Miért hallom rengetegszer vissza a történelmi felekezetek elleni érveit a Jehova Tanúinak (és hasonló közösségeknek) az antiteistáktól?

#1.

1. A karácsonyfa nem a kereszténység fő tanítása, eléggé nagy teológiai, illetve úgy általánosságban vallástani/vallástudományi műveletlenségről tesz tanúbizonyságot, ha valaki szerint ez a kereszténység fő tematikája. Nem véletlenül nem egy feldíszített karácsonyfa a kereszténység jelképe, sőt, a kereszténység nem is a karácsonyból, hanem a húsvétból indul ki, ami a legeslegrégebbi keresztény ünnep. Másrészt karácsonyfáról kvázi a középkor előtt nem beszélhetünk. Bár előtte is létezett mindenféle örökzöld dísz, füzér, de ezek alig tekinthetők karácsonyfának. Az első "karácsonyfákat" (még ezek sem nevezhetők olyan karácsonyfának, mint a maiak) római katolikusok állították dec. 24-én, Ádám és Éva napjána a misztériumjátékok előadásához, innen is ered, hogy eredetileg, még a 20. század elején almával, ostyával, lánccal, meg gyümölcsökkel díszítették a karácsonyfákat. Aztán a lutheránusok élesztették fel a szokást (egyes hagyományok szerint maga Luther Márton kezdeményezte), kibővítették a díszeket és gyakorlatilag az egész világon elterjesztették, bár a keleti keresztényeknél csak majd még ezt követően jelent meg.

2. A húsvét egy rettenetesen ősi zsidó ünnep, semmi köze a pogánysághoz. Szintén óriási műveletlenségről tesz tanúbizonyságot, aki azt állítja, hogy pogány eredete lenne. A szimbolizmusa is világos: bárány, ami eredetileg egy ősi, sémi, nomád áldozati rituálé volt a tavasszal, amikor a nomád pásztornépek, úgymint az izraeliták/héberek átterelték nyájaikat az új legelőkre. Ezenkívül ekkor történet az egyiptomi kivonulás is, amikor szintén eme héber védelmi (és hálaadási) rítust vetették be. Egyébként a nomád beduinoknál a mai napig vannak nyomai a pészahhoz hasonló ünnepeknek, hisz egyszer még a héberek is ugyanilyen nomádok voltak. Ez a legősibb zsidó ünnep, már a korai, nomád proto-izraelita vallásbanis egy fontos ünnepség volt, amikor áldozatot mutattak be, megemlékeztek, illetve hálát adtak, egyes elméletek szerint a fogság előtt az újév ünnepe is ekkor volt valamikor, hisz ez volt az egyik legnagyobb zsidó ünnep is. A zsidók egyébként a mai napig őrzik ősi szokásukat, és évről évre összegyűlnek az első tavaszi holdtöltén (minden évben máskor, hisz a héber naptár lunisolaris naptár) megemlékezni a kivonulásról és a velük történt csodákról. Jézust ezen a zsidó ünnepen feszítették keresztre és ekkor támadt fel a Biblia szerint. Szóval a héber naptár szerint pontosan tudjuk a dátumot, viszont a héber naptár nem szoláris, így minden évben máskor van húsvét. Már nagyon korán ünnepelték a keresztények, először zsidókeresztények. Szinte már az őskeresztény kortól kezdve, legkésőbb a Kr. u. II. század közepétől. Ez volt a legelső keresztény ünnep a vasárnap után. Eredetileg a pészah alatt tartották, de aztán még egy korrekciót, még egy lépést hozzáadtak, hogy péntekre és vasárnapra essen minden évben a halál és a feltámadás napja (így lett a tavaszi nap-éjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap húsvét).

3. Az özönvíz minden nép mítoszvilágában jelen volt. Indiai, inka, azték, görög, római, germán, egyiptomi, mezopotámiai, kínai és héber hagyományok, mítoszok maradtak meg viszonylag egybecsengően erről a történetről. A héberek ősei egy részben mezopotámiai származású nomádok voltak, így nyilván hozták magukkal az azon kultúrkörre jellemző mítoszvilágot. Éppen a történetek egybecsengése miatt lehet valószínűsíteni, hogy lehetett valamilyen jellegű alapja a történetnek, ha a Biblia túloz is a "minden ember, egy családot kivéve odaveszett" kijelentésével. Lehetséges, hogy az emberiség legősibb mítosza, amikor még az emberek nem voltak ennyire izolálva és elterülve az egész Földön, az is lehet, hogy volt minden területen történtek hasonló, hatalmas méretű áradások, esőzések egy bizonyos időszakban stb.

A Megváltás abszolút keresztény eredetű. Ne higgy el mindent a Zeitgeist c. filmből. Tele van eszeveszett blődségekkel (pl.: Hóruszt megváltóként keresztre feszítették, amit kb. gimnáziumi ismeretekkel az egyiptomi vallásról lehet cáfolni).

A szűztől születés sem volt egy nagyon elterjedt, mindenhol jelenlévő motívum. Mithrász például tömör sziklából pattant ki, és Kathrágói Tertullián alapján pont a mithraizmus utánozta rengetegszer a kereszténységet, mivel egy időszakban érkeztek Rómába. Vicces a mithraizmussal úgy példálózni, hogy elsősorban keresztény íróktól van forrásunk róla. XD De ha lenne mithraista beszámolónk, még az se lenne megbízható, mivel misztériumvallás volt, szigorú beavatási rítusokkal, és nem voltak nyilvánosak a tanítások, max. nagyon kevés. Kb. a dec. 25-i ünnep az egyetlen egyezés.

#8.

Mivel is vádaskodtam? (Elnézést.)