Miért nevezik ateistának az emberek magukat, miért nem maradnak a pogány kifejezésnél?

A pogány tényleg jelenthet nem keresztényt is, de általában többisten hívőt.

Egy ateista soha nem mondanja ki magáról, hogy az ő istene a pénz, a test, és az emberi büszkeség, mert ha ezt megtenné, akkor könyörtelenül szembesülnie kellene az élet Isten nélküli értelmetlenségével.

# 11:

Biztos, hogy van ilyen, nem is kevés, de azért nem lehet általánosítani. Vannak olyan ateisták is, akik egyszerűen csak élik az életüket, megfelelő (akár még a hívőkétől nem is olyan messze álló) erkölcsi értékrenddel bírnak, amihez próbálják is tartani magukat. Ugyanakkor az Isten, vagy egyáltalán a metafizika kérdése egyszerűen nem érdekli őket. Nem tudnak szembesülni az Isten nélküli élet értelmetlenségével, mivel ők nem érzik annak...

Attól hogy valakinek megfelelő az erkölcsi értékrendje, attól még az élet ugyanúgy értelmetlen, mert nincs célja. Nem szól másról, mint az ösztönöneink, szükségleteink kielégítéséről, a kényelem és biztonság fokozásáról, és a büszkeségünk növeléséről. Az ember ezzel akkor szembesül, amikor a jelenlegi rossz körülményeiből sehogy sem tud szabadulni, vagy pedig mindent elért már az életben amit akart, és rájött hogy egy idő után mindent meg lehet unni.

Sajnos az élet értelmetlenségével való szembesülés korántsem jelent ébredő hitet. Sokkal valószínűbb ebből fakadóan a depresszió kialakulása.

Aki ateista, az tagadja bármiféle istenség vagy természetfeletti lény/erő létezését.

A pogányok (pl én is) főleg a kereszténység előtti, illetve az újpogány, politeista vallások követői.