Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » A keresztény Ószövetségben...

A keresztény Ószövetségben szereplő történetek mekkora arányban a korai zsidó történelem átiratai, illetve mekkora azoknak az elbeszéléseknek, mondáknak, hagyományoknak a száma, amit az akkori Közel-Kelet és Egyiptom népeitől vettek át?

Figyelt kérdés
Mostanában mi az alapvető konszenzus ebben a témakörben?

2021. júl. 26. 15:32
 1/5 anonim ***** válasza:
96%

Szerintem körülbelül olyanok, mint az Íliász: annak is van történelmi alapja, hiszen Trója létezett, sőt maga a trójai háború is megtörténhetett, de köré szőtt történet már fikció.


Az Ószövetség esetében az pl. valóban igaz lehet, hogy a zsidók Babilonban voltak fogságban. De ami pl. Daniel könyve 6. fejezetében van, hogy Dárius király bevezette a birodalmaban a JHVH tiszteletet, bizonyára fikció.


Egyébként az a fejezet nekem elég nehezen érthető történelmi szemszögből: i. e. 539-ben Babilon bukása után vagyunk, de nem világos, ki az a Dárius király, mert "méd Dariuszt" a történelem nem ismer.


Azt sem értem, pontosan milyen birodalom idején vagyunk. Médek és perzsák törvényéről van szó, de abban az időszakban előbbiek már utóbbiak alattvalói lettek, így inkább perzsa-méd törvényekről kellene olvasni, mint máshol. Egyes kutatók szerint a 2. és 7. fejezet kronológiájában - ahol a szerző megjövendöli* a birodalmakat a Méd Birodalom a második... Akárhogy is legyen, sem a médek, sem a perzsák nem vetettek be JHVH tiszteletet.


Aztán ott van Eszter könyve. Hogy ki az az Ahasvérus király, arról megoszlanak a vélemények, ha jól tudom tudom. Egyesek szerint Xerxész perzsa király, neki viszont nem volt sem Vasti, sem Eszter nevű felesége.


Mindenesetre a fenti könyvek feltehetően novellák, amelyek nem történelmi eseményeket dolgoznak fel, de van történelmi alapjuk. Persze ezt nem minden felekezet ismeri el, de pl. a Katolikus Egyháznak nincs baja ezzel a hozzáállással. Attól, hogy egy könyv novella, meg tartalmazhat Isten üzenetét.


Üdv. Light


(agnosztikus)


*Dániel könyve feltehetően mai formájában az i.e. 2. században keletkezett. Jövendölései pedig inkább események utáni leírások.

2021. júl. 26. 15:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

*vezettek be

*tartalmazhatja

2021. júl. 26. 15:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
53%

"A keresztény Ószövetségben szereplő történetek mekkora arányban a korai zsidó történelem átiratai"

Most keresztény vagy ószövetség?

Amúgy ez 100%


"illetve mekkora azoknak az elbeszéléseknek, mondáknak, hagyományoknak a száma, amit az akkori Közel-Kelet és Egyiptom népeitől vettek át?"

0%

2021. júl. 26. 16:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

1-es vagyok.


Egyébként a kereszténységben szerintem nincs konszenzus, felekezetfüggő lehet, hogy ki hogyan látja ezt a témát. De javítsatok ki, ha tévedek. Talán a vallástudomány tudna erről bővebben nyilatkozni, mert az pártatlan lehet.


De azért néhány példát hoznék még:


Az Ószövetségben JHVH-t pogány képekkel is írják le:


"A Héber Bibliában YHWH Baál számos attribútumát átveszi, pl. felhőkön lovagló (Zolt 68:5), amikor elindul Széírből, akkor csepeg a hegy (Bír 5:4), illetve legyőzi a tengeri szörnyet (Zsolt 74,14); mégis ádáz ellenségekké válnak, ami érdekes jelenség annak a fényében, hogy ugyanakkor Él isten teljes attribútum-készletét, sőt a nevét is magába olvasztotta, beleértve a lokális Él-kultuszokat is (Él-Bétél, Él-Saddaj, Él-Eljón). Ennek az oka az lehet, hogy a monoteizmus felé mutató YHWH-kultusz karaktere összefért az egész világ felett uralkodó Él karakterével, de nem fért össze a más istenekkel hadakozó, vereséget is elszenvedő, vagy akár meg is haló istenek képével.[13]"


Forrás: [link]


Az Újszövetségben a Jelenések könyve 12. fejezetében szereplő asszony és kígyó harca talán máshonnan lehet merítve:


"A "napba öltözött asszony"-ról a hallgatóságnak menten Apolló napisten római története juthatott eszébe. Rómát, a mennyek királynőjét, anyaként imádták. Augustus császár kijelentette, hogy uralma Apolló napistennel asszociálható aranykorszakot hozott a Birodalomra. Néró császár, akinek a vadállat következő látomásaiban nagy szerepe lesz, még ennél is tovább ment. Kijelentette, hogy gyermekkorában éppúgy megmentették egy kígyó támadásától, mint a gyermek-Apollót. Az Apolló-mítosz szerint Python meg akarta ölni Létót, aki Apollóval, Zeusz fiával várandós volt. Zeusz az északi szél képében megmenti Létót, és elviszi egy szigetre. Ezután Poszeidón, a tenger istene, tovább segíti az asszonyt azzal, hogy hullámaival elárasztja a szigetet.


E mítosznak a Jelenések történetével való hasonlósága nyilvánvaló. A napba öltözött asszonyt sárkány üldözi. Egy sas biztonságos helyre viszi."


Forrás: [link]


Ettől persze a kereszténység még hihet abba, hogy a Biblia Isten szava, viszont az isteni üzenet továbbadására a szentírók felhasználhattak pogány képeket is.

2021. júl. 26. 17:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:
*abban
2021. júl. 26. 17:39
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!