Az, hogy Ádám felesége, Éva együtt hált a fiaival, miért nem számít házasságtörésnek?

19

Honnan veszed, hogy az első emberpáron kívül teremtetett más ember is? Ádámnak és Évának mondatott: sokasodjatok, szaporodjatok!

A mai szemmel nézve bizony a testvér a testvérrel - mert nem volt más. Évát kizárnám, mert erre nem utal semmi...

Viszont ez Noé családjával megismétlődik, hiszen akkor kihal a teljes emberiség - rajtuk kívül.

Nincs ilyen a bibliában, hogy más emberek, meg tudatlanok, meg stb. Ha a biblia igaz, akkor az első kanyarban csak testvérrel ment. Éva nem kellett hozzá. Ő csak a testvéreket gyártotta le

Ha mese akkor meg mindegy

Ha azt mondjuk hogy nem szó szerint kell érteni akkor onnantól kezdve elvesztette relevanciáját

A Biblia igazságokat közlő tanító jellegű elbeszélése a Teremtéstörténet. Egy olyan műfaj, ami gyakori volt az Ókorban. Más népeknél is előfordul. Egyébként akkor még nem volt szekularizáció, hogy külön választották volna a vallásos és a világi irodalmat.

A Bibliát tehát nem szó szerint, hanem a tanítás igazsága szerint kell értelmezni:

1. A világot és az embert Isten a semmiből teremtette.

2. Isten lelket lehelt az emberbe (ez különbözteti meg minden más teremtett lénytől).

3. A világot és az embert Isten jónak teremtette.

4. Az Isten láthatatlan lényeket is teremtett.

5. Isten a teremtett értelmes lényeknek szabad akaratot adott.

6. A bukott szellemi lények (gonosz lelkek) hatására az ember is elbukott (eredeti bűn).

7. Isten a világot az embernek teremtette.

8. Az ember bukása után Isten megígérte a megváltást.

Ezt az igazságot akarja közölni a Biblia az akkori világkép szerint élő ember számára érthető formájában. Hiszen a Bibliának nemcsak Isten, hanem a szent író is szerzője. A hallgatója pedig a kor embere )kb. Kr.e. 500, de korábbi szájhagyományi forrásból merítve.

A Bibliában különböző műfajú könyvek vannak: történelmi könyvek, lírikus irodalom, bölcseleti irodalom, tanító jellegű elbeszélések, törvénykönyvek, sőt, még példabeszédek és mesék is. Nem részletezem, utána kell járni.

A Biblia értelmezését Isten nem az egyes emberre, hanem meghatározott személyekre, vagy intézményekre bízta, akik így tanították a népet.

Jézus Krisztus a Biblia értelmezését az általa alapított egyházra bízta, amelyet, mint Tanítóhivatal, az apostolok közössége (és azok utódai) testesít meg a mai napig.

"A Bibliát tehát nem szó szerint, hanem a tanítás igazsága szerint kell értelmezni..."

Innen kezdve van elcs... az egész! Mert ha valamit értelmeznek, akkor ott az értelmező dönti el, miképpen szól az üzenet. Vagyis nem az író gondolatait kapod meg, hanem az értelmezőét.

"

1.A világot és az embert Isten a semmiből teremtette.

2. Isten lelket lehelt az emberbe (ez különbözteti meg minden más teremtett lénytől).

3. A világot és az embert Isten jónak teremtette.

4. Az Isten láthatatlan lényeket is teremtett.

5. Isten a teremtett értelmes lényeknek szabad akaratot adott.

6. A bukott szellemi lények (gonosz lelkek) hatására az ember is elbukott (eredeti bűn).

7. Isten a világot az embernek teremtette.

8. Az ember bukása után Isten megígérte a megváltást.

Ezt az igazságot akarja közölni a Biblia

"

Ez mitől igazság??

Nem csupán egy feltételezés, amit eddig még senki sem bizonyított be?

Sokak szerint a világot a Rózsaszín Egyszarvú egy patadobbantással teremtett a semmiből.

Azután prüszkölt egyet és a cseppekből lettek az élőlények.

Nekem ez a verzió jobban tetszik.

#27 - Tudtommal a kérdés a Bibliáról szólt, és erre szólt a válasz is. De te a Rózsaszín Egyszarvúról írsz. Legyél boldog abban, ami neked jobban tetszik, hiszen az a fontos, nem? Én egy rajtam kívüli kinyilatkoztatásból indulok ki, te a saját - éppen aktuális - tetszésedből, vagy nem tetszésedből.

Isten nem azért létezik, mert neked tetszik, és nem feltétlenül olyanok a törvényei, amelyek a te kis elgondolásoddal is egyeznek. Isten azért Isten, mert rajtad kívül, nélküled is létezik, és nem kéri a beleegyezését tőled, hogy legyen.

Neked meg van szabad akaratod, hogy elfogadod, vagy nem.

Igen a kérdés a Bibliáról, pontosabban annak egyik logikátlan/átgondolatlan részére vonatkozik.

Akárhogy is nézzük az ember megjelenése a Földön igencsak eltérő módon van magyarázva a Biblia és a jelen kor tudománya szerint.

Azonban míg a tudományos magyarázatot számtalan cáfolhatatlan tény támasztja alá, a teremtéstörténet (akár képletese értelmezett) verziója összesen egy kétezer évnél régebbi írásgyűjtemény (megkérdőjelezhető) állításain alapszik.

Számomra ez nem meggyőzőbb mint az unikornisos verzió (erre kívántam utalni).

További gond az, hogy az embert az állatól való megkülönböztetés biológiai szempontból nem állja meg a helyét (rendszertanilag az ember az állatok osztályába tartozik), és annak a bizonyos Istentől származó léleknek sem lehetett mindmáig a nyomára bukkanni.

"Én egy rajtam kívüli kinyilatkoztatásból indulok ki, te a saját - éppen aktuális - tetszésedből, vagy nem tetszésedből."

Én a tudomány mai állásából indulok ki, azt fogadom el.

"Isten nem azért létezik..."

Isten léte nem nyert bizonyítást, tehát nem jelentheted ki, hogy létezik.

Hihetsz benne, akár a kinyilatkoztatás alapján, akár bármely más okból, de ez csupán a te személyes hited, és nem egy bizonyított tény.

"Neked meg van szabad akaratod, hogy elfogadod, vagy nem."

Természetesen nem fogadom el (bizonyíték nélkül). Szabad akaratomból maradok hát agnosztikus.

"Isten a világot az embernek teremtette."

Hát, egészségedre!

Szerintem ebben az esetben kicsit megkérdőjelezhető a jó szándék:

(földrengés, szökőár, aszály, sáskajárás, élősködők, pestis, kolera, háborúk, gyilkosságok, gonoszság, pedofília, ...)

Ez utóbbi sok károkozás visszavezethető az ember szabad akaratból elkövetett bűnére. Késő van, nem részletezem.

A tudományodra pedig ne legyél büszke, mert 2000 év múlva, de lehet, hogy 50 év múlva is körberöhögnek.

Nem azért, mert újra azt fogják vallani, hogy a Föld lapos, hanem azt, hogy az ember nemcsak testből és neuronok által generált ösztönökből, hanem ennél valami sokkal többől áll, mint a kutyád.

Hadd javasoljam, hogy ne egymással vitatkozzunk, hanem a kérdésre igyekezzünk a magunk tudása szerint felelni, hiszen a kérdező arra kíváncsi.