Most hogy lehet így hinni a Bibliában?
A Főnix madarat is belevették a Bibliába a zsidók, közbe az egy egyiptomi mitológiai alak.
Meg a zsidók azt mondják hogy a tiltott gyümölcsöt nem ette meg a főnix madár. A többi állat akkor evett tiltott gyümölcsöt vagy csak az ember? Meg a zsidó helyett hihetnénk a görög istenekben is.
A főnix egy ezoterikus jelkép-a sárkány (sátán) egyik megnyilvánulása
sehol nem találod meg a Bibliában-csak az ezoterikusok hiszik az ujjászületés jelképének.
Sátán a hazugság atyja, és becsapja az embereket. Téged is.
Íme a kérdéses igehely:
17
Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala.
18
Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim.
19
Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.
Főnixmadár a közelben sincs.
Rákeresve a főnix szóra: 0 találat
A madár szóra keresve: 38 találat, abból egyik sem a Jób könyvében szerepel.
Akkor honnan ered a főnixmadár legenda?
Ezt találtam:
"
A két bibliai kifejezés
A chol szó általános jelentése ’homok’. Többnyire így is értik, kivéve Jób 29. 18-ban, ahol a következő mondatot olvashatjuk: „Azt mondtam, fészkemmel veszem el, és megsokasítom napjaimat, mint a homok (כחול).” Ebben a fejezetben – tehát az eredeti, bibliai kontextus szerint – Jób régi dicsőségét és remek életét ecseteli. A mondat elég nehezen érthető önmagában is, és a kontextusból is kiugrik.
A rabbinikus értelmezés két megfigyelést használ fel az értelmezéshez. Az egyik az, hogy a bibliai szövegek általánosan ismert költői eszköze a paralellismus membrorum, miszerint egy mondat első és második része ugyanazt jelenti, csak más szavakkal, más képekkel fejezik ki a mondanivalót. A másik megfigyelés az, hogy egy mondatban szerepel a fészekkel elvesző madár és a napok megsokasítása. Erről a két képről a magyarázók könnyedén asszociáltak a fõnix legendájára, és a mondatot úgy fordították: „Azt mondtam, fészkemmel veszem el, és megsokasítom napjaimat, min t a chol”– azaz a fõnix. Rási magyarázata a mondat második feléhez: כחול: „madár, amelynek neve chol, nem sújtja halál” (Rási, ad. loc.)
A főnix másik neve ziz, amely a לזוז- mozogni, elmozdulni igéből ered. A Zsoltárok 50. 11 szerint „Ismerem a hegyek minden madarát (עוף) és a mező állatát (ziz)”. Az világos, hogy az idézetben egy-egy hasonló tartalmú tagmondatról van szó. Az első tagmondatban szereplő állat egy gyakran használt szó, az „of” ami szárnyast, madarat jelent. A másik, állatra használt szó, a „ziz” igen ritka a Bibliában, mindössze kétszer fordul elő, értelme nem világos, ezért a paralellismus membrorum szabályai szerint azt is madárnak értették, rabbinikus kommentárokban pedig kifejezetten fõnixnek (5).
A fõnix a midrásokban
A fõnixet a midrások először is az édenkerti bűn történetébe illesztik bele.
Az 1Móz. 3. 6-ban az áll: „és adott a nő a gyümölcsbõl férjének is”.
A bibliai történet alapján a mondat egyszerû olvasata az, hogy a nõ evett a gyümölcsbõl, aztán adott belõle a férjének, és az is evett. Másról nincs szó. A rabbik szerint azonban az „is, szintén” nem feltétlenül kell a mondatba, hiszen az is elég lenne: a nő evett a gyümölcsből, és adott a férjének. Amennyiben pedig az „is, szintén” szó „felesleges” akkor annak többletjelentést kell tartalmaznia.
Az „is, szintén” kifejezés a rabbinikus hermeneutikai szabályok szerint „sokasító szó” (ribuj): ha szerepel egy tórai mondatban az „is” szó, akkor az utalhat arra, hogy nem csak a mondatban szereplő dolgokról, személyekről, eseményekről van szó, hanem még másokról is. A Berésit Rabba 19. 5 szerint a nő tehát nemcsak a férjének adott a gyümölcsből, hanem az állatoknak is. Minden állat (valamint a férj) elfogadta a gyümölcsöt és evett belőle, csak a chol (a fõnix) nem, ahogy írva van: „Azt mondtam, fészkemmel veszem el, és megsokasítom napjaimat, mint a homok (כחול)” (Jób 29. 18). A midrás folytatja: Rabbi Jannáj szerint a madár ezer évig él, utána fészkéből tűz csap ki, elégeti, amíg csak egy tojásnyi marad belőle, akkor újranöveszti tagjait, és életre kel. Rabbi Jehuda ben Simon szerint ezer évig él, majd teste elpusztul, szárnyai darabjaira hullanak, amíg csak egy tojás marad belőle. Azután újra növeszti tagjait, és életre kel.
A midrás elegánsan kapcsolja össze a főnix-legendát az édeni tiltott szürettel. A főnix, tudjuk, sokáig él, és ráadásul nem hal meg (csak időnként átalakul). Az édeni tiltott gyümölcsevés pedig a halál megjelenésének aitiológiai története. Ha tehát a főnix nem hal meg, érdemei kellenek, hogy legyenek, és ezt a rabbinikus logika szerint nem is szerezhette meg egyszerûbben, minthogy nem evett a halált a világra hozó gyümolcsből.
"
Magyarul egy "is" szóba az egyik Bibliamagyarázat beleérti a főnixmadarat is, vagy azon kívül minden állatot.
Tehát a Bibliában NEM szerepel a főnixmadár, csak az ilyen-olyan magyarázatokban találunk rá utalást.
A kérdés tehát félreértelmezésen alapul, vagyis nem releváns. A Biblia hitelessége nem kezdhető ki a főnixmadár legendájával.
3+
Ésaiás próféta könyve 14. rész
1.
Mert könyörül az Úr Jákóbon, és ismét elválasztja Izráelt, és megnyugotja őket földjükön; és a jövevény hozzájok adja magát, és a Jákób házához csatlakoznak;
2.
És felveszik őket a népek, és elviszik őket lakhelyökre, és Izráel háza bírni fogja őket az Úr földén, szolgák és szolgálók gyanánt; és foglyaik lesznek foglyul vivőik, és uralkodnak nyomorgatóikon.
3.
És majd ama napon, a melyen nyugalmat ád néked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, a melylyel szolgálnod kellett,
4.
E gúnydalt mondod Babilon királya felett, és szólsz: Miként lőn vége a nyomorgatónak, a szolgaság házának vége lőn!
5.
Eltörte az Úr a gonoszok pálczáját, az uralkodóknak vesszejét.
6.
A ki népeket vert dühében szüntelen való veréssel, leigázott népségeket haraggal, kergettetik feltartózhatlanul.
7.
Nyugszik, csöndes az egész föld. Ujjongva énekelnek.
Babilon királya=Sátán, királynője = Jezabel.
Már a nekem címzett privát üzenetedben is gondoltam hogy te valami troll vagy! Más nem is tesz fel így kérdést! Kérdezd meg az MBT fordítóit hogy miért főnixmadarat fordítottak oda!
Amúgy ilyen téma nincs a Bibliában hogy a főnixmadár megette a tiltott gyümölcsöt vagy nem!
"A többi állat akkor evett tiltott gyümölcsöt vagy csak az ember?"
A próba az emberen állt! Minden neki volt alávetve! Mert az ember volt a Föld ura nem az állatok! A Szentírás nem tér ki arra hogy az állatok mit ettek az Édenben. (Isten a "füvet" rendelte nekik) De állatok nem csak az Édenben voltak hanem a földön is. Ami bizonyos a jó és gonosz tudásának fája az ember számára volt tiltott gyümölcs és a bűnbeesés után az örök élet fája is az lett az ember számára!
"Meg a zsidó helyett hihetnénk a görög istenekben is."
Gondolom az is való neked! Higgyél csak bennük bátran!
Üdv: Gábor
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!