Kinek van igaza?

Ez nem "kinek van igaza" kérdés.

Itt nézőpontok vannak, és egy nezőpont sosem helyes vagy helytelen.

El kell fogadni egymást, egymás nézeteit, és akkor nem lesz olyan szar világ mint amilyen most.

Ez csak egy duma, hogy a sok hívő megnyugodjon és ne féljen a haláltól.

Ha a valóságot adnák le órán (elsötétül minden, lekapcsolják a lámpát és soha többé nem leszel a tudatodnál), az sok gyereket megrémítene. Aggódva élné mindenki az életét, hogy "jaj, csak nehogy meghaljak!!"

De ha bemeséljük, hogy minden szép és minden jó lesz, szárnyacskák nőnek a hátunkra és glória fejünk fölé, majd felkerülünk a mennybe (kellemes 23 °C fok - ez mindenkinek jó) és ott várnak ránk a szeretteink és minden happy... Igen, ez egyfajta védekező mechanizmus. Bemesélek valami baromságot, de legalább elhiszem hogy igaz és nyugodt leszek a halálos ágyamon is...

Kérdező, én is vallásos iskolába jártam ateistaként. Nekünk heti 3 kötelező hittan volt és hétfőnként 0. és 1. óra közözött egy fél órás áhítat. Sokszor a falat kapartam a sok dumától, de el kell fogadni, hogy mindenki másképp fogja fel a világot. Nem szabad kigúnyolni őket, nem szabad tudományos magyarázatot adni egyes jelenségekre, mert ezzel csak megsértesz másokat. Vallási iskolába saját véleményed pedig nem lehet, ha az nem egyezik az ő ideológiájukkal. Ez van. Bírd ki érettségiig, aztán foglalkozz mással. :)

Akkor kérdező te ritka kivétel vagy, mert az emberek többsége szeretne minél tovább élni, a legtöbben igyekeznek földi életüket is hosszabbítani. Ha szinte mindenki hosszabbítani akarja még ezt a szenvedéssel, betegséggel, bajokkal teli nyomorult földi életet is, mi a baj egy boldog örökkévalóság utáni vággyal?

Valószínűleg te ülsz fordítva a lovon, mert ha az ateisták nem is hisznek Istenben, de többségük "örökké" élni valamilyen formában. Vannak erre irányuló génkutatások, vagy olyan sci-fi-be illő dolgok, mint a tudat átmentése, stb..

#6

De, márpedig nagyon hasonló a kettő. Hiszen kinek mi a hosszú. Lásd például az átlagéletkor alakulását, 30-35 év körül volt az 1900-as évek előtt (ennek a kedvedért alaposan utána jártam), ha nem számoljuk bele a magas születés utáni halálozást, akkor se jönne ki túl magas szám. Jelenleg olyan 67 év körül van, persze függ attól is, hogy melyik országban élsz. Tehát duplájára nőtt, szép hosszú élet. Viszont valamiért gyanítom, hogy neked ez se elég, szeretnéd megélni a 80, sőt talán 90. évedet is. Ha eljut a tudomány, életszínvonal erre a szintre, majd az akkori emberek szintén többet szeretnének, 110-120 évben fognak gondolkodni. Mi ez, ha nem egy "örök" élet utáni vágy?

"Ha eljut a tudomány, életszínvonal erre a szintre, majd az akkori emberek szintén többet szeretnének, 110-120 évben fognak gondolkodni. Mi ez, ha nem egy "örök" élet utáni vágy?"

Azért a 120 év (vagy akár 200 év) és az örök között van egy picuri különbség.

Te tényleg örökké szeretnél élni? Mikor már minden létező vagy akár kitalálható dolgot minden lehetséges és lehetetlen formában és körülmények között kipróbáltál már nagyon-nagyon sokszor (gondolj emberi években millió vagy akár milliárd évekre), akkor mi lehet még az, ami akár egy cseppnyi érdekességet is tartogathat még számodra? Főleg úgy, hogy egyébként úgy alapjában nincsenek is semmiféle testi szükségleteid amik folyamatosan céllal látnának el, ösztönöznének valamiféle cselekedetekre (éhség, szomjúság, álmosság, stb.), ugye test híján.

És akkor még csak alig egy mérhetetlenül icinypiciny részét töltötted el az örökkévalóságnak.

Szerintem elképzelhetetlen lelki kín lehet úgy a jövőbe tekinteni, a jövődre gondolni nagyon hosszú-hosszú idő múltán, hogy biztosra tudod, hogy soha nem lesz vége. Szerintem ez a tudat elég hosszú idő után rosszabb lehet, mint azt tudni bármikor is, hogy hamarosan vége lesz.