Hisztek a Túlvilág létezésében? Abban, hogy esetleg Evilági életünk után van valami mérőben más létforma? Mi történhet a tudatunkkal, lelkünkkel?

Igen, akkor hasonló helyzetben vagy, mint a gazdag fiú, akinek nagyon jó élete volt és azt kérte tőle mondjon le mindenről. És ugye nem tette.

Neked is nehezebb. De gondolj bele, akit sanyargatnak, gúnyolnak, megvetnek, mennyire könnyű lemondani erről? Őket valószínű jobban szereti Isten, mert megkönnyíti dolgaikat. Amikor meghalnak, ők megvigasztalódnak.

Ha bele gondolsz mi csak egy biológiai robotok vagyunk akik egyszer végleg "el romlanak" elhasználódnak és örökké kikapcsol a tudatunk!

Az ilyen túlvilági képtlzelgések csak arra jó hogy a tudatalattink megnyugtasson minket és ne stresszeljük ezzel magunkat!

Nem a lemondás a lényeg, hanem a tudatosság. Ne generáljunk magunkban vágyakat és ezáltal őrizzük meg a lelki egyensúlyunkat. Ne vesszünk el a külsőségekben. Tudatosuljon bennünk, hogy ez a világ csupán egy illúzió, azért van, hogy megismerjük önmagunkat. Meg kell találni valódi önmagunkat, a valódi életcélunkat. Rá kell jönnünk mi mozgat bennünket, a világot, hogyan tudunk magunkon változtatni. Hogyan tudjuk ezáltal uralni a világot, önmagunkat, vagyis növelni a tudatosságot magunkban. Tudatossá válni az álmainkra, a halálunkra, a mindenségre, Istenre.

Mert a tudatosság (ige) maga az Isten.

A vágyak nem viccből vannak, és nem is azért, hogy aztán legyen mit jól elfojtani.

Normális körülmények között a vágyak segítik az életed.

Csak mi már nem a szavannán élünk, de a vágyaink nem tudnak ilyen gyorsan változni.

Kedves Rekordkérdező! :)

Rengeteg kérdés egyetlen kérdés alatt. Zseniális! :)

Nem biztos, hogy mindenre válaszolok.

Kezdem az elején azzal, hogy aki nem akarja, ne olvassa végig: keresztény vagyok.

Van túlvilág. A tested halálával nem szűnik meg az élet - igen, a magnószalagos példa erre tényleg jó, csak az első hozzászóló nem úgy értette, ahogy a másik később.

A "túlvilági" élet alatt van, aki a szellemvilágot érti, ami velünk párhuzamosan létezik, itt azonban te inkább a te testi halálod utáni életre gondolsz. A testi halál után feltámadás lesz. Akik a "Mennybe" kerülnek, azoknak a mostanihoz hasonló, mégis más típusú testük lesz.

A tudatunk: mindaz, amit itt a Földön megtanulsz, nem fog elveszni. A fájdalom megszűnik majd, és egyesek úgy gondolják, hogy ez azzal jár, hogy a fájdalmas emlékeket elveszi Isten - én másként gondolom. A fájdalom egy tünet, egy válasz egy eseményre... Megfogadtam, rövid leszek.

Le tudnál-e mondani "erről a fosról", ami itt van, ha cserébe egy tökéleteset kapnál? Valószínűleg. De igazából nem kell lemondanod az örömről és egyéb más jó dologról is ahhoz, hogy a tökéletes is a tied legyen a "túlvilágon". Már akár most is megélhetsz tökéletes pillanatokat - olyan dolgokról lemondva, amikről tudod, hogy rossz. Vegyük például a drogot. Le tudnál róla mondani? Ja... nem is használod... :D (Remélem.) Nem kell lemondani a fagyiról sem, ha fogyókúrázunk - csak akkor aznap esetleg jóval kevesebb szénhidrátot és zsírt lehet más formában enni. Ez a lemondásosdi nagy téma... Elég annyi, mindennek ára van, és eldöntheted, hogyan fizetsz...

No de... Nézzük a lehetőségeidet, mert én ugyan magabiztos vagyok a túlvilág tekintetében, ez azért nem "ragadással" terjed. :)

- Ha a test halálával te is megszűnsz létezni, akkor nincs "örök sötétség". Akkor a nincs van! Vagyis nincs. Vagyis a semmi van. Vagyis az sincs. A semmi kicsit bonyolult, mert nem létezik...

- Ha reinkarnáció van, akkor némi jó cselekedettel folyton előrébb léphetsz a tökéletességig, ami a Nirvánába, azaz a megsemmisülésbe vezet. És ott nincs semmi. Ez ugyanaz, mint az előző, csak több évaddal. Bocsánat, nem sértésnek szánom, csak könnyedebb stílusban rövidítek.

- És olyan is van, hogy ez az egy "földi" életed van, és itt döntheted el, hogy az örök életet választod egy baromi jó helyen, vagy a megsemmisülést. És ha az örök életet választod, annak egy csomó jó része már most elkezd érvényesülni ebben az életedben. No én erről írtam fent.

És akkor most számold ki - melyikkel veszítesz a legkevesebbet, ha aszerint élsz, de mégsem igaz?

Így nyersz egy kis időt az idegeidnek, hogy megtaláld a választ a kérdéseidre. ;)

Ja, bármelyik vágy kiélése lehet bűn, de lehet olyan is, hogy nem bűn. A vágy önmagában nem rossz vagy jó. A vágy, érzelem egy energia, a szándék, amivel használod, az nem mindegy. "Nem tehetsz arról, ha egy galamb elrepül a fejed fölött, de ha fészket rak rajta, arról igen."