Mennyire fogok mellé, ha ezt gondolom úgy egészében a vallásokról?
Én úgy hiszem, hogy a vallások a világ nagy magyarázatai.
Megfigyelhető, hogy minél fejlettebb a technológiánk annál kisebb szerep jut a vallásnak.
Régen elég nehéz volt megmagyarázni például, hogy miért villámlik, miért kell fel a nap és miért járnak ciklikus utat a csillagok és a hold az égen.
No nem mintha minden kérdésünk mellé adekvát válasz került volna mára. A tudomány még az elején jár. Messze vagyunk tőle, hogy teljesen megismerjük magunkat, az agyunkat, a biokémiánkat, vagy megismerjük az univerzum minden fizikai törvényét. Talán soha nem is érünk ennek az útnak a végére.
Így magunkra maradunk a kérdéseinkkel, kik vagyunk? Honnan jöttünk? Mi végre van a világ?
Ez persze még nem minden. Örök félelmünkre, a halálra is megnyugtató választ ad. Szeretteink egy jobb helyre kerülnek, vagy épp visszatérnek a körforgásba. Kimehetünk egy sírhoz, mikor emlékezni szeretnénk és egy szokássá vált szertartás ad formai keretet a búcsúnak.
Továbbá szabályozza az életünket is. Az erkölcsünk a vallásunkon alapszik és moralitásunk szövegbe foglalása a jogrendszer alapja.
Tiltott ölni, lopni, erőszakolni, stb. Ennek átadására ősi példabeszédek szolgálnak, melyek megtanítanak rá hogyan lehetünk a közösség hasznos tagja.
Illetve ott van még az egyensúly iránti olthatatlan vágyunk. Imádjuk azt gondolni, hogy a világ egy igazságos hely, ahol létezik a karma, létezik egy pokol a bűnösök számára és végül, ha a földi létben nem is, de minden a helyére kerül egyszer.
Ez a vallás számomra. A kérdésem, hogy miért kell feltétlen ehhez egy misztikum? Miért elfogadhatatlan a gondolat, hogy messze nem ismerjük magunkat és a világot eléggé, hogy mindenre elfogadható magyarázatunk legyen? Miért nem elég az, hogy a halál után nincs semmi? Nem vagyunk halhatatlan lelkek, csak elmúlunk az idő végtelen tengerében mintha sohasem léteztünk volna. Miért nem elég a lelkiismeretünk a hibáink felismerésére? Miért nem fogadjuk el, hogy a világ egy igazságtalan hely, ahol nincs egy láthatatlan hatalom mely a történet végén mégis happy endet kanyarít?
válasza:10/10.
Nem akarok beleszólni a vitátokba, de:
"A vallás soha, semmiféle tudományos magyarázattal nem szolgált még semmire, és nagyon jó eséllyel nem is fog."
Ha jobban a mélyére ásunk, ez az állítás nem biztos, hogy egészében igaz. Van egy egész érdekes kötet például, az a címe: "A Biblia biológus szemmel". Jó benne, hogy nem azt próbálja bizonygatni pár fundamentalista, hogy a Biblia modern értelemben vett tudományos mű lenne, viszont rámutatnak a szerzői, hogy - a kor viszonyait is figyelembe véve - a mai biológiatudomány szerinti helyes megállapításokat (is) tesz a Biblia. Persze nem mai szaknyelven megfogalmazva.
válasza: válasza:"helyes megállapításokat (is) tesz a Biblia"
Ugye ezt nem akarod érvnek hozni?
Ha mégis, akkor légy szíves, mondd meg, hol írja a Biblia, hogy mikor tesz helyes megállapítást, és mikor nem!
válasza:12.
Megfogtál :) Ha a Biblia tesz egy, a jelenlegi biológia tudománya szerint is helyes állítást az élőlényekkel vagy a környezettel kapcsolatban, annak nem feltétlenül lesz metafizikai vonatkozása. Ilyen értelemben, valóban nem a puszta vallásosságból levezethető kijelentéseknek tekinthetők ezek. Azonban, mivel a Biblia a kereszténység (tehát egy vallás) szent könyve, ez az adott vallás, és az azon nyugvó világkép kijelentése, igazsága is egyben. Ilyen értelemben tehát mégis közük van egymáshoz.
(Egyébként mit értesz közismert tények alatt? Továbbá, mikor közismert? Mai tudásunk szerint közismert, vagy az akkori Júdeában közismert?)
13.
Azt akarod kérdezni, hogy a Biblia hol írja önmagáról, hogy mikor tesz helyes kijelentéseket? Mert ez így értelmetlen...
Ahogy írtam egyébként, nem volt célom belefolyni ebbe a vitába, hanem szerettem volna ajánlani egy témába vágó olvasmányt. :) Akit érdekel, belelapoz, és megítéli, hogy van-e benne bármi igazság.
válasza:"a Biblia hol írja önmagáról, hogy mikor tesz helyes kijelentéseket?"
Pontosan!
Ugyanis, ha ezt NEM írja le, akkor őt nem lehet mérföldkőnek, vagy vezető írásnak elfogadni, hiszen akkor kell egy másik információforrás, amelyik megmondja, hogy a Biblia hol helyes, és hol kell figyelmen kívül hagyni!
Ez ugyanúgy igaz a benne levő történelmi tényekre, mint az erkölcsi tanításaira is!
válasza:"Mindenki, aki komolyan foglalkozik a tudománnyal, meggyőződik arról, hogy olyan szellem nyilvánul meg a világegyetem törvényeiben, amely magasabb rendű az emberi szellemnél." (Albert Einstein)
A tudományos igényű magyarázatot úgy értettem, hogy szabad egy vallásos következtetésnek a józan észből kiindulnia. Csak egy példa:
"Isten természete felfoghatatlan az emberek számára."
" Isten végtelenül tökéletes" (részletek a katolikus dogmatikából) Viszont Jézus azt mondta: "Legyetek tökéletesek, mint Mennyei Atyátok tökéletes."
Na, ezt hogyan értse valaki?
A tökéletesség a lélek és a test harmóniája Istennel a középpontban. Ha tökéletessé kell az embernek válni (legalábbis Jézus szerint), akkor a lelkünk és testünk egységét kell megteremteni.
Ez legalább olyan nehéz, mint a vallás és tudomány egysége. Mégis meg kell, hogy valósuljon.
Nem, nem mutat rá látszólag semmi. A vallások megosztottak, elhatárolódnak egymástól. A tudomány sem egységes. Amúgy egyikkel sincs baj, csak az ember tette őket ilyenné.
Innen már csak felfelé van út. Mindkét oldalnak el kell ismernie a másik létjogosultságát. Ez csak felvilágosult tudósokkal és vallási vezetőkkel lehetséges.
válasza:"A tudományos igényű magyarázat"
Amit írtál, annak köze nincs a tudományhoz.
A tudomány viszont egységes (módszerben, eredményekben). Nincsenek pl. olyan tudományos iskolák, amelyek egymással harcolnak. Olyanok vannak ugyan, amelyek más irányban indulnak el - de mit ad isten, végül mindig összetalálkoznak.
A vallási irányzatok NEM találkoznak össze, ha már egyszer elváltak!
válasza:Ez nem "melléfogás" kérdése, hanem világnézeté. Neked ez a világnézeted. Pl:
"a világ egy igazságtalan hely, ahol nincs egy láthatatlan hatalom mely a történet végén mégis happy endet kanyarít"
"a halal utan nincs semmi"
"elmúlunk az idő végtelen tengerében mintha sohasem léteztünk volna"
Ezzel nincs semmi baj. Ugyanolyan ervenyes vilagnezet, mint a tobbi.
Még azt szeretnem hozzatenni, hogy a vallasnak egyebkent nem az a dolga, hogy a vilagot "megmagyarazza" es a tudomannyal versenyezzen.
Igazabol ez a "most mar tudjuk, mi a villam, tehat Istenre nincs szukseg" megkozelites helytelen. A vallas nem azokra a kerdesekre keresi a valaszt, mint a tudomany. A termeszettudomany elmondja, mi tortenik. A vallas keresi arra a valaszt, hogy miert. (mechanismus versus agent)
Neked az a vilagnezeted, hogy egyszer mindenre megtalalja a tudomany a valaszt.
Masok viszont intuitíven ugy erzik, hogy van egy termeszetfeletti jelenlet az vilagban, az eletukben, es a dolgok mogott. Ezzel a termeszetfelettivel keresik a kapcsolatot a vallasgyakorlas soran.
Mondhatjuk ugy is, hogy az emberi letezesnek van egy testi (fizikai), egy ertelmi (intellektualis), egy erzelmi (emocionalis) es egy szellemi (spiritualis) sikja. A tudomany az ertelmi sikon mozog, a vallas vagy vallasos elmenyek a szellemi retegben.
Aki az istenhitet az ertelmi sikon akarja megerteni, az neha az "ezek hulyek" jellegu kovetkeztetesre jut.
válasza:A különbség az, hogy az én világnézetem alá van támasztva (a legtöbb helyen. Persze nem mindenhol).
"a vallasnak egyebkent nem az a dolga, hogy a vilagot "megmagyarazza"
DE, EGÉSZEN PONTOSAN ez IS a feladata!
"es a tudomannyal versenyezzen"
Persze, nyilván nem akar versenyezni. Régen úgy gondolták, hogy a tudomány minden szempontból alá van rendelve a vallásnak. Mondjuk, akkor még nem volt túl fejlett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!