A zsidó vallás/judaizmus kirekesztő jellegű?

Nem.

A keresztény vallás szerint, ha nem vagy keresztény, akkor MINDENKÉPP a Pokolra kerülsz.

Az iszlám szerint CSAK akkor van esélyed elkerülni a Pokolt, ha legkésőbb a halálod előtt megtérsz Allahhoz.

A zsidó vallás szerint, ha nem vagy zsidó, akkor ahhoz, hogy a Menyországba juss, KEVESEBB feltételt kell teljesitened. Tkp elég, ha jó ember vagy. A zsidóktól Isten többet követel.

Nem. A zsidó vallás nem kirekesztő. A keresztény és a muszlim viszont kirekesztő.

„A keresztény vallás szerint, ha nem vagy keresztény, akkor MINDENKÉPP a Pokolra kerülsz.”

Ez már csak azért sem lehet így, mert a pátriárkák, próféták sem voltak keresztények, és mégsem tartják róluk, hogy a pokolra kerültek volna. A keresztények nem mondják, hogy aki nem keresztény, az a pokolra kerül, ilyen teológiai vagy doktrinális álláspont nem létezik, és inkább intenek a kárhoztatás ellen. A kereszténység arról szól, hogy Isten megadott nekünk egy utat, amin keresztül el lehet jutni hozzá, és az biztosan működik, míg arról nem kaptunk Istentől iránymutatást, hogy a többi út hova vezet.

Az iszlámról elég korlátozottak az ismereteim, de amennyire tudom, ott sem úgy állnak hozzá, hogy minden nem muszlim a pokolra kerül.

„A zsidó vallás szerint, ha nem vagy zsidó, akkor ahhoz, hogy a Menyországba juss, KEVESEBB feltételt kell teljesitened.”

A judaizmus eszkatológiája nem olyan, mint a keresztény és a muszlim. Nincs benne kijelentve, hogy a mennyország az valami olyan lenne, ahova bárki eljuthat, vagy el kéne jutnia. Az persze igaz, hogy a judaizmus nem kirekesztő, de nem is olyan befogadó, mint a kereszténység vagy az iszlám.

Egyébként ezt a kirekesztés fogalmat rengetegen használják bunkósbotként, hogyha valamire esetleg szigorú követelmények vonatkoznak, akkor az mindjárt kirekesztő, és az milyen rossz. Akkor ezek alapján a Magyar Tudományos Akadémia is kirekesztő, mert hát a legtöbb ember nem lehet csak úgy akadémiai tag, hanem csak azok, akikre az akadémia szigorú követelményei mentén rábólint.

Szóval attól még, hogy a zsidók vagy a keresztények nem engednek be akárkit egy szertartásukra, vagy mondjuk nem ismerik el az egyneműek házasságát, nem lesznek kirekesztőek, hisz nem követelik azt, hogy márpedig mindenkinek kereszténynek vagy zsidónak kellene lennie, és jaj annak, aki nem az.

"A keresztény vallás szerint, ha nem vagy keresztény, akkor MINDENKÉPP a Pokolra kerülsz."

Ahogy már az előttem válaszoló írta, ez nem így van. Ábrahám sem volt keresztény, de mi nem gondjul azt, hogy pokolra került volna. Sőt, tovább megyek, Szókratész, Hérakleitosz, Platón, Alexandriai Philón sem voltak keresztények, de róluk sem gondoljuk azt, hogy a pokolra kerültek volna.

"Az iszlám szerint CSAK akkor van esélyed elkerülni a Pokolt, ha legkésőbb a halálod előtt megtérsz Allahhoz."

Na ezt eltaláltad. Ami azt illeti, konkrétan az iszlám vallás szerint Ádámtól kezdve minden bibliai pátriárka és próféta muszlim volt.

"A zsidó vallás szerint, ha nem vagy zsidó, akkor ahhoz, hogy a Menyországba juss, KEVESEBB feltételt kell teljesitened. Tkp elég, ha jó ember vagy. A zsidóktól Isten többet követel."

Nem így van. A judaizmus szerint azok a nem zsidók jutnak a Mennybe, akik betartják Noé 7 törvényét:

1. Ne imádj bálványokat.

2. Ne átkozd Istent.

3. Ne kövess el gyilkosságot.

4. Ne kövess el házasságtörést vagy szexuális erkölcstelenséget.

5. Ne lopj.

6. Ne egyél élő állat húsából.

7. Bíróságok létrehozására.

"A keresztény vallás szerint, ha nem vagy keresztény, akkor MINDENKÉPP a Pokolra kerülsz.""

Igen, ez a kereszténység egyik alapítanítása. Csak mivel szimpatikusabbá akarják tenni a kereszténységet, ezért hallgatnak róla. A keresztények azt tanítják, hogy aki nem hallott a kereszténységről, azt JHVH majd a lelkiismerete alapján ítéli meg.

De mi a helyzet azokkal, akik hallottak a kereszténységről, de elutasítják, vagy otthagyták?

Azok kárhozatra jutnak.

Ebből fakadóan a kereszténység is kirekesztő vallás. A zsidó istentiszteletre nem engedtek be, mert nem vagyok zsidó (lásd a #9 választ - miért is pontozták azt le!+?) a keresztény mennyországba meg nem engednek be, mert nem vagyok keresztény.

Mondjuk nekem mindegy, viszont azoknak, akik félnek a pokoltól elég rossz lehet. Ezért van annyi látszatkeresztény, mert a pokollal való ijesztgetés számtalan keresztényt generált már. Ezt burkoltan a keresztények is elismerik, hiszen azt prédikálják, hogy Jézus menthet meg a pokoltól - amivel be is vallják lényegében, hogy mi a megtérésük oka.

"A zsidó vallás nem kirekesztő."

Ezt már cáfoltam. Nekem megmondta a zsidó ember, hogy nem vehetek rèszt az alkalmon, mert az szent.

Lehet, hogy vannak olyan zsidók, akik nem kirekesztőek, de a kirekesztès a kívülállókkal szemben lètezik, ez az esetemből látszik.

"Akkor ezek alapján a Magyar Tudományos Akadémia is kirekesztő, mert hát a legtöbb ember nem lehet csak úgy akadémiai tag, hanem csak azok, akikre az akadémia szigorú követelményei mentén rábólint.

Szóval attól még, hogy a zsidók vagy a keresztények nem engednek be akárkit egy szertartásukra, vagy mondjuk nem ismerik el az egyneműek házasságát, nem lesznek kirekesztőek, hisz nem követelik azt, hogy márpedig mindenkinek kereszténynek vagy zsidónak kellene lennie, és jaj annak, aki nem az."

----------------------

Az MTA èppensèggel befogadó, hiszen olyan buta emberek is lehetnek tagok, mint Boldogkői Zsolt vagy Freund Tamás.

De egyèbkènt a pèldád elèggè elferdített. Más tagnak lenni, ès más èrdeklődőnek lenni. Egy vallási szertartáson való rèszvètelről való kirekesztès nagyon ciki. A vallás ugyanis azt tanítja, hogy isten minden embert szeret, meg ,hogy a vallás = erkölcs, nem?

Az mèg okè, hogy nem vesznek be egy vallásba. Okè, hogy az ősi hagyományos ünnepeikre, stb. nem vesznek be. Nem vonom kètsègbe vallásos privát szfèráikat.

De az, hogy egy sima alkalomra sem engednek be, már egyèrtelműen jelzi a felsőbbrendűsègüket - tökmindegy, hogy zsidó, keresztèny vagy iszlám vallásról van szó.

Ez az èn szemszögömből olyan, mintha a keresztènyeket kizárnánk egy sima tudományos-ismeretterjesztő előadásról, mert ott csak ateisták ès agnosztikusok lehetnek.

"nem ismerik el az egyneműek házasságát, nem lesznek kirekesztőek"

De igen, ez kirekesztès. A homoszexualitás termèszetes ugyanis, tehát nincs racionális indok az azonos neműek házasságának megtagadására. Kèt fèrfi vagy kèt nő szerelme ugyanolyan igaz, mint kèt ellentètes nemű szerelme.

Egyèbkènt ha ennek az egèsznek a mèlyère ásunk, valójában a vallások rekesztik ki magukat a hagyományaikkal a társadalomból.

„Az MTA èppensèggel befogadó, hiszen olyan buta emberek is lehetnek tagok, mint Boldogkői Zsolt vagy Freund Tamás.”

Nem állítottam, hogy az MTA kritériumába beletartozik a bölcsesség. Lehet, hogy Boldogkőit beveszik, de ahhoz neki igenis teljesítenie kellett, és nem teszik meg akárkivel, aki bejön az utcáról.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„A vallás ugyanis azt tanítja, hogy isten minden embert szeret, meg ,hogy a vallás = erkölcs, nem?”

Nem, ilyet nem tanít, de ha tanítana is, nem következik belőle, hogy akárki részt vehet akármin.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„De az, hogy egy sima alkalomra sem engednek be, már egyèrtelműen jelzi a felsőbbrendűsègüket - tökmindegy, hogy zsidó, keresztèny vagy iszlám vallásról van szó.”

Mi az, hogy "sima alkalom"? Szentmise például lehet, hogy van minden héten, de az nem egy sima alkalom, hanem a keresztény hitélet központja és szentsége. Ezért is van ortodox szertartásnál, hogy a pap felszólít "az ajtókat! az ajtókat!" az Eucharisztia liturgiájának elején, ugyanis arról a katekumenek, azaz a még betérni vágyók ki voltak zárva, ahhoz előbb meg kellett keresztelkedni. Nem az a lényeg, hogy soha senki nem juthat be, hanem az, hogy a bejutáshoz bizonyos feltételeket teljesíteni kell.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„De igen, ez kirekesztès. A homoszexualitás termèszetes ugyanis, tehát nincs racionális indok az azonos neműek házasságának megtagadására. Kèt fèrfi vagy kèt nő szerelme ugyanolyan igaz, mint kèt ellentètes nemű szerelme.”

1) A házasság nem a szerelemről szól.

2) Egy homoszexuális ember is megházasodhat egy vele ellentétes neművel, szóval részesülhet a szentségből. Nincs kizárva belőle.

3) A keresztény házasságnak funkciója és célja van, amit egy egynemű pár nem képes teljesíteni. Így nekik kiszolgálni a szentséget olyan, mintha vakoknak adnánk egy távcsövet.

A házasságnak is szigorú kritériumai vannak, amit teljesíteni kell. Az egyik ilyen, hogy egy férfi és egy nő között létesül. Ez egy teljesíthető feltétel. Hogy ezzel valaki nem akar élni, az az ő szabadsága, de azt elvárni, hogy egy teljes közösség alkalmazkodjon adott emberek egyéni sajátosságaihoz, azt hívják wokeizmusnak, és messzemenőkig totalitárius felfogás.

Ha a kereszténység ki akarja semmizni a homoszexuálisokat a vagyonukból, elvenni a földjüket, és elűzni, vagy pusztán hajlamaik miatt retorziókat alkalmazni ellenük, akkor lehet azt mondani, hogy kirekesztőek. És igen, bizonyos, magukat kereszténynek mondó modern államok csináltak is ilyet, és az kirekesztő volt. De ez egy modern kori agymenés, a középkorban például nem volt jellemző, ahogy jellemzően tősgyökeres keresztény kultúrában sincs jelen ez ma sem.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„Egyèbkènt ha ennek az egèsznek a mèlyère ásunk, valójában a vallások rekesztik ki magukat a hagyományaikkal a társadalomból.”

Azt a társadalmat a széthullásakor nem is fogja senki sem hiányolni vagy megsiratni, amelyikkel ez megtörténik. Az olyan társadalomnak, amelyiknek nincsenek elvei és tradíciói, nincs létjogosultsága sem.

Titus Pullo!

"Lehet, hogy Boldogkőit beveszik, de ahhoz neki igenis teljesítenie kellett, és nem teszik meg akárkivel, aki bejön az utcáról."

Én nem lennék ebben olyan biztos. Boldogkői biológus professzorként a Toroczkai Lászlóval való vitájában is alulmaradt a saját területén. Arról nem is beszélve, hogy az ateizmust meg lejáratta a Nagy Gergellyel való vitájában. Ha Boldogkői valóban MTA szintű tudós lenne, akkor vagy legyőzte volna vitában az ellenfeleit, vagy lett volna annyira intelligens, hogy nem áll ki vitázni, ha tudja, hogy nem rendelkezik megfelelő tudással. De egyébként a Freund Tamás féle viselkedés a vallással is komolytalan, egy olyan eredeti, 21. századi, modern gondolkodású embernek, mint amilyen én vagyok. Egyáltalán nem tudományos, Charles Darwin forog a sírjában. Az MTA komolytalan, hogy ilyen embereket foglalkoztat. Úgy látszik, nem kell önállóan gondolkodni, csak azt várják el, amit bemagolt az ember az egyetemen. Ebből fakadóan számomra az MTA egy kb. olyan szintű szervezet, mint a kereszténység, ahol sok esetben nincsenek mélyebb gondolatok. Van viszont könyvtárnyi tudás, amivel semmit sem igazolnak.

"Szentmise például lehet, hogy van minden héten, de az nem egy sima alkalom, hanem a keresztény hitélet központja és szentsége."

Egy szentmiséről sem dobtak még ki, szóval az sima alkalom nekem. Ha kell, agnosztikusként is bemehetek hallgatni a papot. A pápaválasztás már privát alkalom, szóval jogosan dobnának ki a Sixtus kápolnából, mert semmi keresnivalóm nem lenne ott. És igazuk is lenne!

"A keresztény házasságnak funkciója és célja van, amit egy egynemű pár nem képes teljesíteni."

Ez csak köznépnek adott magyarázat. Valójában a kereszténység nagyon sértő, és bántó módon nyilatkozik a homoszexualitásról, amely a minden jó érzésű embert sért - gondolok itt a Leviták könyvére, vagy a Római levélre, ami ezt jól szemlélteti.

"Azt a társadalmat a széthullásakor nem is fogja senki sem hiányolni vagy megsiratni, amelyikkel ez megtörténik."

Bertand Russell-től idézek:

"Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot - a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tőle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak. Az egész istenfogalom az ókori keleti despotizmusokból származik. Olyan fogalom ez, amely nagyon méltatlan a szabad emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tűnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és őszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehető legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végső soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bűnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövőben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet - ebben bízunk - messze túlhalad majd a jövő, melyet értelmünkkel teremtünk."

Forrás itt: [link]

„

Én nem lennék ebben olyan biztos. Boldogkői biológus professzorként a Toroczkai Lászlóval való vitájában is alulmaradt a saját területén. Arról nem is beszélve, hogy az ateizmust meg lejáratta a Nagy Gergellyel való vitájában. Ha Boldogkői valóban MTA szintű tudós lenne, akkor vagy legyőzte volna vitában az ellenfeleit, vagy lett volna annyira intelligens, hogy nem áll ki vitázni, ha tudja, hogy nem rendelkezik megfelelő tudással. De egyébként a Freund Tamás féle viselkedés a vallással is komolytalan, egy olyan eredeti, 21. századi, modern gondolkodású embernek, mint amilyen én vagyok. Egyáltalán nem tudományos, Charles Darwin forog a sírjában. Az MTA komolytalan, hogy ilyen embereket foglalkoztat. Úgy látszik, nem kell önállóan gondolkodni, csak azt várják el, amit bemagolt az ember az egyetemen. Ebből fakadóan számomra az MTA egy kb. olyan szintű szervezet, mint a kereszténység, ahol sok esetben nincsenek mélyebb gondolatok. Van viszont könyvtárnyi tudás, amivel semmit sem igazolnak.”

Lehet, hogy így van, de annak a lényegén nem változtat, amit írtam, mert az nem egy értékítélet volt. Ha az akadémiának az a követelménye, hogy tudj fejből ötszáz évszámot vagy ezerötszáz fajnak a latin taxonómiai megnevezését, akkor is igaz, amit írtam, legyen bármennyire is haszontalan a valóságban ez a követelmény. Nem azt akartam igazolni, hogy micsoda szellemi nagyság az MTA, hanem csak azt, hogy megválogatják, ki juthat be.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„Egy szentmiséről sem dobtak még ki, szóval az sima alkalom nekem. Ha kell, agnosztikusként is bemehetek hallgatni a papot.”

Hozzáteszem, most már az, mivel a középkori keresztény társadalom miatt az ebbéli megkülönböztetések értelmetlenné váltak, hiszen nem voltak többé katekumenek tömegei, mindenki keresztény volt születésétől fogva.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„Ez csak köznépnek adott magyarázat. Valójában a kereszténység nagyon sértő, és bántó módon nyilatkozik a homoszexualitásról, amely a minden jó érzésű embert sért - gondolok itt a Leviták könyvére, vagy a Római levélre, ami ezt jól szemlélteti.”

A kereszténység tradíciója nem nyilatkozik a homoszexualitásról, mivel ez a kifejezés a Szenthagyomány keretei között értelmetlen. Persze ezzel sok modern keresztény vitatkozna, de ez azért van, mert ők is modern gondolkodást vetítenek vissza premodern időkre. A homoszexualitás, mint kategória sem a próféták, sem az apostolok idejében nem létezett. Egyszerűen nem kategorizáltak embereket hajlamok vagy cselekvések alapján, így nem is ítéltek ez alapján. A homoszexuálisnak, mint kategóriának ugyanúgy nem volt értelme, mint azt mondani, hogy "piacra igyekvő", vagy "szalmazsákon alvó" emberek valahogy egy kategóriát alkotnának. Mint identitás, nem létezett olyan, hogy homoszexuális. A homoszexuális aktust valóban bűnnek mondták, és elítélték, de elsősorban azért, amiért minden nemi érintkezést, ami házasságon kívül történt. A házasságtörés, szajhákkal hentergést, vagy csak simán házasságon kívüli kapcsolatot pontosan ugyanígy ítélték el. Nem úgy van a kereszténységben, hogy a homoszexuális aktus rossz, de a heteroszexuális az valahogy alapból okésabb, nem, az pontosan ugyanúgy helytelen, és egyedül a házasság szent kötelékében helyénvaló. Amúgy pedig a Szentírás alapján az Istennek egyedül tetsző szexuális magatartás a szűziesség, de ha az nem megy, akkor ott van a házasság, ami egy megszentelt keretét adja a szexualitásnak, és ennyi. Minden más bűn. Nincs az, hogy a heterók azt csinálnak egymással, amit akarnak.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot - a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tőle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak. Az egész istenfogalom az ókori keleti despotizmusokból származik. Olyan fogalom ez, amely nagyon méltatlan a szabad emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tűnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és őszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehető legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végső soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bűnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövőben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet - ebben bízunk - messze túlhalad majd a jövő, melyet értelmünkkel teremtünk.”

Nem látom, hogy ez miben magyaráz meg bármit is. A kísérleti eredmények egyszerűen ellentmondanak Russell elképzeléseinek. Nem tudunk a történelemből olyan társadalmat hozni, ami tradíciók és elvek nélkül hosszútávon képes lett volna fennmaradni. Persze, el lehet képzelni mindenféle fennséges értelem alapú társadalmat, amik sosem léteztek, és nincs racionális alapunk azt gondolni, hogy működnének, csak akkor ne a vallásosokat vádoljuk vágyvezérelt gondolkodással meg nem létező dolgokba vetett bizalommal. Ez az alapvető hiba Russell felfogásával és az egész felvilágosodással. A racionalitás zászlaja alatt teljesen irracionális előfeltevéseket tettek és következtetéseket vontak le az ember működésével kapcsolatban. Azt gondolni, hogy a tradíció eltörlésével az ember valamiféle tisztább racionalitásra tesz szert, nagyjából annyi alapja van, mint azt gondolni, hogy a társadalmi különbségek erőszakos kiegyenlítése igazságos és boldog társadalmat eredményez.