Mit gondoltok az élet értelméről? Lejjebb több infó.

Video: nem értek angolul, de az elején rögtön valami gandzsa-levéllel a fütyijén repked valami angyal.

Szöveg: blablabla agyalgatás.

Bocs.

A kálvinista apologetikának előbb a saját magát kellene igazolnia, ugyanis vallástörténeti szemszögből a protestantizmust nem látom megalapozottnak (a neoprotestánsokat meg kifejezetten szektának tartom).

Én ateista vagyok, de előbb gondolkodok el Szent Ágoston írasain ezzel a témával kapcsolatban, mint egy szakadár vallási irányzat utódjainak az agymenései helyett.

Személyes álláspontom szerint amúgy az életnek önmagában nincs értelme, az ember maga adhat értelmet az életének.

Az élet értelmének megértéséhez nézd meg, mennyiféle élőlény van a bolygón, mekkora nagyságrendben. És ezek közül mennyi az, ami képes feltenni ezt a kérdést. Ebből láthatod, hogy mindössze egy, az ember. Ez nagyon kis szelete az élővilágnak. Tehát ha van az életnek az értelme, az nem gondolati úton ragadható meg, mert akkor a többi élőlény kiesne a pixisből. Az élet értelmének mindenre kiterjedőnek kell lennie. Tehát az emberi gondolati konstrukciók (mint például a belinkelt dolgok) kiesnek az élet valódi értelmének lehetőségei közül.

Mindezek fényében az élet értelme nagy valószínűséggel maga a létezés. Erre bizonyíték a többi élőlény létezése.

Amikor valami gondolati konstrukció útján keresel értelmet az életnek, akkor magadat csapod be. A létezés lehető legnagyobb cél, azt meghaladni nem lehet.

Mi a probléma?

Ilyenkor szokták mondani a keresztények, hogy az istennek MINDENT SZABAD!

"Az élet értelmének megértéséhez nézd meg, mennyiféle élőlény van a bolygón"

És nemsoká mind kipusztul, hála az emberiségnek...

A videó a vallás teljes félreértése, amúgy tipikusan gnosztikus eretnek felfogást tükröz (Istent a demiurgosszal azonosítja).

A szabad akarat nem a jó és rossz közötti választást jelenti. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a szabadság az, hogy a rendelkezésre álló tér bejárása helyett nekimehetek a falnak is. Nem, a szabadság az, hogy felismerem, merre van a fal, ezáltal megismerem a teret, amit bejárhatok.

Ugyanígy, a szabad akarat nem azt jelenti, hogy választhatok Isten meg a bűn között, mert bűnt választani olyan, mint önként dönteni arról, hogy falnak megyek. A szabad akarat Isten választását jelenti, mert ezáltal ismerjük fel a létünk határait (bűnök ~ falak), és tudunk tudatosan elkerülve őket megvalósítani létünk valódi lehetőségeit (a tér bejárása).

Más szóval, Istent választva, Istent követve tudja az ember önmagát a saját valódi természetéhez állítani azáltal, hogy Istenen keresztül felismeri az igazságot önmagáról és a világról. Ezáltal tudja, merre kell menni ahhoz, hogy létében minél jobban kiteljesedhessen, mert saját eredendő okával, saját eredetével nyeri vissza a kapcsolatát. Ez az igazi szabadság. A bűnnek csak szolgái vannak.

"a szabadság az, hogy felismerem, merre van a fal, ezáltal"

Nem.

Szabadság az, hogy ha nem vagy korlátozott. Ha egy fal van előtted, az pont nem a szabadságot jelenti.

Ugyanakkor minden normális társadalomban korlátozzák a szabadságodat annyira - és CSAK annyira - hogy másnak ne árthass.

"A szabad akarat Isten választását jelenti"

Erre inkább nem mondok semmit.

"Szabadság az, hogy ha nem vagy korlátozott."

Szerintem nem. A szabadság a szükségszerűségek felismerése. A korlátok meglátása.

Az ember rengeteg módon korlátozott, nem tud repülni, lélegeznie, ennie, innia kell, hogy megmaradjon, nem érheti túlságosan nagy sérülés. Mégsem mondjuk, hogy az ember nem szabad, mert ezek ismeretében és tiszteletben tartásában tudunk cselekedni, ahogy szeretnénk. Ha nem ismerünk fel egy szükségszerűséget, akkor a korlát megbéklyóz, mert hiábavalóak lesznek az erőfeszítéseink. Ez rabság.

A játékokat azért szeretjük, mert a szabadság élményét adják. Tisztán definiált, egyszerű korlátok vannak, amiket játékszabályoknak nevezünk, ezen kereteken belül viszont miénk a döntés, hogyan haladunk előre.