Miért akarták megkövezni Jézust?

Benne van a válasz:

János 10:33 Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.

Valójában azért nem volt nekik szimpi Jézus, mert irigyelték azt, hogy ő tudott hatni az emberekre, őt követték, az ő tanításait hallgatták és nem ő tette magát Istenné, hanem az emberek istenítették őt.

Amikor választás elé állították a tömeget, hogy kit engedjenek szabadon Barabást vagy Jézust, akkor a zsidók a tömegben uszították az embereket és azt, hogy egy gyilkosnak kegyelmezzenek meg inkább és ne Jézusnak, aki veszélyeztette a hatalmukat és mindenki tudta, hogy Jézus ártatlan, mégis a tömeg halálra ítélte őt ártatlanul.

Ez is hű példája annak, hogy ha valami nem igaz, de sokan skandálják, akkor végül mindenki igazságnak fogadja el és azt hiszi, az a jó és helyes, amit sokan kiáltanak.

De ez volt Jézus sorsa és simán megszabadíthatta volna magát, vagy Isten őt, de hagyta.

(Ugyanez van a mai világban is.

Rengeteg a gonosz és engedve van nekik minden, aminek meg kell történnie a változáshoz.)

6

Hol voltak azok a tömegek a keresztrefeszítéskor?

Amikor elfogták Jézust a Getsemáné kertben az imája után (azt imádkozta, hogy múljék el tőle ez a pohár, de legyen meg az Atyja akarata), akkor még a tanítványai is megzavarodtak és szétszéledtek, bujkáltak. Péter apostol külső megfigyelőnek álcázva magát, Jézust többször elárulva figyelte az eseményeket, mikor a Jézus által előre megmondott módon megszólalt a kakas.

Jézust keresztre feszítették, mint egy bűnözőt (két bűnöző között halt meg), a feltámadása után az asszonyok vitték a hírt a tanítványoknak, először nem hitték el!

Utána maga Jézus is többször megjelent az apostoloknak és a tanítványainak, Tamás apostol pont nem volt ott, és nem hitte el a többiek beszámolóját, hogy megjelent nekik a feltámadott Jézus. Azt mondta, hogy ha a kezeit nem dugja a sebeibe, akkor nem fogja elhinni ezt. A következő alkalommal Jézus úgy időzítette, hogy Tamás is ott legyen, és kérte tőle, hogy dugja a kezeit a sebeibe. :)

János evangéliumban a sztori:

24

Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Kettősnek hívtak, nem vala ő velük, amikor eljött vala Jézus.

25

Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképpen el nem hiszem.

26

És nyolc nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velük. Noha az ajtó zárva vala, bement Jézus, és megállt a középen és monda: Békesség néktek!

27

Azután mondta Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő.

28

És felelt Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem!

29

Mondta néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, akik nem látnak és hisznek.

30

Sok más jelt is tett Jézus az ő tanítványai előtt, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben;

31

Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében.

3-as:

"Ez is hű példája annak, hogy ha valami nem igaz, de sokan skandálják, akkor végül mindenki igazságnak fogadja el és azt hiszi, az a jó és helyes, amit sokan kiáltanak."

És míg világ a világ, így leszen. Sajnos.

#3-as

Erről szól Karinthy Barabbás című novellája is. :)