Mi a véleményetek a Vatikán vagyon halmozásáról, Jézus mit szólna ehhez? Nem volt igaza Assisi Szent Ferencnek a Napfivér, Holdnővér című filmben mikor a pápához megy?

"Jézus mit szólna ehhez":

Ő nem örülne neki, de a mai világban aligha érdekelne is valakit a véleménye...;

"Nem volt igaza Assisi Szent Ferencnek...": de, igaza volt;

"Mi a véleményetek a Vatikán vagyon halmozásáról": az ellentése gondolkodás ma már nem kirívó...

A Vatikánnak a vagyon a hatalomhoz kell.

Nem fogja odaadni senkinek, sőt: még jobban halmozni fogja.

Ez teljesen független bármiféle istentől.

Jézusnak nyilván nem tetszene ez, de kit érdekel?

Oké, tegyük fel, hogy a Vatikán eladja mindenét, pénzzé teszi, hogy az összes afrikai szegénynek odaadja, amiből ők vesznek kb. egy ebédrevalót, mert kb. annyira volna elég. És aztán mi jön? Most aztán sokat segítettek, de legalább a saját jótékonysági intézményrendszerüket kinyírták ezzel.

A katolikus egyház nem egy jótékonysági szervezet, és nem arra van, hogy állami feladatokat vállaljon át. A vagyonának jelentős része pedig kulturális örökség, nem aranyrudakban tárolják.

Na nem.

A Vatikán a pénze 99%-át odaadhatná a szegényeknek, és utána kiválóan tudna működni tovább.

Ja, hogy nem lenne akkora hatalma?

Vatikáni egyezmény és hasonlók.

Na igen.

Egész pontosan milyen vagyonra gondolsz? A Piétára és a Raffello-stanzákra?

Ferenc pápát egyszer megkérdezte egy újságíró, hogy nem szégyelli-e magát, hogy ilyen értékű tárgyakon ül. A pápa az válaszolta, hogy erre a kérdésre nagyon könnyű válasz: ezek nem a pápaság tulajdonai. Ezek az egész emberiség értékei.

Egyébként igen: Assisi Szent Ferencnek igaza volt. És Lutherrel és a többi reformátorral ellentétben ő valóban úgy akart javítani az Egyházon, hogy ne okozzon skizmát. III. Ince pápa - aki egyébként a középkori egyház hatalmának csúcspontján uralkodott - jóvá is hagyta a ferences rend reguláját. Szent Ferencet pedig halála után már 2 évvel szentté avatta az Egyház és nem túlzás mondani, hogy ez a középkori ember a mai napig az egyik legnagyobb hatású szent (a top5-ben szerintem biztosan benne van). Így 800 év távlatából is.

Ami meg a pénzt illeti: a Vatikán a maga saccolt 50 milliárd dollárjával (amiből a Vatikáni Bank kb. 8 milliárdot forgat), még a 10 leggazdagabb ember közé sem jutna be, pedig egy államról beszélünk, nem magánszemélyről. Ha már demagógia: ha ez a top 10 személy a vagyona felét szétosztaná, már jobban megszüntethető lenne a szegénység, mintha a Szentszék vagyonát osztogatnánk...

A katolikus egyház így is a világ egyik legnagyobb jótékonysági hálózatának ad otthont.

Amúgy a katolikus egyház nem egyetlen intézmény, hanem sok független intézmény hálózata. Azért nem teljesen úgy van, hogy az összes bevételt beszedi a Szent Szék, hogy újraossza az intézmények között. Például abból a pénzből, amit normatív támogatásként kap a Magyar Katolikus Egyház a magyar államtól, Vatikánba aligha jut belőle bármi is. Mert ezeket nem a két szép szeméért kapja az egyház, hanem úgy, hogy van mondjuk egy középiskola vagy egyetem, aminek az üzemeltetésével az egyház egy állami feladatot vállal el. Vagy, ha teljesen független, akkor pedig tandíjat kénytelen szedni a normatív támogatás helyett, amit az adott intézmény (jelen esetben iskola) fenntartására és bővítésére fordíthat.

Hasonlóképp egy adott templom, vagy egy apátság nem a Vatikánból szerzi a tőkéjét, hanem elsősorban adományokból, turisztikai bevételekből, vagy saját vállalkozásokból. Ha van mondjuk egy karitatív misszió, az sem Rómából szerzi a pénzt, hanem abból, amit össze tud kalapozni alapítványként, vagy adományokból.

De mondom, a jótékonyság nem az egyház alap profilja, pusztán szellemiségéből következik. Miért nem az Apple-ön, a Disneyn vagy a Coca-Colán kéred ezt számon, akiknek a költségvetése meghaladja némely komplett nemzetgazdaságét? Nem az egyházban koncentrálódik a világ vagyona, hanem a multinacionális vállalatokban, amikhez képest a Vatikán szegény, mint a templom egere.

Ha az egyház pénzzé tenné a vagyonát, azzal annyit érne el, hogy a kulturális öröksége magánkézbe kerülne, amiért onnantól egy magánember vagy vállalat szedné be ugyanazt a turisztikai bevételt, hogy onnantól a saját cégbirodalmát növelje vele.

Kulturális örökség blabla, hát persze, fogalmad sincs arról, hogy miről beszélt Jézus. Nem jótékonykodásról. Egyszerűen irigy vagy, és irigységedet próbálod erényfitogtatással leplezni, mintha téged bármennyire is jobban érdekelne a világ szegényeinek sorsa azon túl, hogy billentyűzetet ragadj.

De hogy ezt bibliai igével is alátámasszam, olyan vagy, mint a képmutató tanítvány, aki számon kérte az asszonyon, hogy a drága olajat Jézusra önti ahelyett, hogy eladná és árát szétosztaná a szegények között.

Mt. 26

Amikor Jézus Betániában a leprás Simon házában tartózkodott, odament hozzá egy asszony. Alabástrom edényben drága illatos olajat hozott, s ahogy ott ült az asztalnál, a fejére öntötte. Ennek láttára a tanítványok bosszankodtak: „Mire való ez a pazarlás? Hisz jó pénzért el lehetett volna adni, s az árát a szegények közt szétosztani.” Jézus észrevette, s így szólt hozzájuk: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hisz jót tett velem. Szegények mindig lesznek veletek, de én nem maradok mindig veletek. Amikor az illatos olajat testemre öntötte, a temetésemre tette. Bizony mondom nektek, ahol a világon csak hirdetni fogják az evangéliumot, mindenütt megemlékeznek majd arról is, amit ez az asszony tett.”

A kereszténység végső missziója nem a szegénység megszüntetése, hanem az emberek üdvösségre juttatása. Jézus parancsa spirituális, és nem politikai természetű. Mikor az emberek drága fémekből és ékkövekből készítettek kegytárgyakat, azt nem a vagyon felhalmozásáért tették, hanem hogy kifejezzék azt, hogy számukra mi a legértékesebb dolog, ez pedig Isten. Isten dicsőségére tették ahelyett, hogy azt elköltötték volna szép kelmékre. Az egyház látványos gazdagsága ennek a szellemiségnek az eredménye, mert örökül maradt neki mindaz, amit az emberek megalkottak Isten dicsőítésére. És ez nem az, amit háborúkra, ruhákra, meg drága borokra fordítottak.

Persze, voltak és vannak gazdag apátságok és kapzsi és hataloméhes egyházi személyek, de nem ők az okai az egyház vagyonának.