Csak az számít ateistának aki 100%-ban elutasítja Isten létezését?

Az, hogy egy vallás vezetője hogyan minősíti azt, aki bizonytalan ebben a vallásban, az mellékes.

Nem tudom, mit szólsz hozzá, amikor téged például úgy hívnak, hogy "Meg sem született".

Pedig ilyen létezik.

A (nem akadémiai szintű) hétköznapi közbeszédben az az ateista, aki inkább nem hisz istenekben. Mindegy milyen mértékben.

Amúgy az ateista és a keresztény világnézet hasonló abban a részben, hogy az Isten létezéséről való meggyőződés az ember számára lehetetlen.

Csak az ateisták szerint ezt a józan ész gátolja, a keresztények szerint pedig a bűn.

Elég óvatos megfogalmazások hangzottak el, de nincsenek végiggondolva.

Az ateizmus az valóban isten nélküliséget jelet, az 'a' betű fosztóképző, a teizmusből, ami istenest, vagy istennel valót, vagyis vallásost jelent.

Az azonban nyilvánvalónak kellene lennie, hogy ha isten nélküli valaki, vagyis ateista, akkor istentelen és ez csak úgy lehetséges, ha egyúttal isten létét tagadja.

Az, hogy hevesen tagadja, vagy lagymatagon, vagy egyáltalán nem is foglalkozik ezzel, az csak megnyilvánulás, az alapokon nem változtat.

Valahogy úgy, ahogy a vallásosak is részlegesen ateisták, legalább is a más vallások isteneit nem fogadják el, kivéve esetleg a többisten hívőket, akik az ókorban lehetségesnek tartottak sok istent, csak legfeljebb azok nem az ő istenüknek számítottak.

Az egyistenhitűek ellenben ateisták a többi istennel, vallással szemben, ki harciasabban, ki meg toleránsabban, de mindenképpen kizárják a létüket, mivel szerintük csak egy Isten lehetséges, mégpedig az, amiben hisznek.

Az ateisták nagyjából ugyanígy vannak, csak ők egy istennel többet nem hisznek, mint a mai vallásosak, a hívők.

"Az azonban nyilvánvalónak kellene lennie, hogy ha isten nélküli valaki, vagyis ateista, akkor istentelen és ez csak úgy lehetséges, ha egyúttal isten létét tagadja."

Itt csak egy dolog nyilvánvaló: hogy teljes logikai bakugrást hajtottál végre. Isten nélküli valaki, ha nem hisz aktívan isten létében. Nem kell ehhez isten létét kifejezetten tagadni. Egy ember fejében akkor van ott az a kép, hogy egy isten figyeli őt, irányítja az univerzumot stb stb, ha konkrétan hisz isten létében. Ha nem hisz benne, nem lesz ott ez a kép, tehát isten nélküli. Akkor is, ha tagadni sem tagadja.

Plusz, bár lehet, hogy az istentelen szó régebben az ateista szinonímája volt, a mai magyar nyelvben teljesen mást jelent, egy nyomatékosító szó, valamely tulajdonság kihangsúlyozására szolgál, pl "istentelenül büdös van". Ami nem annyira azt jelenti, hogy ateistán büdös van. Ha magyarabbnak hangzó szóval akarod kifejezni, használhatod a "hitetlen" kifejezést.

Istentelen az ateista pontos megnevezése, az, hogy milyen más értelmet kap egy szó esetenként és újabban, az mellékes.

Teista - istenes (hívő)

(a)teista - istentelen (nem hívő)

Fosztó az 'a' a latin nyelvtan szempontjából, Cicero használta először az istenek létét elutasítókra.

"Istentelen az ateista pontos megnevezése, az, hogy milyen más értelmet kap egy szó esetenként és újabban, az mellékes."

Nemcsak hogy nem mellékes, de ez az ami igazán lényeges, mert csak ha egyetértés van a két fél között a szavak jelentésében akkor lesznek alkalmasak azok a szavak gondolatok kommunikálására. Ha egy ateista maga mondja el neked mit ért ezen a jelzőjén, akkor ragaszkodhatsz a szó hajdani jelentéséhez, csak akkor a beszélgetéseteknek nincs semmi értelme.

De ha neked így jobb akkor, a PAMPARAM olyan személy aki nem hiszi, hogy létezik valamilyen isten. Én PAMPARAM vagyok, és az előttem lévő 'ateista' hozzászólók is PAMPARAM-ok, most már megnyugodhatsz, bár elárulom, mindenki más felé továbbra is Ateistaként fogunk hivatkozni magunkra, mível a mi számunkra az ATEISTA az olyan személy aki nem hiszi, hogy létezik valamilyen isten.

Mellesleg az istenek létét elutasítók, akikre az ókori rómában eredetileg használták a kifejezést a korabeli keresztények voltak.