Valláskritika a vallás felhasználásával?

IGAZ-E, HOGY AZ EGYHÁZ A HALADÁS ÉS A TUDOMÁNY ELLENSÉGE?

Válasz:

Nem igaz, hogy az Egyház a haladás és a tudomány ellensége.

Magyarázat:

Az Egyház tudományellenessége közönséges koholmány. Éppen ellenkezőleg, az Egyház mindig is pártfogolta és művelte a tudományokat, terjesztette a kultúrát és a műveltséget, támogatta a művészetet, és segítette a haladást. A tudomány és a hit összeférhetetlenségnek nyilván legkiáltóbb cáfolata, hogy minden korok legnagyobb tudósai éppen mélyen istenhívők voltak. Nemcsak régen, ma is. Az ateizmus a szellemi középosztály, a középszerű tudósok világnézete. Pascal, Kepler, Newton, Kopernikusz, Galilei, Pannenberg, Volta, Faraday, Maxvell, Planck, Einstein, Jedlik Ányos és Szentgyörgyi Albert életét őszinte vallásosság hatotta át:

„Minden szerves anyagokkal kapcsolatos dolog olyan bölcs célszerűségre mutat, amely valamilyen felsőbbrendű értelemtől származik" (Jöns Jacob Berzclius, vegyész).

„Az én vallásom egy felsőbb szellemi lény alázatos imádásában áll, amely még azokban az apró részletekben is kinyilatkoztatja magát, amelyeket mi korlátozott értelmünkkel kikutatni képesek nem vagyunk" (Albert Einstein, Nobel-díjas fizikus).

„A fizikában dolgozni annyi, mint Isten alkotását szemlélni" (Walther Nernszt, Nobel-díjas fizikus).

„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósoknak széles körű ismereteik miatt vallástalanoknak kell lenniük. Ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket" (Erneszt Rutherford, Nobel-díjas fizikus).

„A kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája egy teremtő és mindenható lény tervében született meg. Ez mindörökre a legnagyobb felfedezésem" (Isaac Newton, fizikus).

„A modern fizika szükségképpen Istenhez vezet" (Arthur Eddington, csillagász). „Az, amit a tudomány tanít nekünk, arra enged következtetni, hogy a természetben az emberi léttől független rend uralkodik. Olyan értelmes rend, amelynek a természet és az ember egyaránt alá van rendelve. A vallás és a tudomány állandóan vállvetve küzd a kételkedés, a vaskalaposság és az istentelenség ellen. És a mottó, mely örökre jellemzi ennek a küzdelemnek az irányát: »üda Istenhez«" (Max Planck, Nobel-díjas fizikus). „A tudomány Isten nélkül lerombolja a világot" (Pierre Lecompte du Noüy, fizikus). „A tények közérthető magyarázata azt sugallja, hogy egy szuperintcllektus működött, játszva a fizikával, a kémiával és a biológiával, és nem vak erők voltak azok..." (Frcd Hoye, csillagász).

„O, a tudós megmászta a tudadanság hegyeit, már a legmagasabb csúcs meghódításához közeledik, s amint kinyújtja kezét a végső szikla felé, teológusok csoportja köszönd, akik már évszázadok óta ott ülnek" (Róbert Jastrow, asztrofizikus).

Sőt, a modern csillagászat, az elektronika és a genetika tudománya éppen papoktól indult ki. Katolikus pap készítette például a legelső léghajót, tervezte az első tűzoltófecskendőt és az első mechanikus órát. Jedlik Ányos (elektronika) bencés szerzetes, Kopernikusz (csillagászat) katolikus pap, Mendel (genetika) ágostonos szerzetes volt. A középkorban, főleg az ún. „sötét" korszakában (melyet nem az Egyház tett sötétté, hanem a népvándorlás nyomán megjelenő barbár hordák és a római birodalom összeomlása), tehát a VI-X. században, csak az Egyház őrizte a műveltséget. Az újkorban csak az Egyház tanított, a misszióban a papság oktatta elsőként írásra és földművelésre a bennszülötteket.

Bangha Béla S.J. szerint: „A katolikus Egyház teremtette meg a szegény- és beteggondozást, létesítette az első kórházakat, szegényházakat, árvaházakat, eszelte ki a vakok és siketnémák rendszeres gondozását. A katolikus Egyház vetette meg alapját a szociális gondoskodásnak, az emberek egyenlőségének a törvény előtt, a munkás jogának védelmét (XIII. Leó: Rerum novarum, XI. Pius: Quadragessimo anno). Nincsen a világnak egyetlen intézménye vagy felekezete, amely a kultúra és haladás terén oly hatalmas érdemeket szerzett volna, mint a katolikus Egyház. Aki a katolikus Egyházat a haladás kerékkötőjének nevezi, az éppoly joggal nevezhetné a fénylő Napot is az égen a sötétség terjesztőjének."

Jézus azt mondta az írástudóknak: „Ne gondoljátok, hogy vádolni foglak benneteket az Atya előtt. Maga Mózes lesz a vádlótok, akiben reméltek. Mert ha Mózesnek hinnétek, nekem is hinnétek. Mert hisz rólam írt. De hát ha az ő írásainak nem hisztek, hogy hinnétek az én szavaimnak?" (Jn 5,45). Mi is mondhatnánk az ún. ״tudományos ateizmus híveinek: Ne gondoljátok, hogy vádolni fogunk benneteket az Atya előtt. Maguk a tudósok lesznek a vádlóitok, akikben pedig reméltek. Mert ha nekik hinnétek, Istenben is hinnétek.

Igazolás:

A kérdés nem tartalmaz igazolást, hiszen nem teológiai, hanem történelmi témát fejtegetett. Az igazolás igényével fellépők a Vatikáni Levéltárban kutathatnak tovább.

Ld. még: [link]

11:01

*Ennek oka nem a középkor, hanem a reneszánsz volt (Rosszul írtam)

Az a baj a kérdéseiddel, hogy értelmetlenek!!!

Olyat kérdezni, hogy Ki alkotta Istent, vagy hogy mi volt Isten előtt, alapból cáfolja Isten létezését, mivel Isten öröktől fogva való, ő mindig volt és mindig lesz, nem számít neki az idő, hiszen az is az Ő alkotása. Ezért ha te azt állítod h lehetett vmi Isten előtt, akkor gyakorlatilag nem is Istenről beszélsz/nem hiszel benne, mivel azt vonod kétségbe ami Istennek a lényege!

Mivel Isten az alkotó, az "intelligens tervező", nem volt szükség arra h akárki is megalkossa, ellenben nem Istent imádnák a keresztények, hanem azt aki Őt megalkotta (de ilyen nem volt!) Nehéz ezt felfogni a mi térhez és időhöz kötött gondolkodásunkkal, de nem is kell igazán megérteni, Istennek nem a tudásunkra van szüksége hanem a hitünkre!!

Egyébként én nem választanám külön a tudományokat Istentől, hiszen a tudomány azokat a dolgokat kutatja amiket Isten teremtett, habár vannak ellentétes nézetek (lásd evolúció-teremtés) de az már más kérdés.

Mivel minden változik az univerzumban, ezért szükség van arra, ami változatlan ezek mögött, enélkül nem lennénk képesek észlelni mindezt. Minden relatív a világban, de valami van, ami ezen relációk alapját szolgáltatja. Mindent csak máshoz viszonyítva ismerünk, tehát létezik valami, ami megadja a kontraszt alapját. pl. ha a levegőbe vetítenék a mozifilmeket ugyan mit látnánk belőle, kell a változatlan vetítővászon mögé, hogy érzékeljük a filmet(ez utolsó csak szemléltetés).

Mindent kitalált, de valami van amit nem kellett hogy kitaláljanak, hiszen azonnal értelmét vesztené a kérdés, és megint kereshetnénk a végső "okot".

Vallás, tudomány és ezotéria úgy ahogy van összemosható...tudomány már nem jár messze a végső megoldástól, ugyanis az anyag elég furcsa dolog...minél jobban szétszedik, annál jobban eltűnik. De még vannak itt okosságok, nem mennék bele, de bizonyítható egy dolog, ami viszont kötelezővé teszi Isten létét, tehát azt is bizonyíthatóvá. :) :P

üdv

25/F

LastOne.Left

Istent senki nem teremtette. Ő a mindenség. Mindenben benne van. Ne úgy képzeld el a létezését hogy élt előttünk 6000 évet és élni fog még ki tudja mennyit, hanem mint egy folyamatot. Amúgy neked az a szó hogy Isten nem azt jelenti, hogy teremtő? :) Miért kellett volna Őt megteremteni?

Egy érdekesség: a tudósok szerint az univerzumban élünk. Nos az a szó hogy "univerzum" a latinban annyit jelent, hogy "egy kimondott mondat". Tehát mi egy kimondott mondatban élünk. És láss csodát Isten azt mondta: "Legyen." Ilyen egyszerű.

Röviden ennyi, nem kell ezt túlbonyolítani.

Csak egy kis HIT is kell hozzá. ;)

Valláskritika a vallás felhasználásával?

Vajon miért Hofi Géza jutott az eszembe erröl a kérdésröl?

"Háború már nem lesz, de lesz itt olyan békeharc, hogy kő kővön nem marad"XD

"Istennek nem a tudásunkra van szüksége hanem a hitünkre!!"

Isten lényét nem foghatjuk fel, mert úgy teremtett minket, hogy mi korlátoltak vagyunk agyilag. Benne van a Bibliában.

Kezdetben ő volt és ő is lesz az egyetlen Isten.

Ezt eszünkkel csupán fel kell fognunk értenünk nem kell hisz nem is érthetjük, szívünkkel pedig hinnünk kell.