A fundamentalista bibliamagyarázat miert hiszi, hogy a Bibliának tökéletesnek kell lennie?
A keresztény fundamentalista bibliamagyarázat szerint az igazi hivőknek a Biblia minden szavát el kell hinni, mármint ami a történeti leírásokat illeti. A teremtésörténet nem lehet jelképes, annak igaz történelmi leírásnak kell lennie. Ugyanez igaz más bibliai leírásokra is. Pl. Eszter, Dániel vagy Jónás könyvére. Ezek a könyvek történelmi igazságot tartalmaznak, és ha lenne bennük eltérés, azzal meg lehetne kérdőjelezni az Bibliát - mondják a fundamentalisták.
Mármost, akik képben vannak a modern teológiai képzésekkel, azok tudják, hogy ez egy eléggé túlhaladott álláspont. A szentírástudósok szerint ugyanis a sugalmazottságot nem befolyásolja, ha egy bibliai könyv nem történeti leírás. A szentírástudósok igyekeznek a könyv történelmi hárrerét, műfaját felrárni, és az alapján jutnak eredményre, ami a fundamentalista álláspontnak a szöges ellente. Eszerint - a példáknál maradva - a teremtéstörténet visszatekintő prófécia akar lenni, amely képekben válaszol a zsidók kérdéseire a kezdetekkel kapcsolatban. Eszter, Dániel (1-6. fejezet) Jónás könyvével kapcsolatban pedig arra jutottak, hogy novellisztikus szerkezetűek, vagyis kitalált történetek, bár mint minden legendának, azoknak is van történelmi alapja. Dániel 7-12 fejezeteket pedig apokaliptikus leírásoknak tartják a kutatók, amelyek vaticinium ex eventu (utólag megírt) jóslatokat tartalmaznak, illeve korabeli utalásokat a makkabeus korszaka. Persze ezek érvekkel vannak alátámaszva.
Nem igazán értem a fundamentalizmust. Ha egy bibliai könyvről nyilvánvaló, hogy novellisztikus szerkezetű, és nem igazolható, hogy történelmi leírás, akkor miért nem fogadják el az eredményt? Bár én nem hiszek Istenben, de ha mégis ő sugalmazta volna a Bibliát, miért elképzelhetetlen, hogy nem a történetírás módszeréhez nyúltak a szerzők?
És végül, miért igazibb hívő az, aki szó szerint veszi a teremtést, és tagadja az evolúciót, ami napjainkban nyilvánvaló természettudományos tény?
A Bibliában egyébként olyan képtelenségek vannak, hogy JHVH tiszteletet a "méd Dáriusz" bevezette a birodalmában (Dániel 6). Ezzel a fejezettel több probléma is van. Először is, méd Dáriuszt nem ismer a történelem, a fundamentalisták persze megpróbálják bizonyos történelmi személyekre ráhúzni ezt a nevet, azonosítva ezzel a királyt. Másrészt nem tiszta, hogy a fejezet pontosan milyen birodalom idején játszódik. Valamikor Babilon bukása után vagyunk, tehát mondjuk, hogy az Óperzsa Birodalom idején.
Nos, abban a birodalomban sosem vezettek be JHVH tiszteletet (ez csak a szerző vágyálma), egy világirodalom biztosan nem hódolna meg úgy sosem egy leigázott nép istene előtt. Nincs is rá történelmi bizonyíték.
A szentírastudósok szerint Dániel könyvét az i.e. 2. században állották össze, a makkabeus forradalom idején szóval ebből a szemszögéből érthető a story. Pontosan a történelmi valóság fordítottját tükrözi a szöveg, ugyanis a zsidó vallást IV. Antiochos Epiphanesz betiltotta abban az időben.
Ezt a példát amúgy egy fundamentalistával való vitámból vettem, ahol szóba került a méd Dáriusz.
válasza: válasza:Szövegvariánsok?
Tudod kedves Barátom, a Biblia megirására 40 embert használt fel, akik igyekeztek emberileg visszaadni a Teremtő szavait, érzéseit, elvárásait. A variánsok csak neked tünnek annak.
válasza:Szia,
Nagyon örülök, hogy Dániel könyve 5-6. fejezetét hoztad fel példának, mert az 5. fejezet bizonyítja, hogy a könyv nem a makkabeusi időben íródott. Ezt a témát nagyon szívesen megvitatom veled, mert ebből írtam a teológiai szakdolgozatomat. 2 évig kutattam a témát, olyan irodalmakban melyek csak kutatói engedéllyel tekinthetők meg az MTA Ókori Gyüjtemény Könyvtárában.
Beszélgessünk Belsazárról, a babiloni feltárásokról, a palotáról, arról, hogy miért csak a 3. helyet ajánlotta fel Dánielnek...
Egyébként óriási csúsztatás az, hogy a szentírástudósok mind a modern teológát támogatják, helyből fel tudok sorolni neked három olyan elismert magyar teológia professzort, akik fundamentalistának számítanak a te értelmezésed szerint.
Egyébként néhány fanatikus hívő kivételével a fundamentalista gondolkodású teológusok is azt vallják, hogy meg kell ismerni könyv történelmi hárrerét, műfaját feltárni, és az alapján lehet értelmezni az adott művet. Csak a bibliakritika áll ellent a fundamentális nézetekkel, de ezek egyike sem olyan fekete-fehér ahogyan te beállítod. A Biblia születésekor egészen más gondolkodásmódú emberek éltek, akiknek természetes volt a képies beszéd, elég csak az Úr Jézus Krisztus tanításaira gondolni.
Én azt látom a mai teológus társadalomban, hogy szépen megférnek egymással a különböző gondolkodású teológusok, tisztelik egymás nézeteit, és csak a kivülálló valláskritikusok próbálják szembeállítani ezeket a nézeteket.
Üdv. Péter
válasza:Kedves Állító! (Hiszen a kérdésed csak ürügy, hogy az álláspontodat hirdesd.)
Több helyen is pontatlan az írásod az elfogultság és amiatt, hogy mindenképpen a saját álláspontodat akarod jónak beállítani.
A cél meghatározza az utat - ezért ha az nem jól van kitűzve, nem fogod észrevenni, amikor rosszul értelmezel bizonyítékokat.
Hogy a "keresztény fundamentalisták" mit gondolnak, nem igazán érdekel, én embereket ismerek és nem tesz nekik jót, ha dobozolom őket, mert a személytelenítés elveszi a lehetőségét a valóság megismerésének. Ugyanis a valósághoz a személyek is hozzátartoznak.
Ahogy a valósághoz az is hozzátartozik, hogy az általad modernnek nevezett teológia már régi. Posztmodern teológia is van, ami megtanult együtt élni és gondolkodni azzal, hogy még vannak olyanok, akik modern teológián nőttek fel. Pl amikor azt mondják, hogy "Ha egy bibliai könyvről nyilvánvaló, hogy novellisztikus szerkezetű, és nem igazolható, hogy történelmi leírás, akkor miért nem fogadják el az eredményt?" - egyből jön a kérdés, hogy hol van az, amivel "nem igazolod", hogy történelmi a leírás? Önmagában egy novellisztikus leírás nem jelenti, hogy az történelmileg nem is állhatja meg a helyét.
Vagy "miért igazibb hívő az, aki szó szerint veszi a teremtést, és tagadja az evolúciót, ami napjainkban nyilvánvaló természettudományos tény?" Vannak, akik szó szerint veszik a teremtést, de az evolúció ELMÉLETET is elfogadják - de nem tényként, hiszen még nem bizonyították. Ha őket kihagyod a vizsgálatod során, mert nem felelnek meg annak, hogy elérd azt a célt, amit kitűztél, akkor téves következtetésekre fogsz jutni. Vagy ha bizonyították volna az evolúció elméletet, nem elmélet lenne a neve. Az evolúció természettudományos elmélet. Ha hű akarsz lenni a természettudományhoz, nem kezelheted tényként. Az evolúció fejlődéselmélet. A fejlődésről egy elmélet. Mivel nem igaz mindenre, mert más rendezőelvek is vannak, mint a genetika, ezért nem teljes érvényű - így a kezdetet sem lehet vele vizsgálni.
Vagy hogy valamire MÉG nincs történelmi bizonyíték... Sok mindenre nem volt még történelmi bizonyíték néhány évtizede vagy évszázada... Ez önmagában semmit nem jelent. Ha valamire nincs bizonyíték, az attól még megtörténhetett. Gondolj bele, hány büntetőeljárás során kerülnek vissza akár szexuális ragadozók a társadalomba - mert nincs bizonyíték...
Nem megyek bele teljes mértékben az állításaid elemzésébe, mert annak nem lenne értelme. Bár tanultál szövegkritikát, nem jelenti azt, hogy mindent tudsz, amihez arra van szükség, hogy meg is értsd akármelyik írást. Inkább arra bátorítalak, hogy ne skatulyákban, dobozokban, kategóriákban gondolkodj csak, hanem SZABADON. Személy vagy. Egy személy nem határozható meg kategóriák szerint - hiszen annál sokkal több. Ha csak kategóriákba gondolkodsz, meg fogsz kattanni. Talán ismered a keresztény skizofrénia nevű betegséget - pont ez az alapja. Csak a kategóriák - személyiség és személyek nélkül. A betegségnek mindegy, hogy hiszel-e Istenben. Biztos ismered azokat a képeket, amiket csak akkor látsz, ha leteszed a vonalzót, elengeded, hogy csak akkor látsz élesen valamit, ha pontosan oda nézel, ahol az ábrázolva van - és csak belebámulsz. Mögé fókuszálsz és akkor kerül az agyad a teljes információ birtokába ahhoz, hogy felismerje a képet. Ezért van különbség aközött hogy nézel valamit vagy látod.
Nagyon értékes a tudomány! Nagyon. Én is szeretem. De kevés ahhoz, hogy a körülötted levő világot valóban megismerd. Ha a természet-felettit akarod tanulmányozni, a természet-tudomány kevés lesz! Ahogy a szövegkritika és a jelen történelmi tudása is kevés egy mű elemzéséhez, hogy olyan állításokat írj le, amikhez nem kapcsolódnak a saját elméleted gyengeségei, amiket nem látsz. A tudomány helyes használatához alázat is kell. Ugyanis az elméletek nem azon szoktak megbukni, amit már tudunk - hanem azon, amit nem tudunk. Még.
Az ilyen HaEv féle hülyekkel nem foglalkozom, de Péterrel szívesen megvitatom a kérdést.
Kedves Péter!
Dániel könyve azért ír Belsazarról, mert az 1-6 fejezetek korábbi eredetűek, a magjuk a babiloni fogságra vezethető vissza. Ezek a fejezetek azonban nem történelmi beszámolók, A valóság keveredik benne a fikcióval. Nabukodonozor megtérése, a JHVH tisztelet bevezetése szerte a birodalomban, a tüzes kemencebeli mesebeli történte a három ifjúval, stb. világossá teszi, hogy ezek haggadikus leírások. A 7-12. fejezetek apokaliptikus részek, megírásuk i.e 2. század közepére datálhtó. A látomások a makkabeus korszakra vonatkoznak, ahol a szerző a babiloni korszaktól kezdve felvázolja a történelmet a didadokhoszok koráig. A könyv végső redakciója kb. i.e. 164 lehetett. Késői keletkezését mutatja az is, hogy i.e. 180 körül - pl. Sírák fia idejében nem idézik - a makkabeusok 1. könyvének írója i.e. 100 körül viszont igen.
Tehát a fundamentalisták, akik szó szerinti beszámolóként kezelik a történelmi és tudományos ismereteknek ellentmondó részeket, illetve jóslatként azt, amit utólag írtak meg, tévednek. Dániel könyve se nem történelemkönyv, se nem jóskönyv. És ezt nem én ateista mondom, hanem katolikus és református teológusok.
"Tudod kedves Barátom, a Biblia megirására 40 embert használt fel, akik igyekeztek emberileg visszaadni a Teremtő szavait, érzéseit, elvárásait. A variánsok csak neked tünnek annak."
Nem tudjuk hány ember írta a Biblát, a tudomány ugyanis számos bibliai könyv szerzőségénél ismeretlen szerzőket feltételez. A Biblia pszeudonim könyvei egy érdekes probléma, amivel kereszténység talán nem akar szembe nézni.
A szövegvariánsokról pedig annyit, hogy már valamikor az 1700-as években is kb. 30 000 eltérést számoltak össze a bibliai kéziratok eltérését illetően. Azóta ez a szám csak nőtt.
válasza:Tehát kedves névtelen kérdező, ha valaki alapjaiban vizsgálja a szándékodat és a vizsgálati módszeredet, azt egyszerűen lehülyézed.
Az lenne a kérésem, hogy kapcsold be a felhasználónevedet, mert akkor szeretném elkerülni a kérdéseidet - nehogy újból ilyen tramuát okozzak neked.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!