Hogyha, egy ember "fejátültetésen" esne át mikor kerülne át a túlvilágra?

Titus Pullo néztem amit küldtél de azt nem találtam így benne, hogy kiért lenne a tudat bárhol máshol a testben még az agyon kívül.

Olyanokat találtam amik alapján a testet felhasználja az agyunk a környezet megismerésére.

De ez olyan, hogy ha a karodat lecserélnék egy másik ember karjára akkor az információ nem menne vele. Nem emlékeznél rá milyen megfogni azt amit a másik ember fogot meg.

Másik részénél pedig, hogy például amikor elképzeled azt, hogy edzel akkor az izmok össze húzodnak jellegű indoklás volt. De ott sem az adott testrészed reagált hanem az agyad és az miatt volt a testben érzékelhető reakciója.

Szóval nem láttom mi köze ennek itt bármihez is.

Minden, amit írtam, objektív tudományos és filozófiai megközelítésből írtam, nem pedig abból, hogy miben hiszek. A testesült kogníció egy létező tudományos elmélet. A hülemorfizmus egy létező metafizikai elmélet. Meglehetősen primitív dolog létező tudományos elméletet és az egyik legmeghatározóbb filozófiai iskolát a horoszkóppal egyenértékűnek beállítani. Ilyesfajta informálatlan ítélkezés helyett lehetne akár érvelni is.

Egyébként a testesültség sem azt jelenti, hogyha elveszíted egy testrészed, akkor azzal a tudatod egy részét is. De nyugodtan olvasd el az általam linkelt Wikipédia cikket is.

Mivel jelen tudásunk szerint nem lehet emberi testet átültetni, fogalmunk sincs, hogy miféle hatással van egy ilyen feltételezett beavatkozás az emberre. Attól még, hogy állatoknál (részlegesen) működik, embernél még egyáltalán nem biztos.

"fogalmunk sincs, hogy miféle hatással van egy ilyen feltételezett beavatkozás az emberre."

Ez így nem teljesen igaz.

Az emberek veszteték már karjukat, lábukat, stb. Azt tudjuk, tudhatjuk, hogy milyen hatásokkal jár. Így azt is, hogy a fej átültetés miatt eltünnek a te részeid annak milyen hatásai vannak.

Ezenfelül átültetésekből is szépen lehet következtetni, hogy milyen hatással van az emberre az, hogy X részeit kicserélik.

Így összeségében is lehet következtetni arra, hogy milyen hatása lesz mert ha külön-külön van hatása akkor lehet sejteni milyen lesz az egésznek. Ha külön- külön nincs hatása akkor pedig valószínüleg ha egyben cserélnénk se lenne rá hatása. Mert ugye, hogy nem jönn ki a hatása külön külön cserélve csak összesen. Főleg mert olyan is van, hogy valakinek több mindenét is cserélik és akár még el is veszthet mellete bizonyos részeket.

Ez nagyon hasonlít arra, aki demenciás, totál elveszti az emlékeit, valaki elfelejt enni és inni is.

Felmerül a kérdés egy olyan demenciásnál, aki meglátja a saját fiát és azt mondja neki: Ki inni a házamból, maga mit keres itt, nem is ismerem magát.

Na, egyik rokonom járt így az apjával. Ez már olyan mint egy "fejátültetés" vagy agynullázás. Most lehet gondolkodni, hogy egy demenciásnak meg van-e még a lelke...

A régi, középkori ismeretelmélet szerint a megismerés kiindulópontja az érzékelés, az érzékelés által létrejött képzeteket átvilágítja az értelem, és létrehozza az megismert tárgy szellemi reprezentációját, a species impressát.

A species impressa szellemi tartalom, azonban csak a képzetekhez való odafordulással (conversio ad phantasmata), tehát az agy segítségével lehet reprodukálni. Így, ha az agy nem működik jól, akkor ezek az elsajátított szellemi tartalmak látensek, reprodukálatlanok maradnak.