Mennyire fogok mellé, ha ezt gondolom úgy egészében a vallásokról?

Rendben van, fogadd el. Szuper számodra, és jó. Ha megengeded, én meg olvasom a nagy misztikusokat, Eckhart-Suso-Tauler, a skolasztikusokat, az egyházatyákat, Platónt, az újplatónikusokat, a nagy német idealistákat (Kant-Hegel- Schelling- Fichte).

Jut eszembe: a "lelkiismeret" istenszinonima volt, Origenésznél biztosan,de másoknál is. Plótinosz meg egyszerűen "jelenlétnek" nevezi Istent. Az ókori görögöknél meg az Egy az istenszinonima.

Hogy mennyire "fogsz mellé", élő ember neked nem tudja megmondani, hiszen biztosat senki se mondhat - se tudós, se filozófus, se teológus. (A megélhetési "médiumokat" most hagyjuk).

Szeretnék rávilágítani, hogy előfeltevésekből indulsz ki - ami nem feltétlenül baj, csak ildomos észrevenni -, ami behatárolja a megismerést. Azt kérdezed, "miért kell feltétlen ehhez egy misztikum", amivel már rögtön feltételezed is, hogy azért van mögötte misztikum, mert az valakinek kellett (dőltbetűvel kiemelném itt), hogy arra az ember tudva-tudatalatt vágyott, és ez a vágy szülte a misztikumot. Pedig honnan tudod, hogy nem fordítva volt, és tényleg van valami misztikum - talán épp az emberben -, ami iránt csakis ilyen "elvont" módon tudunk viszonyulni? Viszont épp megfoghatatlan, elvont voltából fakadóan nincs róla pontos ismeretünk, ami magyarázná a vallások, hiedelmek, stb. sokszínűségét részben.

Azt is mondod, hogy nincs lelkünk, de akkor nem ártana tisztázni, mit értesz lelkiismereten és milyen értékrendszer alapján hivatkozol rá? Szimbolikus értelemben? Ha igen, akkor pontosabban hogy írnád le a "lelkiismeret" tartalmi részét, nem szimbolikusan?

A halálról is úgy beszélsz, mintha bármi bizonyosat tudnál róla. Itt szintén abból az előfeltevésedből indulsz ki, hogy ha valami túl szépnek tűnik (menny, túlvilág, halhatatlanság, stb.), akkor az ebből kifolyólag automatikusan nem is lehet igaz. Vagy fordítva, kissé cinikusan, "csak az lehet igaz, ami sz.r". Pedig nincs összefüggés, tudományosan ugyanúgy nem tudod cáfolni a lélek létét, vagy a túlvilágot, ahogy bizonyítani sem, mert kívül esik a tudományos megismerés lehetőségein.

"Miért elfogadhatatlan a gondolat, hogy messze nem ismerjük magunkat és a világot eléggé, hogy mindenre elfogadható magyarázatunk legyen? "

Őszintén szólva ezt a kérdést a többi között kakukk tojásnak tartom. Szerintem a legtöbb ember - hívő és nem hívő - egyetérthet vele, hogy "messze nem ismerjük" sem magunkat, sem a minket körülvevő világot eléggé. Itt én nem érzek feszültséget hit és tudományos felfogás közt.

Visszakanyarodva a tételmondatodhoz: "Én úgy hiszem, hogy a vallások a világ nagy magyarázatai." --> Ezt is helytállónak tartom. De nem gondolom, hogy rossz magyarázatok lennének, csak azért, mert pl. régiek.

"Régen elég nehéz volt megmagyarázni például, hogy miért villámlik, miért kell fel a nap és miért járnak ciklikus utat a csillagok és a hold az égen."

De a vallások elsődleges célja nem is a légköri jelenségek magyarázata, ahogy annak idején sem az volt. :)

"Megfigyelhető, hogy minél fejlettebb a technológiánk annál kisebb szerep jut a vallásnak."

Ebben lehet igazság, bár szerintem leegyszerűsíted. A különböző újkori szellemi áramlatok, elsősorban az ateizmus térhódításának figyelembe vétele nélkül szerintem nehézkes ezt a "minél nagyobb technológiai fejlettség = annál kevesebb vallás" egyenletet felállítani. Volt itt a nyugati világban szellemi háttere is, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, csak ezt akarom vele mondani. Azon kívül, a viszonylagos technikai fejlettségünk sem egy fix dolog, halad valamerre.

Remélem, érthető volt, ha nem, azt írjuk az éjszaka rovására :)

Ja igen, még egyvalami (bár nagyon érdekes a kérdésed, sokat lehetne róla filozofálni):

"Illetve ott van még az egyensúly iránti olthatatlan vágyunk. Imádjuk azt gondolni, hogy a világ egy igazságos hely, ahol létezik a karma, létezik egy pokol a bűnösök számára és végül, ha a földi létben nem is, de minden a helyére kerül egyszer."

Szerinted pl. honnan származik ez a vágyunk/igazság igényünk?

Gondolhatod így, de szerintem igazából nem a technikai fejlettség az oka a vallás háttérbe szorulásának. Részben, egyes embereknél lehet, de nem kizárólagosan ez az indok.

Sokkal inkább befolyásolja a társadalom, illetve a politika. Lásd: muszlim országok. Az egész társadalom muszlim, nem lehet kikerülni ezt a kérdést, ebbe születnek bele. És nem mondhatni, hogy ők feltétlen rosszabb technológiai szinten vannak, vagy csak azért muszlimok, mert nem tudják megmagyarázni, hogy miért van a villámlás.

Ezzel szemben Európában a társadalom nagy része úgy nő fel, hogy jóformán semmit nem hall és nem tanul vallásokról, persze, hogy nem lesz hívő (vagy csak kis százalékban). Itt szekuláris a társadalom, ennek politikai okai vannak, nem kizárólagosan technológiai. Nagyon számít a nevelés és a társadalmi közeg.

"Miért nem elég az, hogy"

Képzeld el magad abban az időben, amikor kialakultak a vallások.

Miért lépjél ki a barlangból, amikor bármikor lecsaphat egy villám, vagy elkaphat egy nagy hatalmú ragadozó?

Ne feledd, hogy nem ismered őket annyira, mint ma, és sok fogalmad nincs, mikor támadnak.

Na de ha van egy hatalmas barátod, aki viszont ismeri őket, és hatni is tud rájuk, úgy mindjárt más a helyzet!

A vallás egészen 500 évvel ezelőttig több pozitívummal rendelkezett, mint negatívummal, a megfelelő vallásos közösségek sikeresebbek voltak.

Nem az a lényeges, hogy mit gondolsz a vallásokról, a saját magad sorsának szempontjából a döntő az, hogy mit gondolsz Jézusról!?

Ismered-e egyáltalán őt, tudod-e, hogy mit mondott, miket cselekedett, és miért tette azt amit tett?

Ha ezekre a kérdésekre tudod a válaszokat, akkor nem fogsz mellé, minden más esetben garantáltan mellé fogtál és eltelik úgy az életed, hogy fogalmad sincs arról, hogy mi értelme volt az életednek!

Amiket leírtál, mutatják, hogy az ember még mindig mennyire tudatlan. Véleményem szerint az ember lelki és testi lény is egyszerre. A tudatlanságunk is ennek megfelelően lelki és fizikai aspektusunkat egyszerre érinti.

A vallás lenne hivatott az embert lelkiekben eligazítani, választ adni arra, hogy miért élünk, van-e Teremtő. A tudomány küldetése pedig, hogy a barlangból kivezessen és megmutassa, hogyan használjuk értelmünket is.

Felmerül a kérdés, hogy miért indult az ember ilyen mélyről spirituálisan és értelmileg is. Minden vallás tanít egyfajta "törésvonalról" Isten és ember körött. A kereszténység is tanít a bűnbeesésről, Sátánról.

Hogy az emberiség itt tart, arra az egyetlen logikus magyarázat, hogy a bűnbeesés elszakította az embert Istentől és tudatlanná tette.

Ha nem lett volna bűnbeesés, vallások sem kellenének. Hiszen mi szüksége volna egy Istennel egységben lévő, bűnt nem is ismerő boldog embernek vallásra, mint egy mankóra?

Egyébként a vallás révén Isten fokozatosan állítja helyre az ember spirituális-szellemi képességeit. Ennek érdekében az igazságot mint teljesebben nyilatkoztatja ki a történelmi korokon keresztül. Lásd: Ószövetség, Újszövetség... Isten törvényei ismeretében az ember tudhatja, mi az erkölcsi jó.

A tudomány fejlődése látszólag a vallástól függetlenül történt, de a kettő közötti harmónia a cél. Mint ahogy az ember lelke és teste is szüntelenül harcol egymás ellen, úgy harcolt egymás ellen a vallás és a tudomány.

Az ember helyreállításának története a vallás és tudomány egységének megteremtése is.

"a vallás és tudomány egységének megteremtése"

Ezzel csak egyetlen gond van: a vallás és a tudomány folyamatosan távolodik.

Régen: az ókorban vagy a középkorban - még tényleg volt egység. A legnagyobb főpapok voltak általában a vezető tudósok is.

De mára kiderült, hogy ez csak akkor működik, ha nagyon szerény a tudomány tudása.

Ahogy növekszik, ez már tarthatatlan, és a vallás egyre inkább névleges lesz.

Kedves 8/8!

Igazad van abban, hogy az pl. ókorban, vagy Ószövetség korában a vallás és a tudomány nem annyira távolodott el egymástól. És, hogy a tudomány akkori fejlettsége kismértékű volt.

Emiatt viszont a gazdasági élet sem fejlődött igazán. Így a társadalom is csak kevéssé specializálódott, egyszerű úr-szolga kapcsolatban éltek az emberek. Az embereknek vallási és politikai tekintetben is engedelmeskedniük kellett az uruknak. Ezért a vallás, a politika, a tudomány, gazdaság nem váltak el egymástól.

Később a vallásos és tudományos-gazdasági fejlődés jobban szétvált. Ennek oka részben, hogy a vallás is fejlődött. A kereszténység megjelenésével a demokratikus szemléletmód elterjedt. Ezt csak fokozta a reformáció.

A politikában a monarchia lett a jellemző, a gazdaságban pedig a feudalizmus. A politika mindig uralni akarta a vallást, amely sokszor célt tévesztett és hiteltelenné vált. Tehát a vallás, politika és gazdaság, az azt támogató tudománnyal nem volt szinkronban. Az ipari forradalom még inkább növelte a köztük lévő távolságot.

Manapság azonban a szinte végletekig specializálódott tudomány kezdi felismerni korlátait. A legegzaktabb tudósok sem tudnak előrejutni a kutatásaik csúcsa felé, ha legalább elméletben nem feltételezik egy magasabb rendű intelligencia létezését. Ezt Einstein is alátámasztotta.

De a vallás is tudományos igényű magyarázatokkal kell, hogy szolgáljon a mai felvilágosult embereknek, akik nem érik be a dogmákkal.

A vallás és tudomány végletekig történő szétválása után szükségszerű az egység megteremtődése.

Ehhez azonban már nem elég a vallásos igazság jelenlegi formája. Az Ószövetséggel és az Újszövetséggel nincs vége a történetnek. Szerintem szükséges az igazságnak egy ismételten magasabb szintű kifejezése, vagy kinyilatkoztatása. A kereszténység tanítása szerint ez meg is fog történni.

"A legegzaktabb tudósok sem tudnak előrejutni a kutatásaik csúcsa felé, ha legalább elméletben nem feltételezik egy magasabb rendű intelligencia létezését. Ezt Einstein is alátámasztotta."

Ez simán csak nem igaz.

"De a vallás is tudományos igényű magyarázatokkal kell, hogy szolgáljon a mai felvilágosult embereknek, akik nem érik be a dogmákkal."

A vallás soha, semmiféle tudományos magyarázattal nem szolgált még semmire, és nagyon jó eséllyel nem is fog.

"A vallás és tudomány végletekig történő szétválása után szükségszerű az egység megteremtődése."

Mert?

Mutat erre valami?