Honnan tudható, hogy a Biblia isteni ihletésű? Van erre tudományos módszertani bizonyítás? Ha igen, mi az?

20

"Dániellel kapcsolatban i.e. 165 a legrégebbről fennmaradt töredék."

És milyen érdekes, hogy ez utáni eseményeket nem is jósolt meg...

"További érv a nyelv. Mind a héber, mind pedig az arámi változott i.e. 6. század és i.e. 2. század közt. A Dánielben található arámi nyelv inkább keleti (babiloni) eredetű, mintsem nyugati (palesztinai). Valamint vannak olyan szavak, amik a későbbi arámi nyelvben már nem találhatóak meg (ezek főleg perzsából jöttek át, pl: fartemim [perzsa: frathemo] - első, ahasdarpenin [perzsa satrapa] - helytartó)."

Néhány perzsa jövevényszó jelenléte szerintem nem sokat jelent, a magyarban is vannak török jövevényszavak még most, évszázadokkal a hódoltság után is.

Továbbá nincs megmagyarázva, hogyan kerültek görög kifejezések az írásba? Mert Nagy Sándor hódítása (i.e. 336-323) és a hellenizmus kiterjedése után érthetőek a görög jövevényszavak, de előtte semmiképpen sem, így a könyv nyelvezete épp a későbbi keletkezés mellett szól.

"bekerült a héber kánonba. Ha i.e. 165 után keletkezett volna, nem került volna be, nem telt volna el elég idő a kanonizáláshoz. Honnan tudjuk? A Makkabeusok nincsenek benne, csak a görög kánonba (Septuaginta)."

Kronológia, amit találtam:

-Dániel könyve - i.e. 167-164

-Makkabeusok könyve - i.e. 100

-héber kánon kialakulása - hogy i.e. 1. század

Nem látom megalapozottnak az érvedet. Miért ne kerülhetett volna be Dániel a héber kánonba, ami (akkori átlagéletkorral számolva) 3-4-5 generációval később alakult ki?

A prófétai könyvek kánonjában (i.e 2. század) ráadásul nem szerepel Dániel, a héber kánonban (i.e. 1. század) pedig igen, ami arra utal, hogy a könyv a két időpont között íródott.

"Továbbá, a Dániel 9:26ban ez áll:

"A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás."

Namármost még ha tényleg az i.e. 2. században íródott is volna, akkor is itt volna ez a prófécia. Ez még akkor is a jövőre vonatkozott - a Messiás után egy későbbi, eljövendő fejedelem elpusztítja a szenthelyet. Antiokhosz Epiphanesz nem pusztította el, és nem is a Messiás után élt. Viszont a rómaiak elpusztították, és meglepő módon, a Messiás után (vagy talán nem meglepő, hisz meg volt prófétálva)"

Ezt zsidóknak is próbáltad már elmagyarázni? Mert Dániel az ő könyvük, de valamiért még sincsenek meggyőzve arról, hogy ez a prófécia Jézusra vonatkozott és, hogy ő volt a Messiás. Biztos rosszul értelmezik a saját nyelvükön írt könyvüket...

Mondjuk ez érthető, tekintve, hogy ők tök másképp fordítják ezt a szakaszt. Angolul találtam egy zsidó fordítást erről a bekezdésről, és szó sincs benne messiásról:

"26. And after sixty two weeks shall an anointed one be cut off, and none will be left to him: and the people of a prince that shall come shall destroy the city and the sanctuary; and his end shall be with a flood, and to the end of the war desolations are decreed."

Találtam keresztény fordítást is angolul, ott már szerepel a "Messiah" szó :) Érdekes, a zsidók szerint a "Messiás" szó nincs a szövegben, a keresztények pedig mintha direkt bele akarnák ezt költeni. Vajon miért? :)

Bocs, de egy héber-arámi nyelvű szöveg esetében inkább a zsidóknak hiszek, mint a keresztény fordítóknak.

"Ezek mellett Dániel képben volt a Babiloni birodalommal. [...] Ezzel szintén kétlem hogy a második században (i.e.) tisztában lettek volna...."

Miért ne lettek volna? A babiloni fogság a zsidó történelem egyik legmeghatározóbb eseménye. Semmi különös nincs abban, hogy pár évszázaddal később is ismerték a részleteit.

24

"A Messiás jelentése Felkent, az 'anointed one' pedig szintén ezt jelenti :)"

"felkent [ë-e v. e-e] melléknév és főnév fölkent

I. melléknév

2. (választékos) Olyan <személy>, akit vmely hivatalra, méltóságra felkentek (3). Felkent király, pap. Igazad vala | atyám – az isten nem segít soha | felkent királyok ellen. (Katona József) || a. (átvitt értelemben, választékos) Vmely hivatásra kiválasztott, avatott <személy>. A művészet felkent papjai; a tudomány felkent bajnoka. Mi vagyunk az Élet fiai, | A küzdelemre fölkent daliák. (József Attila)"

[link]

Amint látható, a felkent kifejezés elég sok emberre igaz és egyáltalán nem csak a Messiást jelölheti. De mondom, a zsidókat kellene meggyőzni, hogy rosszul értelmezik a saját könyvüket és nem értik a saját nyelvüket.

"Habár nem volt akkoriban annyira kiterjedt a görög kultúra, kereskedők és zsoldosok szinte biztos hogy jelen voltak Babilonban, ez pedig megmagyarázza azt a néhány görög szót."

Erről valami forrás...? Az, hogy "szinte biztos jelen voltak" nem túl meggyőző. A görögök a Földközi- és a Fekete-tenger partjain hoztak létre kereskedőtelepeket és gyarmatvárosokat. Babilon pedig kicsit odébb van a térképen.

"De ha később íródott volna, akkor nem lett volna ennyire részletes, és a görög hatás is jobban érvényesült volna - ők pedig nem ismerték annyira."

A babiloni rész pont nem részletes. A 7-12 szakaszok részletesek, amik az i.e. 167-164 között zajló eseményeket írják le. Ez megint arra utal, hogy akkor keletkezett a szöveg. Logikus, hogy az író jobban ismerte a saját korának politikai viszonyait, mint az évszázadokkal korábbiakat. Ha valóban a 6. században íródott volna a könyv, akkor a babiloni rész lenne részletesebb, nem a 300 évvel későbbi, amit elvileg csak látomásból ismerhetett.

26

"Hanem lenne bizonyosság és akkor mindenki hívő, akarom mondani, "biztos Istentudó" lenne. Ekképpen nem tudná Isten eldönteni, hogy ki a gonosz vagy ki a jó"

Már miért ne tudná eldönteni? Nem úgy volt, hogy Isten belelát a szívekbe?