A részletek eltérőek, de a Mózes első könyvében található bibliai beszámolónak és az asztronómiai leírásnak a főbb elemei megegyeznek; az ember létezéséhez vezető egyes események hirtelen következtek be, egy-egy meghatározott pillanatban, és élesen elkülönültek egymástól.""

Tehát, a jehovás szerint Jastrow felcsapott amatőr régésznek, genetikusnak és biológusnak is, pedig ő ezek közül egyik se, hanem "csak" egy asztrofizikus, és azt állítaná, miszerint az ember kialakulását eredményező sok-sok lépés között nincsenek átmenetek, helyette éles határvonalak vannak, nagy ugrások.

Bizonyára te is tudod, hogy sok hazug népség van a világban, és továbbra is úgy tűnik, hogy nem a jehovások fognak tenni azért, hogy erről megfeledkezzhessünk... :D

Gátlástalanul ferdítik el rendre a kutatók szavait, mint erre ez az idézet is ékes példa (persze hivatkozás forrásra sosincs, hogy lehessen ellenőrizni). No, azért nézzük, hogy mi is a valóság: [link]

Idézve: "Astronomer Robert Jastrow concludes: “Now we see how the astronomical evidence [of the Big-Bang origin of the universe] leads to a biblical view of the origin of the world. "

Tehát Jastrow azt állítja, hogy mindössze-, és csakis az Ősrobbanás tudományos teóriája vethető össze a Biblia azon állításával, hogy lőn fény...

No, és a lényeg Jastrow-tól...:

Idézve: "The details differ, but the essential elements in the astronomical and biblical accounts of genesis are the same: the chain of events leading to man commence suddenly and sharply at a definite moment in time, in a flash of light and energy" (A Scientist Caught, p.14)."

Vagyis bár a világkeletkezésről (tehát csak az ősrobbanásról van szó) az asztronómia álláspontja részleteiben különbözik a biblikus leírástól, de a lényegesebb pontjait tekintve ugyanaz: az a hosszú láncolat, amely az ember kialakulásához vezetett, a fény- és energia kiélezett hirtelenségű fellobbanásával vette kezdetét.

Magyarán a jehovista ravaszul az ősrobbanás elvét "kifelejtette" Jastrow mondataiból, majd azt helyettesítette az ember kialakulásának folyamatával, és amit úgy mutatott be, mintha abban Jastrow több egymástól élesen elválasztható szakaszt látna.

Enyhén szólva se tudta soha a jehovizmus a szívembe lopni magát (pl. belehazudják még a Bibliába is a véradás tilalmát), és úgy tűnik, nem ez az újabb gátlástalan csalárdságuk fog javítani a megítélésükön... :D

Ja... még gyorsan...

#11: "Azért nevezhető logikusnak, mert az ember megteremtése előtt Isten teljes mértékben előkészítette a földet (vagyis az Édent) "

Komolyan? Neked logikus az, ami egymásnak totál ellentmondó?

Te beleolvastál valaha is a Bibliába, hogy ekkora zöldséget írsz? Az 1Mózes1-ben leírt teremtés szerint igazad lenne, de az 1Mózes2-ben (ahol az Édenről van szó) egészen más történet szerepel:

5 "Még semmiféle mezei növény sem vala a földön, s még semmiféle mezei fű sem hajtott ki, mert az Úr Isten még nem bocsátott vala esőt a földre; és ember sem vala, ki a földet mívelje;"

Tehát semmilyen élet nincs a Földön, és akkor...

6 "Azonban pára szállott vala fel a földről, és megnedvesíté a föld egész színét."

7 "És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké."

És ezután következik a növények és állatok megteremtése, ráadásul csak a legvégén a nőé (a nő külön teremtést se érdemelt, sőt, még annyit se, hogy legalább a növények és állatok előtt legyen megalkotva -, csak Ádám fanyalgása miatt lett nagy kegyesen mellékesen összefabrikálva bordából...). Szóval milyen logikán alapul a meglátásod? Mert én csak azt látom, hogy önkényesen eldöntötted, hogy a kétféle teremtésből (az elsőben utolsó a férfi és a nő teremtése, a másodikban meg első a férfiteremtés és utolsó a nőé) azt választottad magadnak, ami neked jobban bejön, a másikról pedig mintha tudomást se vennél.

[link]

Idézve: "Kommentár: A Genezis 1-2. fejezete az ember megteremtésének két változatát mondja el."

Pedig ez a bibliai magyarázat vallásosan igen elfogult. Próbálják egyes hívek kétségbeesetten belemagyarázni a Genezis2-be, hogy az csak a Genezis1 hatodik napi részletezése, csakhogy ez lehetetlen, hiszen a Genezis2-ben az 5. vers végén pontosvessző van, vagyis az 5. után közvetlenül ez történik: "Azonban pára szállott vala fel a földről, és megnedvesíté a föld egész színét." - és rögtön jön ezután az emberteremtés.

Ember előtt nem lehettek növények, ha mindenhol csontszárazság volt, ugye? :D

Bár a jehovásoktól azt is megtudhattuk, hogy a harmadik napon remekül elvoltak a sűrű, nehéz gázok között a jó kis sötétségben is.

#11: "Az ún háziállatok sem szorultak komoly háziasításra"

No és a növények? Kain már kapásból földművelő lett. Úgy tudjuk, hogy kezdetben a búzához szinte alig hasonlító búzák ősei a pázsitfűfélék voltak, és mire azok a földművelés szintjén hasznosíthatóvá váltak, addigra drámai alaki- és genetikai változáson estek át (pl. a búzaős 14 kromoszómával rendelkezik, míg a mai kenyérbúza már 48-al büszkélkedhet). Úgy tudjuk, ehhez legalább 12000 évnek kellett eltelnie és rengeteg-rengeteg embernek kellett közreműködnie, de ez ment Kainnak egyedül is néhány évtized altt??? Ábel meg már kapásból nem muflonokat, hanem azok átalakult olyan formáit legeltette, amiket már a Biblia is juhoknak nevez??? Nem semmi volt ez a két fickó... :D

No, és a vírusok és baktériumok is mind jóban voltak Ádámmal? Ádámnak nem volt immunrendszere? Mondjuk köldöke se volt, mivel teremtették, és gondolom a búvárreflexe is hiányzott, mivel az meg a magzatvízben való élethez szükséges, és... de nem sorolom tovább.

#11: "De ezek azért nem egyenrangúak a vadon élő ragadozó állatokkal a szelídítés tekintetében."

Valóban nem. Pl. az elvadult kutyák csoportokba verődve sokkal kegyetlenebbekké, gyilkosabbakká tudnak válni, mint a farkasok, és ilyenkor a falka csak pusztán jópofiból, dominancia érvényesítésből öl.

Pl.: [link]

Az ilyen elvadult kutyákból kiveszett az az ösztön, ami a farkasokat szorosan egy csoportban való együttműködésre készteti egy egészséges hierarchikus rendszeren belül, és akiknek a természetes intelligenciájuk is magasabb. A gyorsan terjedő kutyafalkák egyre rémisztőbben szorítják ki a farkasokat is (akikből lettek a kutyák), és az EU-ban már meghúzták a vészharangot is a farkasok védelmében.

Imádom, amikor a jehovások elvtelenül magasztalják a tudomány és gerinctelenűl a tudósokra hivatkoznak, ha azok véleménye a jehovásokéval egyezőnek látszik, de ha ugyanaz a tudomány cáfolja az állításaikat, akkor meg megköpködik, aminek eklatanáns példája a biológiai evolúció... Gratula! :D

Szóval csak azt tudom javasolni, hogy erről a jehovás szektáról gyorsan szakadj le (lépj inkább át valami értelmesebb és tisztességes hívő közösségbe), még mielőtt teljesen kiszipolyozzák az agyacskádból az értelem maradékát is.

@Kérdező: "Mikor szakadtunk el Istentől ha nem is létezett Ádám és Éva?"

Ha volt Ádám és Éva, ha nem, az emberiség elsöprően nagyobb többsége most se szakadt el az Istentől/istenektől. Sőt, a Föld népességének nagyobb hányada úgy vallásos, hogy nem hisz Ádámban és Évában, és egy nem kis hányada még csak nem is hallott róluk.

A források:

[link]

Amikor a Szentírás kijelenti, hogy „kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (1Mó 1:1), nem határolja be pontosan az időt. Ezért a „kezdetben” szót nem lehet megtámadni, akármilyen korhoz próbálják is kötni a tudósok a földgolyó és más bolygók meg égitestek keletkezését. A fizikai ég és föld megteremtése valójában évmilliárdokkal ezelőtt történhetett.

Az 1Mózes 1:1, 2 a fentiekben vázolt hat „nap” előtti időre vonatkozik. Amikor ezek a „nap”-ok kezdetüket vették, a nap, a hold és a csillagok már léteztek, hiszen ezek megteremtéséről már beszél az 1Mózes 1:1. Ám a hat „nap”-ig tartó teremtői tevékenységet megelőzően „a föld. . . még kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mély vizek színén” (1Mó 1:2). Nyilvánvaló, hogy ekkor még felhőtakarók borították be a földünket, mintegy bepólyálva azt, és így a fény nem érte el a föld felszínét.

Amikor az első napon Isten azt mondta, hogy „legyen világosság!”, kétségkívül áthatolt a felhőtakarókon a diffúz, azaz a szórt fény, de a fényforrásokat nem lehetett még látni a föld felszínéről. Úgy tűnik, hogy ez fokról fokra történt, ahogyan azt J. W. Watts fordítása is jelzi: „És fokozatosan létrejött a világosság” (1Mó 1:3, A Distinctive Translation of Genesis). Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől, és elnevezte a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának. Ez arra utal, hogy a föld forgott a saját tengelye körül, és keringett a nap körül, így a keleti és nyugati féltekén váltakozott a világosság és a sötétség (1Mó 1:3, 4).

A második napon Isten boltozatot készített, vagyis előidézte, hogy szétváljanak „a vizek a vizektől”. A víz egy része a földön maradt, de a nagyját jóval a földfelszín fölé emelte, és a kettő között lett a boltozat. Isten elnevezte a boltozatot égnek, de ez csak a földhöz viszonyítva volt ég, mivel a boltozat fölött lebegő vízről nem olvassuk azt, hogy magában foglalta a csillagokat vagy a világűr más égitesteit (1Mó 1:6–8).

A harmadik napon Isten a csodatevő hatalmával egybegyűjtötte a földön lévő vizeket, és megjelent a szárazföld, Isten pedig elnevezte a száraz részt földnek. Szintén ezen a napon történt, hogy Isten lépéseket tett – tehát nem a véletlen játszott közre vagy evolúciós folyamatok mentek végbe –, hogy az anyag atomjait élettel töltse meg, és létrehozta a füvet, a maghozó növényzetet és a gyümölcsfákat. A növényeknek ezek a csoportjai képesek voltak a maguk „neme” szerint szaporodni (1Mó 1:9–13).

Istennek a világítótestekre vonatkozó akarata a negyedik napon valósult meg, hiszen ezt olvashatjuk: „Isten hozzákezdett a két világítótest megalkotásához: a nagyobb világítótestéhez, hogy uralkodjon a nappalon, a kisebbéhez pedig, hogy uralkodjon az éjszakán, valamint a csillagokéhoz. Isten tehát az égboltra helyezte őket, hogy megvilágítsák a földet, uralkodjanak nappal és éjszaka, valamint hogy elválasszák a világosságot a sötétségtől” (1Mó 1:16–18). Ezeknek a világítótesteknek a leírása alapján a nagyobb világítótest alighanem a nap, a kisebb pedig a hold, bár a Biblia csak a Noé napjaiban bekövetkezett özönvízről készült beszámoló után említi meg név szerint a napot és a holdat (1Mó 15:12; 37:9).

Korábban, az első „nap”-on a „legyen világosság!” kijelentés hangzott el. A „világosság”-nak fordított héber szó itt az ʼór, amely általánosságban véve jelenti azt, hogy ’világosság’, ’fény’. Ám a negyedik „nap”-on a héber szövegben már egy másik szó fordul elő, a má·ʼórʹ, amely világítótestre vagy fényforrásra utal (1Mó 1:14). Tehát az első „nap”-on nyilván átszűrődött diffúz, azaz szórt fény a földet beborító „pólyán”, de ennek a fénynek vagy világosságnak a forrásai még nem voltak láthatók a földről. Ekkor viszont, a negyedik „nap”-on már más volt a helyzet.

Az is figyelemre méltó, hogy az 1Mózes 1:16 nem a héber bá·ráʼʹ igét használja, melynek jelentése: ’teremt’, hanem a héber ʽá·száʹ igét, amelynek jelentése: ’megalkot’. Mivel az 1Mózes 1:1-ben említett ’ég’ magában foglalja a napot, a holdat és a csillagokat, ezek már jóval a negyedik nap előtt meg lettek teremtve. A negyedik napon Isten hozzákezdett egy újfajta kapocs ’megalkotásához’, vagyis előidézte, hogy ezek az égitestek az eddigihez képest másfajta kapcsolatba kerüljenek a földfelszínnel és a boltozattal. Az „Isten. . . az égboltra helyezte őket, hogy megvilágítsák a földet” rész arra utal, hogy ekkor váltak láthatóvá a föld felszínéről, mintha a boltozaton lennének. Ezenkívül a világítótesteknek „jelekként, valamint évszakok, napok és évek mutatóiként” kellett szolgálniuk, így később többféle módon is segítették az embert (1Mó 1:14).

Az ötödik nap jellegzetessége, hogy Isten megteremtette az első nem emberi lelkeket a földön. Istennek nem az volt a szándéka, hogy egyetlen teremtményből fejlődjön ki az élet többi formája, hanem az, hogy szó szerint élő lelkek sokasága jöjjön létre a hatalma által. A Biblia ezt írja: „Isten megteremtette a nagy tengeri szörnyeket, és mindenféle mozgó, élő lelket teremtett, amely a vizekben kezdett nyüzsögni a maga neme szerint, és mindenféle szárnyas repdeső teremtményt a maga neme szerint.” Istennek tetszett mindaz, amit létrehozott, ezért „megáldotta őket”, és lényegében azt mondta nekik, hogy „sokasodjanak”, ami lehetséges is volt, hiszen ennek a sokféle teremtménynek megadta azt a képességet, hogy mindegyik „a maga neme szerint” szaporodhasson (1Mó 1:20–23).

A hatodik napon „Isten kezdte megalkotni a föld vadállatait a nemük szerint, a háziállatokat a nemük szerint, és minden földi csúszó és mászó állatot a maga neme szerint”, és ez a műve is jó volt, akárcsak az összes többi, amit korábban teremtett (1Mó 1:24, 25).

A hatodik napi teremtői tevékenység vége felé Isten a teremtményeknek egy egészen új nemét hozta létre, amely az állatokhoz képest magasabb rendű, de az angyalokhoz képest alacsonyabb rendű. Ez pedig nem volt más, mint az ember, akit Isten a saját képmására és hasonlatosságára teremtett meg. Míg az 1Mózes 1:27 röviden kijelenti, hogy Isten „férfinak és nőnek teremtette” az embert, a párhuzamos beszámoló, az 1Mózes 2:7–9 rámutat, hogy Jehova Isten a föld porából formálta meg az embert, és az orrába lehelte az élet leheletét, így lett az ember élő lélekké, akinek paradicsomi otthont és eledelt biztosított. Ebben az esetben Jehova a föld elemeit használta fel teremtői munkájában, majd pedig a férfi megformálása után nőnemű embert teremtett, Ádám bordáját használva fel alapanyagként (1Mó 2:18–25). Az asszony megteremtése után már az emberre is igaz volt, hogy egy „nem”-et alkot (1Mó 5:1, 2).

@17

A forrás alatt azt értem, hogy az eredeti angol szöveget is mutatná az oldal. A jehovás site azért hamisíthatta meg nyugodt lelkiismerettel Jastrow állítását, mert tudta, hogy a hívei feltétel- és kritikai igény nélkül hiszik el minden egyes szavát.

Próbálj meg őszinte lenni magaddal! Soha a redva életben utána nem néztél, hogy Jastrow tényleg azt mondta, vagy sem, amit a szájába ad a jehovás cikkíró. Pedig kb. pont egy percembe került lebuktatni az oldal szerkesztőit...