A pletykálkodás vallásos közösségekre ugyanúgy jellemző, mint világiakra?

[link]

Azert nem ugyan az

amugy mirol kellene beszelgetniuk?

csak arrol hogy mikor jon mar el a vilagvege, a feltamadas?

allandoan azon kell tanacskozniuk hogyan tegyek jobba onmagukat es a vilagot?

valoban errol kene folytonosan beszelgetniuk

Én minden emberi közösségben ezt tapasztaltam, kiváltképp ahol vannak nők 🥰

Egyébként a pletyka az erkölcsileg sem különösebben kifogásolható. Én kevésbé szoktam, de miért ne beszélgethetnének emberek más emberekről. Nyilván ha rosszindulattal csinálják, másokat szándékosan besározni, az baj. De szerintem teljesen normális az, hogy az embereket érdekli, mi van az őket körülvevőkkel.

Egyetértek egyrészt Titus Pullo-val, hogy a vallásos embereket is érdekli, mi van másokkal. A fiatalokat meg pláne az érdekli, ki kivel jött össze, ki kivel szakított!

Másrészt inkább egy ilyen közösség, mint egy olyan, ahol a programok közötti szabadidőben is csak az alázatról, meg a Jóisten kegyelméről beszélnek, és mindent ebbe csomagolnak. Ha véletlenül azzal kezdi a mondatot, hogy "úgy örülök, hogy", akkor gyorsan kijavítja magát, hogy "hálás vagyok azért, hogy..."

Mert ilyen is van.

Titus: "kiváltképp ahol vannak nők"

az biztos :-D

A papokat / férfi lelkészeket meg a foci érdekli, olyan izgatottak lesznek a tévé előtt, az üveg sörrel a kezükben, hogy vannak, akik meg ezen akadnak ki, hogy "nem gondolták". Mikor kiírja lelkész a Facebookon, hogy "hosszabbítás! fú, mi lesz még ebből!!"

Igen, bárhol előfordulhat, mert nem vagyunk tökéletesek.

"Mert mindannyian sokszor megbotlunk. Ha valaki nem botlik meg szóban, az tökéletes ember, és képes az egész testét is megzabolázni." (Jakab 3: 2)

Ennek ellenére Isten elítéli, ha rosszindulatúan kibeszélünk másokat. Leírja viszont, hogy lehet ezt elkerülni. Mindehhez a gondolkodásmódunkat kell megváltoztatni. Erről beszél a Filippi 4: 8- ban:

"testvérek, amik csak igazak, amik csak komoly figyelmet érdemelnek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak szeretetre méltók, amikről csak jót mondanak, amik csak erényesek, és amik csak dicséretre méltók, továbbra is azokkal foglalkozzatok."

Így meg tudjuk tenni, hogy nem avatkozunk mások dolgába ártó, vagy túlzottan kíváncsi szándékból (Tűzzétek ki célul, hogy csendes életet éltek, a magatok dolgával törődtök. 1. Tesszalnika 4: 11)