Csak nekem tűnik meseszerűnek a kereszténység rosszról alkotott eredettörténete?

Isten megteremti Lucifert, aki aztán fellázad ellene. Aztán kitör a mennyben egy háború, ahol az angyalok harmada átpártol Luciferhez. Végül, aztán a tökéletes ember is átpártol hozzá. Mellesleg Isten nem korlátozza Lucifert, sőt, aranyélete van: még fogadást is köthet Istennel.

Számomra ez: mitológia.

Semmivel sem másabb, mint az Íliász egymással civakodó istenei.

Ellenben a zsidó teológia sokkal filozófikusabb magyarázatokat nyújt:

-----------

"A zsidó vallásfilozófia alaptétele, hogy az Isteni egyetlenség nem csak azt jelenti, hogy egy és nem több Isten van, hanem azt is hogy Isten valójában az egyetlen feltétel nélküli létezés. Magyarul azt, hogy minden Isten. Így aztán nem fogadjuk azt el, hogy létezne Istentől egy független erő – lásd sátán – amely szembeszáll Istennel és az Isteni ellen ténykedik. A zsidó vallásban ezzel szemben Sátán, a rossz, valójában Isten egy rejtőzködő megnyilvánulása, más szóval Isten küldötte, aki próbára teszi az embert. Ennek a próbatételnek lényege, hogy az ember bírjon a szabad választás lehetőségével, és így jó cselekedeteinek valódi értéke legyen."

"Mindenekelőtt a Biblia arra tanít, hogy a bűn egy cselekedet, és nem egy állapot. Isten az embert a rosszra való hajlammal teremtette meg[18], de képesnek arra, hogy felülkerekedjen ezen a hajlamán[19], és a rossz helyett a jót válassza[20]. Isten megadta a módját, hogyan szabadulhat meg az ember bűneitől."

Források:

[link]

[link]

Természetesen a zsidó vallást sem hiszem el, de jóval logikusabb mint a kereszténység, ami inkább egy mítosznak tűnik.