Érdekes, hogy akik nem vallásosak, ateisták, aki nem hisznek Istenben stb. a gyerekeiknek nem tiltják a hitet, tehát nincsenek meggyőződve az Istenben valló hitük "rosszaságáról" károságáról?
Olvasom a különböző hozzászólásokban, hogy ők nem hisznek Istenben, nem nevelik a gyermekeiket vallásosnak, de a gyerekeiket nem így nevelik, hát ha valaki meg van "győződve" a vallás károsságáról akkor a gyerekeit is így kellene nevelje, a saját meg hitét ami a hitetlenség miért nem neveli a gyermekeibe is?
Miért hagyja, hogy a gyereke olyat válaszon ami szerinte nem jó?
Azt gondolom az önmagát hitetlenek mondó ember nagyon is bizonytalan, mert nem tud kiállni a vallás ellenességében a meggyőződése mellet, nem tudja tovább adni hitetlenségét
#3-nak teljesen igaza van, ez a biztos módszer annak kiváltására, hogy egy ilyen leszűkült tudatú sulykolás ellen lázadni fog. Jó esetben valamilyen világvallás felé, rossz esetben valami pótszirszar felé (drog, szekta, függőség).
" Arra kell nevelni egy gyereket, hogy semmit ne vegyen ténynek, amire nincs bizonyíték." - nem, arra kell nevelni, hogy tisztességes ember legyen, és igazságkereső, szabad-lelkű, alkotó ember legyen.
Ezt egy tudományos, analitikus gondolkodással nem lehet megérteni, amit egy gyerek, minden művész, és minden szabad-lelkű felnőtt ért, mert szupraracionális:
"milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismerte meg őt."
Kérdező, az istengyermekségből fel lehet nőni, azért nem szűkítik be a normális ateisták a nevelésnél egy gyerektől teljesen idegen analitikus (ál)tudományos ideológiába - mint tette azt a sajnos már két generációban mérhetetlen tudati pusztítást okozva a marxizmus-leninizmus ideológiai nevelés.
"Én mondom: Még nem nagy az ember.
De képzeli, hát szertelen.
Kisérje két szülője szemmel:
a szellem és a szerelem!"
Kérdező, a "tehát" hibás. Más szavakkal, rossza következtetésed.
Felvilágosult ember mindenkinek, még a gyerekének is meghagyja a saját szemléletét, ha az nem káros másokra.
Nekem úgy rémlik, kis hazánkban vallásszabadság van.
Tehát "tiltani" nem helyes.
Felvilágosítani, magyarázni lehet, de a választás viszont az övé!
3 gyermekem közül 2 ateista a harmadik (új házasság, hívő feleség) református lett, mert a családi minta (egyedül én vagyok agnosztikus, a többiek -unokatestvérek is- hívők) érvényesült.
Világnézettől függetlenül ugyanúgy szeretem mindegyiküket.
Vajon a hívők ugyanezt gondolják az ateista gyermekükkel kapcsolatban is?
"nem, arra kell nevelni, hogy tisztességes ember legyen, és igazságkereső, szabad-lelkű, alkotó ember legyen."
Nézd, az erkölcs az ateizmusban is szerepet játszik, eszerint például az ateista gyerekek jószívűbbek:
Ugyanakkor az ateista gondolkodásban nincs helye hiedelmeknek. Amit egy ateista szülő megtaníthat a gyerekének - az etikus viselkedés mellett, - az a racionális gondolkodás. Mi, igazi ateisták, nem veszünk tényként semmit, amíg nincs igazolva.
A kereszténybarát ateisták feltehetően nem értenek ezzel egyet, de azok már fél lábbal bent vannak a vallásban, szóval az ő véleményük nem fontos.
Az ateisták nem hisznek, és ha Isten létezésére lesz bizonyíték, akkor sem fogunk hinni. Mert akkor már tudni fogjuk, hogy létezik.
#18
Az iróniával semmit sem bizonyítasz, Prücsök.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!