Isten mért nem pusztítja el azokat az ateistákat, akik a hitetlenségükkel ártanak a világnak?

Szerintem ez buta kérdés.

Isten miért teremtett volna olyat, amit el akarna pusztítani?

Az ateistákkal nyilván fontos célja van.

"Isten mért nem pusztítja el azokat az ateistákat, akik a hitetlenségükkel ártanak a világnak?"

Mert nem létezik!

Ateisták ártanak a világnak?

Épp hogy akkor sikerült a sötét középkorból kilépni, amikor elterjedt az ateizmus, és ezzel kapcsolatban a humanizmus.

Ide akar visszahúzni pár ember...

"Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek"

/Jn. 14. 27./

De imádom azt a vallást, amely a SZERETET nevében pusztítani, elnyomni képes...!

Mi az, hogy nem pusztítja el?

Az igaz, hogy egyenlőre csak kajánul lesi, hogy valamelyik átkozott hitetlen pogány nem tér e jobb belátásra és megnehezíti a megtérést azzal, hogy direkt olyanná teremtette a világot, hogy az ő jelenléte sehol sem kimutatható, de úgy szép a hit, ha nincs semmi, amire támaszkodhat.

- Hát nem elég nektek a Biblia, meg a papjaim szózata, átkozottak!? -

De eljön majd az idő, amikor vértóvá válik a világ, az emberek milliárdjait fogja elégetni, a fenevadak kitépik a beleiket, az angyalok iszonyú dühvel kaszabolják majd őket lángpallosaikkal, a vérük fröccsenése az egekig hatol, mert a jó Isten majd az utolsó ítélet napján szörnyű kínok között véget vet borzalmasan gyalázatos életüknek.

De kevés, kevés, kevés, hiszen eddig még csak százhúszmilliárd ember élt a Földön, legyenek sokkal többen, kellenek még milliárdok, még, még még, meg azok száma is roppant kevés, akik majd át tudnak menni a keskeny ösvényen, a rengeteg tévedő eretnek, például az a fajta, amelyik azt képzeli, akarná, szeretné, hogy a jóságos Isten lehet olyan gonosz, hogy a jogos végítélet napja előtt el akarná pusztítani az ateistákat, na ez a szörnyű bűnös majd irtózatos szenvedésre ítéltetett, mert rettenetes bűn ez, de meg is kapja a magáét, amit bőségesen megérdemelt.

Amúgy is csekély az igaz lelkek száma.

Kellenének még derék lelkek, akik majd mindörökké dicsőítik a jóságos Istenüket a Mennyek országában, örökkön és örökké, hiszen más dolguk nem is lesz majd.

Aztán a többi, a borzalmas hitetlenségük iszonyú bűnében fetrengő áldozat örökkévaló kínszenvedése is unalmas, ha csak pár száz milliárdan vannak, így alig hallatszik a nyögés, a sivalkodás, a visítás, a félelem és a fájdalom jajgatása, kell, kell, még több és több, hogy az egész Univerzumot beharsogják fájdalomkiáltásaikkal, gyötrelmeik zokogásával, vernyogásukkal, sikongásaikkal, mert ez a büntetésük ocsmány hitetlenségükért majd örökkön-örökké.

Mindörökre - ámen.