Vannak olyan apokrif iratok, amiket érdemes elolvasni? Felérnek a Biblia tanító szintjével? Mik ezek?

Az ősegyházban például Ignác és Kelemen leveleit együtt olvasták az apostolok írásaival, de ilyen jelentős mű a Jeruzsálemi zsinatról készült Didakhé is.

Mivel az apokrif szónak kicsit rossz szájíze van, én nem is használnám ezekre a gyakran hivatkozott művekre.

[link]

Öt könyvben van elmagyarázva magyarul a világ.

Ez pedig 600 kérdés, amit médiumok tettek fel a szellemvilágnak, és a válaszok.

Allan Kardec - Szellemek könyve - 600 egyszerű emberi kérdés és 600 válasz a túlvilágtól

#3

Senki nem kezelte ezeket titkosan. Mint írtam, az általam említett apokrif iratokat együtt olvasták az apostoli levelekkel. Sőt máig hivatkozási alap teológiai érvelések során. Egyedül azért nem lettek kanonizálva, mert nem apostol írta.

Aztán vannak későbbi hamisítványok, mint Tamás vagy Júdás evangéliuma, melyekben a események után több száz évvel kitalált, légből kapott történetek vannak, sokszor konkrét eretnekségek, vagy egyszerűen olyan állítások, amik szembe mennek a Szentírásban foglaltakkal. Volt sok ilyen gnosztikus írás is, akik megpróbálták meglovagolni a kereszténység népszerűségét, terjedését, ezért műveiket "keresztény köntösbe" rejtették a hamis írásaik által.

Igazából az összes evangélium 80-150-200 évvel Jézus után lett leírva, és kivétel nélkül más írta, mint akinek tulajdonítják. Mármint fordítások és másolatok, és sokkal fiatalabb írások.

Önjelölt pápák válogatták össze, hogy szerintük mi kerüljön bele egy könyvbe.

Az első század az 100 év, csak így jobban hangzik, de nem teljes evangéliumokról beszélnek, hanem töredékekről, egy-egy sor, egy-egy töredékes szó fennmaradásáról. A nyelv pedig a legtöbb esetben görög, ami nyilvánvalóan már fordítás, lehet a másolat másolatának.

"Ne zavarjon, hogy a történészek is 1. századra teszik mindet."

Nem zavar, csak jeleztem hogy nem olyan egyértelmű ez.

#7

"Az első század az 100 év, csak így jobban hangzik"

Tanulj meg számolni, nekem is sikerült. Ha Jézus Kr.u. 33 körül hal meg, Máté evangéliuma Kr.u. 40-70 körül keletkezik, az a legrosszabb esetben is 37 év.

"hanem töredékekről, egy-egy sor, egy-egy töredékes szó fennmaradásáról"

Szinte egyetlen egy ókori írás nem létezik, ami eredeti kéziratban fennmaradt volna. Szóval ez miért csak a Biblia esetén jelent számodra problémát?

"A nyelv pedig a legtöbb esetben görög, ami nyilvánvalóan már fordítás, lehet a másolat másolatának."

A nyelv minden esetben görög, mivel jellemzően görög ajkúak a megszólítottak. Akkoriban a zsidóság nyelve is görög volt Jeruzsálemet, illetve környékét kivéve. Szerinted Korintusba, Efezusba, Pergamonba, milyen nyelven kellett volna küldeni ezeket? Arámi?

#8

"Na meg aztán mi van azokkal a művekkel amiket a Biblia említ de már nem ismerjük őket?"

Mivel nem maradtak fenn, nem lehet tudni.

Szerintem érdemes elolvasni őket. Énok első könyve és Tamás evangéliuma például nem tartalmaznak semmit, ami összeegyeztethetetlen kenne bármelyik alapvető keresztény doktrínával.

Ellenben Júdás evangéliuma és Barnabás evangéliuma arról híres (vagy hírhedt), hogy alá ássa a mainstream kereszténységet. Ennek ellenére, én mindkettőt elolvastam, sok más úgynevezett “gnosztikus” apokrif irattal együtt. Ezek is tartalmaznak olyasmit a tanulságos, és jobb belelátást kaphatunk az elolvasásuk után a korai kereszténységbe, ami, ellentétben azzal amit egypáran gondolnak, nem volt egy egységes monolit.