Az ateisták miben hisznek?

Én nyitott ember vagyok és kíváncsi is egyben, nem ragadok le egy elméletnél sem addig, amíg a többit végig nem gondoltam. Hitem viszont nincs, mert tudni akarom a dolgokat,nos ez az ami elszomorít, hiszen itt már olyan dolgokról beszélgetünk, ami ugyancsak feszegeti a felfogóképességünk határait.Nem vagyok depressziós a tudatlanságtól, csak mint írtam elszomorít.Családom van és viszonylag boldog életet élek.Ezt csak azért írtam, hogy ne gondold, hogy itthon ülök és ezeken a dolgokon emésztem magam.Érdekes a felvetésed miszerint a háttétben egy örök változatlan világ van.Gondolkodtál már azon, hogy mi értelme van a színeknek, a formáknak, a hangoknak, ha nincs rá szem a mi lássa, kéz ami fogja és fül ami hallja.Ezek a dolgok, mind-mind csak nekünk fontosak, hogy alkalmazkodni tudjuk, támpontot nyújtson nekünk a léthez.Lehet, hogy a tér és az idő, valamint az örök változás is ilyen. Úgy értem, hogy az ember nélkül értelmét veszti,csak is a számukra és csak is itt van jelentősége. A világ működési elve, valójában bármilyen lehet, mi csak azt érzékeljük amit az érzékszerveink megengednek nekünk és ez nem túl sok szerintem.Hogy van e tervezett iránya a világunknak,vagy csak beleszülettünk, vagy esetleg okkal születtünk bele, netalántán mi magunk vagyunk az út, ami elvezet a célhoz, ez mind mind lehetséges és egyben elképzelhetetlen is a világmindenség nagyságához mérten, bár lehet, hogy más valamihez képest a világmindenség is apró jelentéktelen porszem.Hát ez-az ami elszomorít, ez a mérhetetlen tudatlanság.Még jó, hogy van képzelet, ami kalandozhat egy kicsit.:D

A logikában,a racionális gondolkodásban,a természetes kiválasztódásban,az evolúcióban és a tudományban.Megéri.