Miért van az Új világ forditásban az Ószövetségben Jehova név az Úr helyett?

"pedig ilyen az eredeti görög iratokban sehol sem szerepelt."

A kérdező, a Héber iratokat említi, nem a Görög iratokat.

Azért van, némely helyen írva, mert Istennek ez a személyes neve. Sajnos a történelem során a fordítók, folyamatosan hagyták el Isten nevét, és a Héber adhonai, vagy is Úr szóval helyettesítették.

az 1800-as években fordított Bibliában 3000x, az 1900 évekre 300x, 1986-ban pedig mindössze 9x van Isten neve Pl a Károli Bibliában

A 2000 évi fordításban pedig már egyáltalán nincs benne.

Ha MI, önkényesek vagyunk, akkor a fentemlített tényeket, minek lehet nevezni?

Ornellával nem érdemes foglalkozni. Most is leírt egy olyan dolgot, amit megszámlálhatatlanul sokszor cáfoltunk már itt az oldalon.

Értelmes válaszai gyakorlatilag nincsenek. Teljesen gépeis a nő. Kizárólag azt terjeszti, amit tanítottak neki, nem néz se jobbra sem balra.

-------------

Kérdésedre válaszolva:

Az "új világ fordítás" készítői nem tudósok voltak, hanem képzetlen emberek, ez már önmagában felkelti a gyanút, hogy a fordítás nem jó.

Az Ószövetségükbe azért írnak "Jehovát", mert nem veszik figyelembe, hogy az egy téves olvastat, ami úgy keletkezett, hogy a maszoréta szöveget félreolvasták. Tehát ha valahogy hívják is Istent, akkor az biztos, hogy a neve NEM lehet "Jehova". Amúgy az Újszövetséggel még rosszabbul bánnak, hiszen egy rakás helyre beillesztik ugyanezt a nevet, noha az Újszövetség EGYETLEN kéziratában sincs meg a Tetragrammaton. Tanú védekezés szerint azért teszik ezt, mert néhol az újszövetségi szerző idézi olyan ószövetségi szakaszt, ahol szerepel a Tetragrammaton. Igen ám, csak hogy ők olyan újszövetségi igehelyekre is beillesztik ezt a nevet, ahol ami nem is ószövetségi idézet. Kérdésem: mi alapján, ha nincs szövegtanú? Egyszerű a válasz: teljesen önkényes az egész.

Persze hangsúlyozzák, hogy ők 8 millióan vannak, erre azonban nem lennék büszke, mert ez már alapból azt jelenti, hogy ennyi buta, megvezetett ember van a világon.

Remés az egész banda! Mondjuk innen a GYIK-ról már fogynak, mert csak Kzitus meg Ornella írogat ide évek óta. Régen többen voltak, de azok eltűntek innen, pedig nagy volt a lelkesedésük.

Jehova Isten leggyakoribb ószövetségi nevének a JHVH-nak az egyik, bizonyára téves olvasata. A helyes kiejtése nagy valószínűséggel Jahve, amelynek jelentése: "Létező", "Aki van".

Jehova tanúinak annyiban igaza van, hogy a neveket általában nem szoktuk lefordítani, vagy magyar szóval helyettesíteni, hanem több-kevesebb torzítással az eredeti hangalakot szoktuk visszaadni. Gondoljunk csak a bibliai szereplők nevére: Izaiás, Jeremiás, Ezekiel, stb, vagy magára a "Jézus" névre. Eredetileg egyik se magyar szó, legfeljebb magyarrá lett név.

Isten nevét, a JHVH-t azért szokta a legtöbb fordítás "Úr"-ként visszaadni, mert ezzel Jézus, az apostolok és az Újszövetség hagyományát folytatja. Jézus és az apostolok korában ugyanis az volt a zsidók szokása, hogy Isten nevét nem ejtették ki hangosan, hanem az Úr szót mondták helyette, ami később már az írásban is érvényesült. A JHVH egyetlen görög újszövetségi iratban sem szerepel egyetlen egyszer sem. Nem elképzelhetetlen, hogy volt ilyen, de ha volt is, nem ejtették ki hangosan.

Egyébként teljesen mindegy, hogy egy nevet milyen hangsorral jelölünk, ha egyszer ugyanazt a személyt értjük alatta, teljesen mindegy, hogy Jahve vagy Jehova, Jesua vagy Jézus, Izajáhú vagy Izaiás stb. Ugye a hangsor óhatatlanul torzul ahogy átkerül egy másik nyelbe. A névnek, mint hangsornak akkor van jelentősége, ha fontos a jelentése. A Jehova magyarul nem jelent semmit, ebben a formában egyébként héberül sem, hanem valami nőnemű értelmetlenséget. S bár a magyar "Úr" szó nem pontos fordítása a Jahvénak, de mivel az egyedül létező Úr-Istenre értjük, ezért lényegében fordításnak is megfelel, ez a régi névhasználati hagyomány.

Igen, meggyőződtem. Láttam saját szememmel az 1800-as fordítású Bibliát, és a többit is, nekem pedig fiatal koromban, az 1986-os kiadása van meg. az Egyik Testvér pedig rendelkezik a 2000- éves fordítással.

Egyébként pedig ha ez tévedés lenne, akkor bizony a "nagy Magyar" költők is be lettek csapva, akik idézik a verseikben Isten nevét.

[link]

[link]

#9

Nem értem, hogy jön ide a "keresztényi szeretet".

Ornella Mutti (meg a többi hozzá hasonló Tanú) képtelen felfogni azt, hogy a "Jehova" szó a középkorban keletkezett TÉVES olvasat, ami széles körben elterjedt, ezért használták sokan, többek közt Károli is.

Annyiszor elmagyaráztuk már a "Jehova" szó keletkezésének körülményeit, hogy pontosan mit hol tévesztettek el, hogy azt már elmondani nem tudom, leírni sincs kedvem. Erre az ilyen emberek folyamatosan jönnek, és terjesztik a hülyeséget, ráadásul úgy, hogy önmagukat "az egyedül igaz vallásnak" állítják be.

Érthető, ha valakit zavar, hogy ezek osztják az észt.

Aki esetleg mégis laikus a témában annak itt a Wiki cikke (kiemelések tőlem):

"A Jehova (יְהֹוָה) szó és kiejtés egy nyelvészeti furcsaság, mely egy HELYTELEN értelmezés és olvasat eredményeként jött létre[1] a 16. század elején, mivel a kor keresztény héber grammatikusai még nem voltak teljes mértékben tisztában a héber olvasatok rendszerével. (Az első keresztény héber nyelvtan Johannes Reuchlin 1526-ban megjelent De rudimentis hebraici című munkája volt.) A szó 1520-ig NEM VOLT ISMERT, ekkor vezette be Galatinus, amit azonnal meg is támadtak nyelvészeti, valamint történeti-teológiai alapokon.

Forrás itt: [link]