A kereszténység vagy a buddhizmus az erőszakmentesebb (békésebb)?

Szerintem a buddhizmus mivel a keresztenyben sok volt a háboru üldözések jo gondolom a buddhizmusban is voltak konfliktusok de az alapból békésebb mivel még a mai szereztes rendekben nagyon alap életmód vitelt folytatnak a papok mig a legtöbb templomban ott a telefon a mikrofon a technológiai fejletseg és ugye a különböző keresztény PÁRTOK amik még egymást is utaljak pedig az összes keresztény (evangélsta, baptista, katolikus, ortodox, romai kereszten stb)

De ez nagyban függ az adott kortól és a benne élő embertől is! Szerencsére már nincs keresztény háboru és a legtöbb templom segít a raszoruloknak (ez regen is igy volt főleg a templomos lovag rendeknél! Lehet hogy háborúba mentek de nagyon sok ételt osztottak persze ott is volt hanyatlás pl cölibátus)

De mint írtam az adott kor és a benne élők döntik el! (Mellesleg az akkori keresztény hadjáratok leginkabb a földbirtokról szóltak mert Európában termőföld hiány volt akkoriban...)

Természetesen külön kell választani egy vallás tanait az annak nevében elkövetett tettektől.

A buddhizmus mint hitrendszer szerintem egy fokkal nyíltabban erőszakmentes a kereszténységnél, mivel alaptanítása az összes érző lénnyel szemben tanúsított együttérzés és az indulatoktól való megszabadulás. Ennélfogva egy buddhistának valakit haragból megütni, neki önös érdekből, gyűlöletből bármilyen módon szenvedést okozni semmilyen módon nem igazolható. Legfeljebb csak nevelési, "észre térítési" célzattal, pozitív szándékkal, indulatoktól mentesen fogadható el bizonyos helyzetekben valakinek a megütése. Szerintem a kereszténység egy kicsit ennél megengedőbb, nem várja el explicit módon az indulatokon való teljes túllépést, sem pedig azt, hogy másnak indulatból ne okozzunk szenvedést, bár közvetve mégis azt lehet a keresztényi szeretetből levezetni, hogy ennek elkerülésére kell törekedni.

Az, hogy "keresztények" és "buddhisták" mit csináltak vagy csinálnak a való életben, teljesen más kérdés. Mindkét hitet ugyanis fel lehet venni időnként levethető ruhaként is és át is lehet lényegülni a léleknek a tanaikkal. Mindkét vallásban egyelőre még az utóbbiak vannak kevesebben. Hivatalosan 2 milliárd "keresztény" van a világon, míg igazi keresztény, aki viselkedésében, gondolkodásában is az, talán csak 5 százalék, azaz százmillió. A fél milliárd "buddhista" között szerintem az arány valamivel jobb, mert a buddhizmus nagyobb hangsúllyal szól az önvizsgálatról és önfejlesztésről, így lehet, hogy közöttük is van százmillió, aki lélekben is buddhistának mondható.

Buddhistákat szeretjük békésebbnek beállítani, pusztán azért, mert kevésbé ismerjük itt Európában.

Pedig az Edo-korban Japánban, ezreket öltek meg, akik nem voltak buddhisták. Semmivel nem volt békésebb, mint Európa. Nyilván, ők is csak az állam egységét akartak megvalósítani, de nem igazán tisztelték a másik ember életét. Egyébként, mint írták, ma is van üldözés buddhista országokban azok ellen, akik nem buddhisták.

A buddhizmus és a kereszténység is egyébként erőszakmentes, de mindkét oldalon van példa olyan személyekre, akik ezt nem tartották be.

Mindkét vallásban a hatalom féltése és birtoklása deformálja a nép számára tanított vallási doktrínákat. Amíg az egyszerű emberek viszonylag jól megférnek egymás mellett, különböző etnikai és vallási gyökerek ellenére (lásd: az elárasztott Bözödújfalu eredeti vallási megosztottsága ellenére egységes összetartásban élt)

addig a politikai és gazdasági hatalmon levők saját érdekeiknek megfelelően - akár egymásnak ugrasztják a különféle vallási és etnikai népcsoportokat.

Európában a vallás csak ürügy volt terület és hatalom birtoklására.

Buddhizmus esetében lásd, amióta "nyugati fegyver és demokrácia van:

"A 2015-ben tartott választások pártjának (NLD - National Legaue for Democray - Nemzeti Liga a Demokráciáért) nagyarányú győzelmet hoztak. Fő célja - a gazdasági fejlesztés mellett - végre a béke megteremtése lett. Ezzel együtt kezdett teret nyerni a buddhista nacionalizmus is. Népszerű buddhista papok, remeték szólnak bele a politikába, és uszítanak a muszlimok ellen. A saját vallásuk védelméről beszélnek - és adnak legitimitációs alapot a genocídiumnak. Ezzel együtt a folyamat még nem befejezett - komoly jogai maradtak a hadseregnek, például vétóval rendelkeznek."